Közélet

Új kijárat az Adriára: nehéz lesz megfúrni a magyar részvételt

A szlovén kormány kinyilvánította: továbbra is kitart amellett, hogy magyarok bevonásával épüljön meg egy fontos – a meglévőt kiegészítő – vasúti összeköttetés Koperbe. Az újonnan tervezett, 28 kilométeres vágány az adriai kikötő és Magyarország közti forgalmat is fellendítheti.

A szlovén kormány csütörtökön reagált a parlament szakbizottsága, a közpénzeket felügyelő testület január eleji javaslatára. A parlamenti bizottság azt szerette volna elérni bő egy héttel ezelőtt, hogy a kabinet dolgozzon ki sürgősen tervet arra: a Koper és Divača közötti 28 kilométeres szakaszon miként építhető meg a második vasúti vágány (Drugi tir) magyar tőke bevonása nélkül.

A kormány nem akar B-tervet

Ezt az úgynevezett „B-tervet” a szlovén radikális baloldali párt, a Levica erőltette a parlamenti bizottságban. A Levica ellenzi a magyar részvételt a 650 millió eurós összköltségű projektben. Az előzetes – hivatalosan meg nem erősített – hírek szerint Magyarország 200 millió euróval szállna be az építkezésbe, cserébe részesedést kérne a projekttársaságból, illetve a Drugi tir üzemeltetésének hasznából, és a koperi kikötő környékén is szeretne egyes területeket tartós lízingbe venni.

A magyar részvétel nagyjából azonos nagyságrendű lenne a szlovén állam befektetéseivel (szintén 200 millió euró), a legtöbb pénzt – 250 millió eurót – viszont a projekt az Európai Uniótól remél. Nem is csupán reményről van szó: a projekt számára az EU-források egy részét, 109 millió eurót már megítélték.

A koperi vasút többek között az Adriai-tenger és Budapest közötti forgalmat tenné könnyebbé. Ám a beruházás rendkívül nehéz terepen valósulhat csak meg – mind a természeti környezet adottságai, mind a szlovén jogrendszerből és politikai vitákból fakadó problémák miatt.

Magyarázzák a magyarok részvételét

A szlovén kormány most közölte azt is, hogy miért nem tartja lehetségesnek a Drugi tir magyarok nélküli megépítését.

A ljubljanai kabinet első érve az, hogy máskülönben túlzottan megterhelnék a szlovén költségvetést a következő években rá háruló többletkiadások. Nincs tehát tartalékforrása Szlovéniának arra, hogy a 2TDK nevű projekttársaságot plusztőkével lássa el. A 2TDK az a cég, amely a második vágányt megépítené, s amelyben a magyar állam is részesedést kérne, ha végre elkezdődne az építkezés – legalábbis erről szóltak korábbi, hivatalosan meg nem erősített hírek.

A szlovén kormány azonban nem csak a költségvetés túlterheltsége miatt tart ki a magyarok bevonása mellett. A csütörtöki kormányközleményből kiderül: az európai uniós források elnyerésekor is lényeges szempont volt, hogy nem csupán szlovén ügyről van szó, hanem olyan államot (Magyarországot) is bekapcsolnak a koperi kikötő közlekedési fejlesztéseibe, amelynek szintén fontos az Adriai-tengerrel való vasúti összeköttetés javítása.

Eleshetnek az EU-forrásoktól

A szlovén kormány érvei között szerepel az is, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a 2017-ben a projekt számára megítélt európai uniós forrásokat (109 millió eurót) nem fogják tudni lehívni – a magyarok kihagyásával ugyanis utólag változtatna Szlovénia a tenderkiírás feltételein. Márpedig ha nem kapnák meg az európai pénzeket, az további szlovén költségvetési forrásokat igényelne a Drugi tir megépítésekor.

