Közélet
Budapest, 2013. december 16.
Demonstrálók transzparensekkel a Jobbik és az otthonvédelmi civil szervezetek demonstrációján a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete elõtt 2013. december 16-án. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalja a devizahitelek elvi kérdéseit.
MTI Fotó: Kallos Bea

Zavar a Kúrián a devizahiteles ítélet miatt

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 11. 07. 10:08

Habár látszólagos higgadtsággal értékelte a Kúria az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítéletét, valójában komoly zavart okozott a főbírák körében a luxemburgi székhelyű testület döntése – értesült a 24.hu. Miközben ugyanis a Kúria a nyilvánossággal azt közölte, hogy az ítélet sok tekintetben megerősíti a bíróság eddigi gyakorlatát, és nincs szükség újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátására, a testület egyik főbírája levélben fejtette ki, hogy szerinte érdemes volna újra az EUB-hoz fordulni.

Budapest, 2013. szeptember 10.
Devizahitel-károsultak és a velük szimpatizálók demonstrálnak Orbán Viktor miniszterelnök budai házánál 2013. szeptember 10-én. A Nem adom a házam mozgalom által szervezett ülősztrájk november elsejéig vagy a kilakoltatások leállításáig tart a résztvevők elmondása szerint. A demonstrációhoz csatlakozott a Haza Nem Eladó Mozgalom és több, a devizahitel-károsultakat képviselő civil szervezet is.
MTI Fotó: Beliczay László
Mentőövet kaptak a magyar devizahitelesek az Európai Bíróságtól
Ha az árfolyamkockázat adósokra hárítását tisztességtelennek ítélik meg, hiába a forintosítás, a teljes tartozását újra kell számolni.

Portálunk birtokába került egy bírósági körlevél, amelyben Vezekényi Ursula tanácselnök arról ír, hogy érdemes volna újra az Európai Unió Bíróságához fordulni és esetlegesen feltenni azt a kérdést, hogy ha az adósoknak nyújtott tájékoztatás nem volt megfelelő, érvényessé nyilvánítható-e a hitelszerződés. Illetve – mint írta – azt is tanácsos volna megkérdezni, hogy ez esetben mekkora mértékben kell megosztozni a banknak és az adósnak a mostanáig teljes mértékben az adósok által viselt árfolyam-különbözeten.

A tanácselnök a bankok által nyújtott tájékoztatásra is kitért. Arra utalt, hogy ha az Európai Bíróság által vizsgált ügyben a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor

aligha lehet olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető.

Ez erős kijelentés a Kúria tanácselnökétől.

Budapest, 2013. július 4.
Vezekényi Ursula tanácsvezetõ bíró (k), valamint Török Judit (b) és Osztovits András (j) bírók a lakossági devizahitel-szerzõdés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetésén a Kúrián 2013. július 4-én. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerzõdés érvényes, de az árfolyamrés egy százalék plusz-mínusz fél százalék lehet.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vezekényi Ursula tanácsvezető bíró (középen) egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetésén a Kúrián 2013 júliusában (MTI / Kovács Tamás)

A levél tartalmával kapcsolatban megkerestük a Kúriát is, ahol kérdéseinkre közölték, hogy a birtokunkba került előkészítő belső bírósági munkaanyag a konzultatív testület ülésére készült, nem nyilvános dokumentum. A munkaanyag nem a bíróság véleményét tükrözi, hanem a testületi megbeszélésre szánt gondolatokat vet fel.

Ennek némileg ellentmond, hogy úgy tudjuk, számos bíró megkapta ezt a levelet, köztük olyanok is, akik nem tagjai az úgynevezett kúriai konzultatív testületnek. 

A Kúria azt is közölte, hogy

a munkaanyag és a Konzultatív Testület véleménye között nincs ellentmondás.

Ez kiváltképp furcsa megállapítás, hiszen a testület sajtóközleménye szerint minden a legnagyobb rendben van, és nincs szükség semmilyen lépésre, viszont a Kúria tanácselnöke arról írt, hogy kulcsfontosságú kérdésre nem adott választ az unió bírósága.

Nem ez az egyetlen érdekes bírósági levél az EUB-döntés kapcsán. A HVG megszerezte azt a levelet, amelyben Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak:

a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene lohasztani a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának ítélete után táplálnak.

A bíró szerint az EUB kimondta, hogy a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Csakhogy arra nem adott támpontot a testület, hogy pontosan milyen kritériumnak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak. Így ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell majd megítélnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az EUB-döntés – sokak várakozásával ellentétben – nem lesz sorsfordító.

Budapest, 2014. július 4.
Az Otthonvédelmi Tanács demonstrációja az Országház elõtti Kossuth téren 2014. július 4-én. A résztvevõk a devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelõsök megbüntetését követelték.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Fővárosi Ítélőtábla bírájának szavai erősen egybecsengenek a korábban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara által tartott devizahiteles konferencián elhangzottakkal, amelynek részleteit még a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra. A bírók egymás közt például arról beszéltek, hogy

ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni.

De az is elhangzott, hogy az adósok számára

itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni.

Az ügyben reagált Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke, aki azt mondta:

azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.

Az adósok tehát nincsenek könnyű helyzetben, s az Európai Unió Bírósága által meghozott ítélet után tömegesen indulnak majd újra a felfüggesztett devizahiteles perek. Azonban a devizahiteles ügyekben jártas ügyvédek szerint az már most látszik, hogy a bírók kevéssé veszik figyelembe az EUB döntését, ugyanakkor a bankok jogászai gyakran érvelnek a Kúria által kiadott közleménnyel, amely szerint nem okozott új helyzetet a luxemburgi testület döntése.

Kiemelt kép: Demonstrálók transzparensekkel a Jobbik és az otthonvédelmi civil szervezetek demonstrációján a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete előtt 2013 decemberében. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalta a devizahitelek elvi kérdéseit. (MTI / Kallos Bea)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A video grab from footage broadcast by the UK Parliament's Parliamentary Recording Unit (PRU) shows Britain's Prime Minister Theresa May as she speaks in the House of Commons in London on January 15, 2019, before MPs vote on the government's Brexit deal. - Parliament is to finally vote today on whether to support or vote against the agreement struck between Prime Minister Theresa May's government and the European Union. (Photo by HO / PRU / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / PRU " - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.