Mi a közös Harrach Péterben és Gyurcsány Ferencben?

Május 8-án, kedden tartják az új Országgyűlés alakuló ülését, ebből az alkalomból megkérdeztünk képviselőket, hogy mely szak- illetve szépirodalmi művek voltak politikájukra, világlátásukra a legnagyobb hatással. Egy legfeljebb 10 tételes listát kértünk a válaszadóktól, és ha volt kedvük, azt is odaírhatták, miért került a listájukra az adott mű. 27 politikust kerestünk meg annak idején a pártok parlamenti választásra állított országos listájának elejéről (így került be Karácsony Gergely is, aki végül nem lesz képviselő, marad zuglói polgármester), közülük végül tízen küldtek választ.

Az egyetlen válaszadó, akinek egy olyan alkotás sem került a listájára, ami másnál is megjelent, az a jobbikos Dúró Dóra. Ezzel szemben Varga Mihály gazdasági miniszter listájának négy szereplője is megtalálható valamelyik másik képviselőjén (és nincs ezek között az Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából, amit csak Varga említett). A legkedveltebb szerzők az amerikai exkülügyminiszter Henry Kissinger és a kolumbiai szépíró Gabriel Garcia Márquez lett. A magyar szerzők közül József Attilát, Ady Endrét és Móricz Zsigmondot említették a legtöbben.

Aki indoklást is írt, annál azt is közzétesszük (ezt idézőjel jelzi), a kevésbé ismertekhez egy rövid ismertetőt mi írtunk.

Dúró Dóra, Jobbik

• Léber-Somogyváry Mária: Ahol én voltam, ott nem voltak hősök… „A Magyar örökség-díjas író, Somogyváry Gyula oldalági leszármazottjának visszaemlékezése a női gulágon átélt eseményekről mélyen megérintett. Egyébként Somogyváry Gyula a kedvenc íróm, talán tőle olvastam a legtöbb regényt.”
• Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség – Balczó Andrással beszélget Kocsis L. Mihály. „Balczó András személyes példája sok tekintetben meghatározó számomra, emellett maga az öttusa is a kedvenc sportom sokoldalúsága miatt, amely szemléletet nemcsak a sportban, hanem az egész életre vonatkoztatva is rendkívül fontosnak tartok, mert úgy gondolom, ezúton tud az ember egyensúlyban lenni. Egyfajta életfilozófia ez számomra, hogy egyszerre álljak helyt családban, közéletben, tanulásban, sportban, az élet több területén egyszerre.”
• Sárdy Péter: Jézus kincse emberek kezében. „Számomra ez a könyv adta meg Jézus életének és cselekedeteinek azt az értelmezését, amivel leginkább azonosulni tudok. Vallásos emberként ez rendkívül fontos számomra.”
• Mohandász Karamcsand Gandhi: Az erkölcsiség vallása. „Szintén a vallásosság, illetve alapvető életfilozófiák terén volt nagy hatással rám.”
• Fekete Gyula: Véreim, magyar kannibálok! „Nagyon tisztelem ezt a felelős magyar gondolkodót, aki már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy »felfaljuk a jövőt«, mert nem vállalunk elég gyereket. Vele együtt vallom, hogy a magyarság legnagyobb problémája, azóta még inkább a népességfogyás.”
• Fekete István: Zsellérek. „Fekete Istvánt a kommunisták igyekeztek pusztán ifjúsági íróként beállítani, holott más téren is hatalmasat alkotott. Életét rendkívül hitelesnek tartom, s például ezt a művét is jó szívvel olvastam. Bár idealistaként gyakran fájó szemlélni a valóságot, az megnyugtat, ha hasonlóan értékeli más is az olykor gyalázatos történeteket, legyen szó történelmi-szépirodalmi mű szerzőjéről, vagy politikai közösségben lévő társakról.”
• Politológiai szakirodalom: Murray Edelman: A politika szimbolikus valósága, Harold D. Lasswell: A politikai nyelv stílusa, Paul Ricoeur: Politikai nyelv és retorika. „Ezek mindegyike a politika logikáját, természetét, működését rendkívül jól megragadó munka. Politológussá válásom során voltak meghatározóak számomra. Az egyetemen egyébként nagyon szerettem Navracsics Tibor óráit, aki pikáns módon tanárom volt.”
• Varga Domokos György (szerk.): Magyar nemzetstratégia. „Kétrészes szakpolitikai tanulmánykötet nemzeti elkötelezettségű, kivételes tudású szakértőktől, ez politikussá válásom során ebből a szempontból volt meghatározó.”

Gyöngyösi Márton, Jobbik

• Márai Sándor: Föld, föld!… „A második világháborúból a kommunizmusba átcsúszó Magyarországon íródott. Márai elképesztő pontossággal írja le azt a belső lélektani folyamatot, ami benne lejátszódott, és ami arra indította, hogy elhagyja szeretett hazáját, ami a diktatúra kiépülése felé halad, ahol nem lehet szabadon írni, gondolkodni, dolgozni, lélegezni. A könyv ma is aktuális, hamarosan újraolvasom…”
• Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. „A legmonumentálisabb történelmi-filozófiai mű, amit eddig olvastam, ami hozzájárult ahhoz, hogy a történelmi eseményeket összefüggéseiben, organikus fejlődés eredményeként tudjam szemlélni. A nyugati civilizáció fejlődésének, azon belül is a nyugati ember gondolkodásának egyik legprecízebb, legmélyrehatóbb elemzése.”
• Francois Varillon: A hit öröme – Az élet öröme. „A francia jezsuita pap írása oldotta fel bennem a keresztény (katolikus) hit néhány dogmájával kapcsolatos félreértésemet. Lenyűgöző egyszerűséggel, közérthetően közelít a legösszetettebb, legbonyolultabb dogmatikai kérdésekhez.”
• Ady Endre költészete. „Ady költészete számomra a magyar lélek mélységeinek feltárulkozása a legcsodálatosabb szóképekkel, nyelvezettel.”
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek. „Többször elolvastam, számomra az orosz irodalom csúcsa. Lebilincselő bűnügyi regény, végtelen spirituális mélységgel, és az orosz lélek csodálatos leírásával.”
• II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. „Óriási hatással volt rám az emlékirat, elolvasása óta Rákóczi a legnagyobb magyarok egyike a szememben. Lenyűgözött az a mély hit, alázat, megértés, amellyel népe sorsa iránt viseltetett, és amellyel eltűrte a teljes szellemi magányt. Azon kevés magyar uralkodók egyike, aki pontosan látta a nemzetközi összefüggéseket, és aki tudta, és értette, hogy hiába az örökös kurucos lendület, a magyar ügy kizárólag sikeres külpolitikával vihető győzelemre. Kár, hogy ezt a korában, illetve azóta is kevesen értik.”
• Arthur Koestler: Sötétség délben. „Az egyik legmegrázóbb regény a kommunizmus testet és lelket egyaránt elpusztító működéséről.”
• Lovas Nemzet. „Tanulmánygyűjtemény magyar szerzőktől, akik bemutatják a magyarság és a ló kapcsolatának hosszú és mély történetét. Lovasként én is átélem nap mint nap az ember és a ló kapcsolatának mélységét, a lovaglás gyönyörét.”
• E. H. Gombrich: A művészet története. „A művészet kialakulásának története az őskortól napjainkig. Olvasmányos, közérthető, mégis mély és átfogó mű, az elolvasása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megértsem és értékelni tudjam a képzőművészeti alkotásokat.”
• Li Kuang-jao: The Singapore Story. „A könyv a szingapúri csodának a története Szingapúr alapítójának elbeszélésében. Bemutatja, hogyan lehetséges a világ legreménytelenebb helyén és helyzetében levő népből pár évtized alatt prosperáló országot, büszke nemzetet építeni a vezetők gondos kiválasztása, kinevelése révén. A konfuciánus logika végigkíséri a könyvet, a közösség érdekei minden esetben az egyéni érdekek fölött vannak. Nem véletlen, hogy a korrupció a legfőbb bűn. A könyv a világ minden politikusa számára kötelező olvasmány.”

Gyurcsány Ferenc, DK

• Yuval Noah Harari: Homo Deus – A holnap rövid története. Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.
• Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai.
• Henry Kissinger: Diplomácia. E monumentális áttekintő munka a leghíresebb amerikai diplomata tollából azt mutatja be, hogy a diplomácia művészete és a globális hatalmi egyensúly hogyan teremtette meg azt a világot, amelyben ma élünk.

Hadházy Ákos, LMP

• Csurgó Csaba: Kukoricza. Kukoricza Jancsi, az intézetben felnőtt árva fiú sem hibázik túl nagyot. Csak éppen elveszti a rábízott plüssöket, miközben a gyönyörű és rejtélyes Ilusnak készül megkérni a kezét. A plüssök az Ezredes lányának kedvenc játékai voltak, az Ezredes pedig nem más, mint a királyi titkosrendőrség rettegett főnöke. Jancsi élete egyetlen pillanat alatt fordul fel. Menekülni kényszerül, és hamarosan az ország első számú közellensége lesz, akire nemcsak a zsarnokság fegyveres erői vadásznak, hanem a civil lakosság is.
• Jókai Mór, Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán művei.
• James Herriot minden könyve. Neve az önéletrajzi vonatkozásokat tartalmazó történetei nyomán ismert. Legismertebb műve az All Creatures Great and Small (Állatorvosi pályám kezdetén). (Hadházy Ákos civilben maga is állatorvos – a szerk.)
• Spiró György: Feleségverseny, Tavaszi tárlat.
• Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan ​Gyenyiszovics egy napja, Rákosztály, A pokol tornáca. Az irodalmi Nobel-díjas orosz író a Szovjetunió és a kommunizmus híres bírálója. Sokak az ő írásaiból tudták meg, hogy mi történik a gulágon.
• Kertész Imre: Sorstalanság
• Biblia

Harrach Péter, KDNP

• Szociális enciklikák (pl. Rerum Novarum). A Rerum Novarum (magyarul „Az új dolgok”) XIII. Leó pápa 1891-ben kiadott enciklikája, ez volt az első szociális pápai körlevél, a munkáskérdéssel foglalkozott. Ezzel a keresztényszocializmus, a korai kereszténydemokratizmus kiemelkedő fontosságú műve.
• Történelmi tanulmányok, egyetemi jegyzetek
• Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
• Életrajzok (Suetonius: Caesarok életétől Boris Johnson: Churchill tényezőéig)
• Széchenyi István: Napló
• Brian MacArthur (szerk.): A XX. század nagy beszédei. Válogatás, amely időrendi sorrendben gyűjti össze az elmúlt évszázad sorsát meghatározó beszédeket.
• Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
• Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. Spengler művében a lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. (Lásd Gyöngyösi Mártonnál is – a szerk.)

Hiller István, MSZP

„Világlátásomra és politikai pályámra nagy hatással voltak az ókor és a reneszánsz politikai gondolkodóinak művei, illetve olyan történészek tevékenysége, akik folyamatokban voltak képesek gondolkodni. Hasonlóképpen nagyra tartom azok műveit, akik a gondolatok kifejtésének módjáról és módszereiről, a világos és meggyőző érvelés technikáiról írtak. Egyébként meg Arany és Ady.”

• Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpolitika
• Kosáry Domokos: Magyar külpolitika Mohács előtt
• Garrett Mattingly: Renaissance Diplomacy. A diplomáciatörténet klasszikusa a reneszánsz diplomáciájáról. (Hiller István maga is diplomáciatörténész – a szerk.)
• Henry Kissinger: A World Restored. Kissinger doktori disszertációja az 1812-1822 közötti időszakról, amikor a politikai káoszból csaknem egy évszázadra békét sikerült teremtenie az államok között Castlereagh-nek és Metternichnek.
• Homérosz: Iliasz, Odüsszeia
• Livius: A római nép története a város alapításától
• Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Ötven életrajz-novella, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással.
• Cicero: In Verrem (Verres ellen). Cicero vádbeszédei a korrupcióval és zsarolással vádolt korábbi szicíliai helytartója, Verres ellen i.e. 70-ből.
• Gellius: Attikai éjszakák. Gelius fő műve, amelyben körülbelül 300 görög és római szerző írását dolgozza föl.
• Arany János és Ady Endre költeményei.

Karácsony Gergely, Párbeszéd

• József Attila összes versei. „Nagyon hamar (talán már túl hamar) kisgyerekkoromban kezdtem el József Attila verseket olvasni. Az ő költészete jóval több, mint politikai költészet, de az a része is borzasztó nagy hatással volt rám. A Dunánál, az Eszmélet, a szegénységgel (»aki szegény, az a legszegényebb«), a kiszolgáltatottsággal kapcsolatos versei nap, mint nap eszembe jutnak.”
• Bibó István: Válogatott tanulmányok I-IV. „Bibó szerintem a XX. századi magyar politikai gondolkodás legjelentősebb alakja, ráadásul több mint politikai gondolkodó: eszméit az egész életútja hitelesíti. Nincs szerző, akit nagyobb hatással lett volna rám, képe ott lóg a dolgozószobám falán. A politika számomra is a hatalom humanizálásáról, személyes uralkodás helyett, a személytelen szolgálatról szól.”
• Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok. „A felsoroltak közül az egyetlen szerző, akit volt szerencsém személyesen is ismerni. Ezt a könyvét még gimnazistaként olvastam, e miatt lettem szociológus. Borzasztó látni, hogy a magyar társadalom újra és újra belelép azokba a csapdákba, amiket kikerülhetnénk.”
• Borbély Szilárd: Nincstelenek. „Földbedöngölő regény, ami ráadásul a gyerekkoromat is idézi egy kicsit – nem a saját családomét, de sok gyerekkori barátomét. Nem olvastam még olyan könyvet, ami ilyen erővel írná le a szegénységet, minden hamis romantikázás nélkül. Hogy az anyagi szegénység általában nem jár egyedül.”
• Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája. „Egyetemista koromban sok Marxot kellett olvasnom, marxista nem lettem, de ez a műve nagyon megmaradt bennem. A parlamenti választás után, a szegény kistelepüléseken elért óriási Fidesz-többséget látva ugyan az a kérdés jutott eszembe, mint Marxnak: miért szavaznak az elszigetelt helyzetben lévő elnyomottak az elnyomóikra?”
• Amartya Sem: A fejlődés mint szabadság. „Sem azért kapott Nobel-díjat, mert etikai dimenziót vitt be a közgazdaságtanba. Számára a fejlődés értelme a szabadság, a szabadság pedig nem más, mint a szükség hiánya. A vagyoni egyenlőtlenségek, a szegénység, az éhínség leküzdése. Közgazdászokat olvasni nekem inkább kihívás, ezt a könyvet viszont alig tudtam letenni.”
• Polányi Károly: A nagy átalakulás. „Állítólag Ferenc pápára – akitől könyvet ugyan még nem olvastam, de akit végtelenül tisztelek – is nagy hatással volt ez a könyv, amit sajnos külföldön többet olvasnak, mint itthon. Ezt a könyvet sajnos csak a politikai pályám elején olvastam el. Elsöprő erővel írje le, hogy a szabad piac csak fikció, és igazi szabadságot csak a közösségi ellenőrzés teremthet.”
• José Saramago: Vakság. „Van elég történelmi tapasztalatunk arról, hogy szélsőséges körülmények között milyen mélyre tud süllyedni az ember. Ez a könyv brutális fikció az emberisség elvesztéséről. Elvakít, hogy a mélyre lásunk.”
• Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Webernek igaza volt és a kapitalizmus kialakulását valóban a kálvinista etika eredményezte. De az a könyv nagyon nagy hatással volt rám fiatal felnőttként és protestánsként. Azokat az embereket szeretem, akiknek van hivatástudata. És ez a könyv végtére is róluk szól.”
• Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. „Kilenc éves voltam a csernobili atomkatasztrófa idején. Nagyon mélyen beívódott a tudatomba, hogy új világban élünk, új kockázatokkal. Beck könyve is ebből az élményből íródhatott. A társadalmi küzdelmek ebben a világban már nem csak a közjavak elosztásáról, hanem a »közrossz«, a kockázatok elkerüléséről is szólnak.”

Kunhalmi Ágnes, MSZP

• Gabriel Garcia Márquez: Szerelemről és más démonokról, Szerelem a kolera idején, Száz év magány.
• Sir Ken Robinson: Az alkotó elem, Az alkotó tér, Elemedben vagy?. „Robinson oktatáskutató, a kreatív iskolával foglalkozik, a kreativitással, amit az iskola kiöl a gyerekekből.”
• George Orwell: 1984
• Elliot Aronson: Társas lény. Aronson többször átdolgozott és kibővített, számos kiadást megért könyve messze a legsikeresebb és legnépszerűbb szociálpszichológiai könyvvé vált Magyarországon. Könyve azt bizonyítja, hogy a kísérletek, illetve a belőlük levonható tanulságok egy sor olyan társadalmi jelenséget világíthatnak meg, amely mindannyiunkat foglalkoztat: a konformizmus, az önámítás és önigazolás, az előítélet, a kirekesztés, az agresszió és az erőszak, az emberek közötti vonzalom és ellenségesség, a reklám, a tömegkommunikáció és az internet hatása.
• Csepeli György: A hatalom anatómiája, A szervezkedő ember, Szociálpszichológia
• Zsolt Péter: Médiaháromszög, A társadalom foglyul ejtése. „Ő értette meg velem a szociálpszichológia jelenségeit, társadalmi és politikai pszichológia, politikai magatartás változásait.”
• Henry Kissinger: Világrend. Kissinger az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Ebben a könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e?
• Daron Acemoglu és James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? Egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal?
• Carola Stern: Willy Brandt. „Nagyon fiatalon olvastam, Brandt (az NSZK külügyminisztere, majd kancellárja a hatvanas, illetve hetvenes években – a szerk.) élete nagyhatással volt rám.”
• Timur Vermes: Nézd, ki van itt. A könyv arról szól, hogy mi lenne, ha Hitler egyszer csak a XXI. század Berlinében  találná magát. Hatalmas sikert ért el Vermes könyve német nyelvterületen.
• József Attila és tőle az egyik kedvenc: Mondd mit érlel… „Apa tanította meg velem kívülről, még kicsi koromban.”
• Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

Vadai Ágnes, DK

• Agatha Christie: Herkules munkái. „Egészen régóta rajongója vagyok a krimiknek. Agatha Christie szinte minden művét elolvastam, és nehéz volt választani közülük, de a Herkules munkái azért volt rám különösen nagy hatással, mert még az alap kombináláson túl is parádés összefüggést teremt a főhős nyomozásai és a mitológia között. És erre a képességre ma is igen nagy szükségem van.”
• Robert Merle: Védett férfiak. „A nők és férfiak közötti egyenjogúság kérdése egész eddigi politikai tevékenységemben fontos szerepet játszott. Ez a könyv azért volt nekem fontos, mert megmutatta, hogy mi a vége annak, ha valamit túltolnak.”
• Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. „Sokan nehéznek tartják Jókai műveit, én kimondottan szeretem, ahogyan ír. Tőle is szinte mindent elolvastam. Ez a regény nemcsak a történelmi korszak miatt volt rám nagy hatással, hanem mert a család és azon belül az egymásért vállalt felelősségről is szól. Ezek nekem fontos értékek.”
• Stendhal: Vörös és fekete. „Ez a könyv tanított meg arra, hogy határidős feladatokat nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Középiskolában volt kötelező olvasmány, az irodalom óra előtti napon hajnalig olvastam a könyvet, persze másnap nem vettük át a regényt.”
• Henry Kissinger: Diplomácia. „A címe önmagért beszél. Nemzetközi kapcsolatok szakon végeztem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ez a könyv alapvetően meghatározta a szakválasztásomat és későbbi karrieremet is. Nagyon sokszor elolvastam.”
• George Orwell: 1984. „Nehéz elhinni, hogy ez a mű aktuálisabb, mint valaha. »A Háború: Béke. A Szabadság: Szolgaság. A Tudatlanság: Erő« hármas jelszava késztetett arra, hogy folyamatosan tanuljak, mert a tudás, az ismeret, a tájékozottság, a kételkedés óriási hatalom.”
• Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. „Ez volt az első könyv, amit eredeti nyelven elolvastam középiskolás koromban.”
• Peter Z. Malkin – Harry Stein: Eichmann a markomban. „Mindig is érdekelt a második világháborút megelőző politikai korszak, maga a második világháború, de leginkább az, hogyan nyerik el méltó, de szerintem nem elégséges büntetésüket mindazok, akik részt vettek a holocaust borzalmaiban. Ma is sokszor előveszem.”
• Gabriel García Márquez: Száz év magány. „Egyetemista koromban felvettem a spanyol közgazdasági szaknyelvtanár szakot. A célom az volt, hogy nagyon jól beszéljek spanyolul. A nagy szerencse az volt, hogy nemcsak közgazdaságtant tanultunk spanyolul, hanem irodalmat is. Ekkor ismertem meg a latin-amerikai irodalmat, annak is a XX. századi vonalát. Ebben a regényben minden benne van, ami nekem írói tökéletesség. Imádom!”
• Ian Gibson: Salvador Dalí botrányos élete. „Amikor megláttam az első Dalí festményt, tudtam, hogy meg kell ismernem ennek az embernek nemcsak a festészetét, hanem élete minden rezdülését. Ez a könyv csak elindított ezen az úton. Dalí az, aki valójában nagy hatással van ma is rám.”

Varga Mihály, Fidesz

• Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
• J.F. Cooper: Nagy indiánkönyv. Más néven a Bőrharisnya-sorozat. Leghíresebb belőle Az utolsó mohikán című regény.
• Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából
• Elliot Aronson: A társas lény. (Lásd Kunhalminál – a szerk.)
• Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan. Paul ​Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni.
• Biblia
• Móricz Zsigmond összes művei
• Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején. A regény egy nagy szerelem története: a szépséges Ferminának választania kell két udvarlója, Florentino Ariza és Juvenal Urbino doktor között – a gyötrelmes szerelmi háromszög csaknem ötven éven át kitart, hogy végül csavaros megoldással záruljon. Ebben a letűnt világban megszokottak a misztikus események, a folyóparton rendszerint felbukkan az éneklő vízitehén, s a legtermészetesebb, hogy a tárgyak olykor elcsatangolnak a helyükről.
• Adam Zamoyski: 1812. Napóleon oroszországi inváziója, majd a rettenetes visszavonulás Moszkvából kolosszális léptékű hadi eposz és emberi tragédia – a totális háború első példája a történelemben. Az 1812-es hadjárat azonban nem egyszerűen Oroszország honvédő háborúját jelentette: az európai hegemóniáért küzdő Napóleon és I. Sándor cár hosszú párharcának csúcsa volt, kimenetele pedig majd két évszázadra meghatározta az európai kontinens történelmének alakulását.

Kiemelt kép: MTI