Közélet

A NER korruptsága 4 ezer milliárdba kerül évente

Korrupció addig lesz, amíg Orbán akarja. Amíg hagyják a magyarok, marad mindkettő. Az EU magunktól nem tud megvédeni minket - mondja Martin József Péter.

A Népszavának (Markotay Csabának) a Transparency International ügyvezetője azt mondja, a „Magyarország jobban teljesít” szlogen érvényes a korrupcióra is. A magyar  korrupció sokrétű, egyik jellemzője, hogy az Orbán-kormány egész rendszereket működtet a közpénzek magánvagyonná alakításáért, az erőforrás-újraelosztásért.

Martin József Péter szerint leglátványosabbak a közbeszerzések, míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha kapta a közbeszerzések 11 százalékát, 2017-ben a hatalom két kegyeltje, Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki állami megrendelésekből. Az oligarchák vagyongyarapodása jelentős részben uniós forrásból valósul meg.

Csak a javadat akarják

Erőforrás-újraelosztás az is, amikor azért államosítanak bizonyos javakat, hogy odaadják a haveroknak, amikor különféle trükkökkel a külföldi tulajdonosokat kiszorítják az országból, illetve amikor a  piacot torzítják, mint a média esetében. A TI vezetője szerint ezeket összevetve évente a GDP mintegy 10 százalékára,

nagyjából négyezer milliárd forintra – becsülhető az indokolatlanul, részben korrupt módon gazdát cserélt vagyon.

Martin József Péter szerint fontos lehet, hogy az EU 2021-től a pénzeket a jogállami normákhoz kötné, de a Tanács jóváhagyása sem biztos és a kormány eddig is kibújt az érdemi szankciók alól. Amikor az OLAF-vizsgálat után a Bizottság bírságot, pénzelvonást javasol, mint az Elios esetében, akkor ezt sem a cég tulajdonosainak kell megfizetnie, hanem az adófizetőknek.

Az EU nem oldja meg a gondjainkat

Ő abban sem biztos, hogy van politikai akarat az EU-ban a magyar  rendszer vagy más autokráciák megváltoztatására. Szövevényes érdekhálóban működnek különféle intézmények, kormányok, emberek. Illúzió az a „nyugatos” értelmiség körében népszerű vélekedés, hogy majd az EU megoldja a problémákat.

Magyarországon akkor lesz kisebb korrupció és működő jogállamiság, amikor erre meglesz a társadalmi akarat. Az unió tud ebben segíteni, de megvédeni magunktól nem tud.

Szerinte az utóbbi időben azért lett kevesebb a jelentős botrány, mert a nagy rendszerekhez kötődő ügyek (tao, letelepedési kötvény) lecsengőben vannak, csökken az ellopható pénz és kiépültek a közpénzszivattyúk.

Jellemző a korrupciós apátia

Az emberek nagy többsége szerint a kormány korrupt, de az előzők is azok voltak. Korrupciós vakságban szenvednek, tudják, hogy van korrupció, de az átlagembernek felfoghatatlan közpénzt pumpálnak ki, nehezen átláthatóan.

A letelepedési kötvénybiznisz is ilyen, mi kiszámoltuk, hogy ez a magyar adófizetőknek legalább 21 milliárd forintjába került.

A korrupciónak ráadásul alig van következménye, az emberek jelentős része csak az állami és a kormány szócsöveként működő médiumokból tájékozódik, ott pedig nincs korrupció.

A Transparency International ügyvezető igazgatója elvileg egyetért azzal, hogy egy autokráciában addig van rendszerszintű korrupció, amíg a vezető akarja. Azért csak elvileg, mert

gyakorlatilag a mai rendszert korrupció nélkül nehéz elképzelni.

2010 előtt is nagy volt a korrupció, de akkor egyfajta szégyennek számított, igyekeztek titkolni, inkább a rendszer melléktermék volt, míg most a rendszer része.

Kutatás: a többség nem ért egyet Orbán „üzleti ügyekkel nem foglalkozom” válaszával
Legalábbis a válaszadók szerint. Ugyanakkor kiderült az is, az embereket kevésbé érdekelte a miniszterelnök tájékoztatója, mint a sajtót magát.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik