Közélet
Kiskunfélegyháza, 2017. október 17.
Műtét előtti megbeszélés a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Kórház Telephelyén újonnan kialakított egynapos sebészeti osztályon 2017. október 17-én. Ezen a napon kezdődtek meg az osztályon az első műtétek. 
MTI Fotó: Ujvári Sándor

500 ezres kezdő fizetést szeretnének a leendő orvosok

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 01. 15. 15:17

A legutolsó hivatalos adat szerint 2017 első félévében 324 orvos és 327 szakdolgozó hagyta el külföldi állásért a magyar egészségügyet. Ez a 2016-os számokhoz képest (419 orvos és 359 szakdolgozó) csökkenés, de ez nem ok az örömre: a számok azt jelzik, hogy a kórházaknak, rendelőknek továbbra is óriási hiánnyal kell szembenézniük.

A helyzetet fokozza, hogy a kivándorló orvosok helyett alig van utánpótlás, pedig az országban négy egyetem is foglalkozik orvosképzéssel. Az Orvosi Hetilapban megjelent egy kutatás, amely a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi orvosegyetem ötöd- és hatodéves diákjait kérdezte a külföldi munkavállalással kapcsolatos terveikről. A vizsgálatából kiderül, hogy

a hallgatók 57,8 százaléka nem tervez külföldön dolgozni, 38,1 százalék viszont igen.  

Az utóbbiak közül a legtöbben nem is tudták megmondani, mennyi időre menne külföldre, 28 százalékuk ellenben konkrét elképzeléssel rendelkezik: középtávra, 2-5 évre terveznek Magyarországon kívül dolgozni.

Minta és módszer

A 2016/2017-es tanév során a négy magyarországi orvosegyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) államilag finanszírozott, magyar nyelvű képzésében részt vevő, általános orvosi karon tanuló hallgatók körében vették fel az online, önkitöltős, anonim kérdőíveket. 530 értékelhető kérdőívet kaptak vissza a kutatók.

Vannak olyanok is (igaz kevesen, 4 százaléknyian), akik már a diplomaszerzés után külföldre mennének, de ott nem orvosként képzelik el a jövőjüket.

A külföldi munkavállalást tervezők harmada (33,6 százaléka) az egyetem befejezése után azonnal menne külföldre, 25 százalék a szakvizsga után tervezi ezt. Nem elhanyagolható részük (17,4 százalék) pedig még orvosi tanulmányaik befejezése előtt vállalna munkát külföldön. A hosszú távra (öt évnél tovább) külföldi munkát tervezők aránya 10 százalék, de 7,5 százalék bevallotta, végleg külföldön akar letelepedni.

Nem csak a pénz számít

A kutatásban arra is kíváncsi voltak, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvostanhallgatókat abban, hogy hazatérjenek a magyar egészségügybe. A fiatalok fele még nem döntötte el, hogy visszatér-e Magyarországra, 26,8 százalékuk pedig úgy gondolja, pár év tapasztalatszerzés után jönne csak vissza.

A legtöbb ötöd- és hatodéves hallgató azt mondta, hogy az itthoni munkakörülmények miatt szeretne kivándorolni. A fizetés csak ez után jön a rangsorban. A külföldre vágyódás okai:

  • itthoni munkakörülmények (89 százalék)
  • fizetés (84 százalék)
  • életkörülmények (82, 4 százalék)
  • a hazai egészségügyi rendszer kilátása (79 százalék)
  • szakmai lehetőségek (79,5 százalék).

500 ezres kezdő fizetés

A vizsgálatban azt is feltérképezték a kutatók, hogy milyen tényezők azok, amik segítenék a hazatérést a külföldi munkavállalás után. Vagyis mi lenne az, amiért azt mondanák a kivándorló orvosok, hogy hazajönnek. A válaszok között gyakran szerepelt a család és a hazaszeretet is. Egy egyetemista ezt így foglalta össze:

Alapvetően azért térnék vissza, mert az országot magát nagyon szeretem, az egészségügyi rendszertől függetlenül. Elsődlegesen azért mennék külföldre, mert végzett orvosként sokkal jobban megtérül a befektetett munka anyagilag és életminőség szempontjáról egyaránt.

Másikuk azt írta, kevesebb pénzért is dolgoznának itthon az orvosok:

Úgy gondolom, hogy az orvosok még kevesebb fizetés ellenére is szívesebben dolgoznának itthon, ha nem lenne hihetetlenül nagy a stressz, ha nem kellene rengeteget túlórázni, főként rezidensként, szakorvosi segítség nélkül.

A munkával kapcsolatos tényezők között sokan természetesen a pénzt is felemlegetik. Valaki azt írta: „135 ezer kezdő fizetés helyett 500 ezres kezdő fizetés”. Véleményével nincsen egyedül, több válaszadó is a 400-500 ezres fizetést lőtte be az ideális szintre. Ennyi kellene ahhoz, hogy ennyi tanulással töltött év után saját életet építhessenek – vélik az orvostanhallgatók.

Addig marad Svájc

Nem csak a család, a hazaszeretet és a fizetés az, amiért a végzős orvostanhallgatót Magyarországot választanák. Sokan igényelnék a politikai és gazdasági helyzet változását is:

„A magyar politikai rendszer demokratizálódása, ideológiai, társadalmi feszültségek csökkenése. Józan gondolkodás és kommunikációs kultúra visszatérése a közéletbe.”

 Az egész magyar gazdaság felturbózására lenne szükség, mert jelenleg nem jó itthon dolgozni, építkezni, tanulni, családot alapítani, ezek pedig nem fognak hipp-hopp rendbe jönni. Addig marad Svájc.

Hullámok

Az egészségügyi migráció nem most kezdődött. A tanulmány rámutat arra, hogy az első hullám 2004-től indult, az uniós csatlakozással vezették be a hazai diplomák automatikus képesítéselismerését az Európai Unióban.

2010-től újabb kivándorlási hullám kezdődött, ekkor oldották fel ugyanis Németországban és Ausztriában az új uniós tagországokból jövők munkavállalási tilalmát. A két kivándorlási hullámban azonban jellemzően eltérő korú egészségügyi dolgozók hagyták el az országot. Az elsőben még a 30-39 éves orvosok aránya volt a legmagasabb, 2010 után azonban fiatalodott a kivándorlók összetétele: jellemzően a frissen végzettek, a rezidensek és a szakvizsga előtt álló, 25 és 29 év közötti korosztály fordított hátat.

A kivándorlók fiatalosodása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján fellelhető legfrissebb adatokból is kiolvasható. 2017 első félévében 106 huszonöt és huszonkilenc év közötti orvos ment külföldre, a 30-34 éves korosztályból 62-en. Más a helyzet a szakdolgozóknál. A 327 távozó közül a legtöbb (összesen 69) 40 és 44 év közötti. Igaz a második korcsoport itt is a fiataloké: 68-an a 25-29 éves korosztályból választottak magyar helyett külföldi egészségügyi intézményt.

Hova mennek?

A célországot tekintve érdemesebb megnézni egy teljes évi statisztikát, ebből az ÁEEK-nak egyelőre 2016-os a legfrissebb. Ebből az látszik, hogy az előző évekhez hasonlóan

Németország a legkedveltebb célpont az orvosok számára, de sokan választják az Egyesült Királyságot is. A dobogó harmadik fokán Svédország van, némi meglepetésre a szomszédos Ausztria csak a negyedik.

Sok magyar orvos dolgozik Írországban és Svájcban is, és érdekesség, hogy 2016-ban 13 magyar orvos Katart választotta.

Nem a kivándorlás a legnagyobb probléma

Dr. Győrffy Zsuzsanna szociológus a vizsgálat eredményei kapcsán nem annyira borúlátó. A 24.hu-nak azt mondta, a külföldi munkát tervező közel 40 százalék nem tragikus arány. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy szándékról van szó, az, hogy a külföldre vágyó orvostanhallgatók közül diplomaszerzés után ténylegesen hányan hagyják el Magyarországot, másik kutatás tárgya lenne.

A kutató szerint a fontos kérdés az, hogy aki kivándorol, visszajön-e, mert ha valaki külföldre megy, könnyen elképzelhető, hogy családot alapít, letelepedik, és nehezebb visszacsábítani Magyarországra.

Győrffy Zsuzsanna szerint a külföldre vágyakozás az Y és Z generáció körében normálisnak mondható, a külföldi tapasztalatszerzés és a világlátás vágya teljesen elfogadott ma már a fiatalok körében. Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkatapasztalattal rengeteget profitálhatna a magyar egészségügy, persze ehhez az kell, hogy a kivándorolt orvosok vissza is térjenek Magyarországra.

Arra a kérdésre, hogy reálisnak tartja-e az orvostanhallgatók 400-500 ezres fizetési igényét, azt mondta, egyáltalán nem.

Tapasztalatom szerint a legtöbben úgy választják az orvosi egyetemet, hogy nem látják át az egészségügyi bérezést. Csak később szembesülnek azzal, hogy az elvárásaikhoz képest jóval kevesebbet lehet keresni pályakezdéskor.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvoshiányban nem a kivándorlás a legnagyobb tényező, hanem a pályaelhagyó orvosok száma és a kizárólag magánegészségügyben dolgozó orvosok, ők ugyanis többen vannak, mint a külföldre távozók. Ez és az elöregedő orvostársadalom okozza a legnagyobb problémát az egészségügyben tapasztalható létszámhiány terén.

Kiemelt kép: MTI / Ujvári Sándor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW YORK, NY - JUNE 10:  Robert De Niro speaks onstage during the 72nd Annual Tony Awards at Radio City Music Hall on June 10, 2018 in New York City.  (Photo by Theo Wargo/Getty Images for Tony Awards Productions)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.