Közélet
Budapest, 2013. december 16.
Demonstrálók transzparensekkel a Jobbik és az otthonvédelmi civil szervezetek demonstrációján a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete elõtt 2013. december 16-án. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalja a devizahitelek elvi kérdéseit.
MTI Fotó: Kallos Bea

Zavar a Kúrián a devizahiteles ítélet miatt

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 11. 07. 10:08

Habár látszólagos higgadtsággal értékelte a Kúria az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítéletét, valójában komoly zavart okozott a főbírák körében a luxemburgi székhelyű testület döntése – értesült a 24.hu. Miközben ugyanis a Kúria a nyilvánossággal azt közölte, hogy az ítélet sok tekintetben megerősíti a bíróság eddigi gyakorlatát, és nincs szükség újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátására, a testület egyik főbírája levélben fejtette ki, hogy szerinte érdemes volna újra az EUB-hoz fordulni.

Budapest, 2013. szeptember 10.
Devizahitel-károsultak és a velük szimpatizálók demonstrálnak Orbán Viktor miniszterelnök budai házánál 2013. szeptember 10-én. A Nem adom a házam mozgalom által szervezett ülősztrájk november elsejéig vagy a kilakoltatások leállításáig tart a résztvevők elmondása szerint. A demonstrációhoz csatlakozott a Haza Nem Eladó Mozgalom és több, a devizahitel-károsultakat képviselő civil szervezet is.
MTI Fotó: Beliczay László
Mentőövet kaptak a magyar devizahitelesek az Európai Bíróságtól
Ha az árfolyamkockázat adósokra hárítását tisztességtelennek ítélik meg, hiába a forintosítás, a teljes tartozását újra kell számolni.

Portálunk birtokába került egy bírósági körlevél, amelyben Vezekényi Ursula tanácselnök arról ír, hogy érdemes volna újra az Európai Unió Bíróságához fordulni és esetlegesen feltenni azt a kérdést, hogy ha az adósoknak nyújtott tájékoztatás nem volt megfelelő, érvényessé nyilvánítható-e a hitelszerződés. Illetve – mint írta – azt is tanácsos volna megkérdezni, hogy ez esetben mekkora mértékben kell megosztozni a banknak és az adósnak a mostanáig teljes mértékben az adósok által viselt árfolyam-különbözeten.

A tanácselnök a bankok által nyújtott tájékoztatásra is kitért. Arra utalt, hogy ha az Európai Bíróság által vizsgált ügyben a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor

aligha lehet olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető.

Ez erős kijelentés a Kúria tanácselnökétől.

Budapest, 2013. július 4.
Vezekényi Ursula tanácsvezetõ bíró (k), valamint Török Judit (b) és Osztovits András (j) bírók a lakossági devizahitel-szerzõdés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetésén a Kúrián 2013. július 4-én. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerzõdés érvényes, de az árfolyamrés egy százalék plusz-mínusz fél százalék lehet.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vezekényi Ursula tanácsvezető bíró (középen) egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetésén a Kúrián 2013 júliusában (MTI / Kovács Tamás)

A levél tartalmával kapcsolatban megkerestük a Kúriát is, ahol kérdéseinkre közölték, hogy a birtokunkba került előkészítő belső bírósági munkaanyag a konzultatív testület ülésére készült, nem nyilvános dokumentum. A munkaanyag nem a bíróság véleményét tükrözi, hanem a testületi megbeszélésre szánt gondolatokat vet fel.

Ennek némileg ellentmond, hogy úgy tudjuk, számos bíró megkapta ezt a levelet, köztük olyanok is, akik nem tagjai az úgynevezett kúriai konzultatív testületnek. 

A Kúria azt is közölte, hogy

a munkaanyag és a Konzultatív Testület véleménye között nincs ellentmondás.

Ez kiváltképp furcsa megállapítás, hiszen a testület sajtóközleménye szerint minden a legnagyobb rendben van, és nincs szükség semmilyen lépésre, viszont a Kúria tanácselnöke arról írt, hogy kulcsfontosságú kérdésre nem adott választ az unió bírósága.

Nem ez az egyetlen érdekes bírósági levél az EUB-döntés kapcsán. A HVG megszerezte azt a levelet, amelyben Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak:

a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene lohasztani a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának ítélete után táplálnak.

A bíró szerint az EUB kimondta, hogy a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Csakhogy arra nem adott támpontot a testület, hogy pontosan milyen kritériumnak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak. Így ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell majd megítélnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az EUB-döntés – sokak várakozásával ellentétben – nem lesz sorsfordító.

Budapest, 2014. július 4.
Az Otthonvédelmi Tanács demonstrációja az Országház elõtti Kossuth téren 2014. július 4-én. A résztvevõk a devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelõsök megbüntetését követelték.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Fővárosi Ítélőtábla bírájának szavai erősen egybecsengenek a korábban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara által tartott devizahiteles konferencián elhangzottakkal, amelynek részleteit még a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra. A bírók egymás közt például arról beszéltek, hogy

ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni.

De az is elhangzott, hogy az adósok számára

itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni.

Az ügyben reagált Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke, aki azt mondta:

azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.

Az adósok tehát nincsenek könnyű helyzetben, s az Európai Unió Bírósága által meghozott ítélet után tömegesen indulnak majd újra a felfüggesztett devizahiteles perek. Azonban a devizahiteles ügyekben jártas ügyvédek szerint az már most látszik, hogy a bírók kevéssé veszik figyelembe az EUB döntését, ugyanakkor a bankok jogászai gyakran érvelnek a Kúria által kiadott közleménnyel, amely szerint nem okozott új helyzetet a luxemburgi testület döntése.

Kiemelt kép: Demonstrálók transzparensekkel a Jobbik és az otthonvédelmi civil szervezetek demonstrációján a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete előtt 2013 decemberében. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalta a devizahitelek elvi kérdéseit. (MTI / Kallos Bea)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.