A szlovén kormány reagált arra a vádra is, amely a magyar tulajdonszerzésre vonatkozott. Hangsúlyozzák, hogy a 2TDK nevű társaság kezébe kerül majd a megépülő infrastruktúra, de azt a koncessziós időszak lejárta után a szlovén államnak kell majd átadni. A vasúti infrastruktúra koncessziós hasznosítása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy annak a területnek a tulajdonjoga is gazdát cserélne, ahol a vágányok futnának.

Jogi vita is hátráltatja az ügyet

A Drugi tir építését azonban hátráltatja egy jogi vita, amelyről még a szlovén bíróságoknak kell dönteniük. Erről korábban már beszámolt a 24.hu: a Drugi tirről szóló népszavazást, illetve az annak során kifejtett kormányzati kampányt támadta meg egy nyugdíjas szlovén férfi, Vili Kovačič.

Újabb magyar kijárat az Adriára?
Budapest állítólag kétszázmillió euróval finanszírozná a Szlovénián belül is vitatott második vágány megépítését Koperig, amelynek megépítését azonban jelenleg jogi akadályok – és talán a Fidesz barátai – is nehezítik.

Ő és az általa vezetett civil szervezet kezdeményezte egyébként a referendumot is a második vágányról – ám végül a kormány álláspontja győzedelmeskedett.

Mindazonáltal vitatott, hogy Kovačičot milyen szálak fűzik a szlovén kormány legnagyobb riválisához, az ellenzéki SDS-hez. Ennek a pártnak a vezetője egyébként az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Janez Jansa.

A pártfinanszírozási botrány újabb fejleményei

A szlovén kormány tehát teljes mellszélességgel kiállt a magyar részvétel mellett a koperi vasútépítésben, ugyanakkor zajlik egy pártfinanszírozási botrány is Szlovéniában, amelynek akár magyar vonatkozásai is lehetnek, s ahol a magyar szerepvállalás – ha tényleg volt ilyen – a szlovén kormány legfőbb ellenfelét segíthette.

A már említett SDS nevű párt botrányáról van szó, ahol Janez Jansa pártelnök korábbi nyilatkozata szerint egy olyan cég, a Nova Obzorja többségi tulajdonosa segített nekik kölcsönhöz jutni, amelyben az SDS-nek csak kisebbségi tulajdona van. (A legutolsó cégadatok szerint a szóban forgó közös vállalat többségi tulajdona egy magyar vállalkozásé, a magyar kormányt támogató Ripost című lapot megjelentető társaságról van szó.)

Magyar szálak egy szlovén pártfinanszírozási botrányban
Orbán Viktor szövetségese írta alá azt a szerződést, amelynek révén egy rejtélyes boszniai nő 450 ezer eurós kölcsönt ad a legnagyobb ellenzéki pártnak. Csakhogy Janez Jansa nyilatkozata alapján magyar szál is lehet az ügyben.

A Siol.net szlovén internetes újság értesülései szerint most a szlovén igazságügyi minisztérium lépett a botrány miatt. Eljárást kezdeményeztek a közjegyző ellen, aki jóváhagyta az SDS kölcsönügyletét.  (A szlovén közjegyzői kamara közben fegyelmi eljárást indított Sikošek ellen.)

A minisztérium által kezdeményezett procedúra akár a közjegyző, Jože Sikošek tisztségének megszűnéséhez is vezethet. Az általa jóváhagyott kölcsönszerződés ugyanis a Számvevőszéki Bíróság egy korábbi értelmezése szerint akár jogellenes is lehet. Az SDS ezután bejelentette: visszafizette a 450 ezer eurós kölcsönt – illetve annak már igénybe vett első részletét – annak a boszniai szerb nőnek, akitől a pénzt kapta. A rejtélyes boszniai szerb hitelezőhöz a Siol.net szerint magyarországi bankszámla is köthető – erről a 24.hu is beszámolt korábban.

Speciális ügyészség vizsgálja a magyar vonatkozású szlovén pártbotrányt
Egy 450 ezer eurós, gyanús hitelügyletről van szó.

Kiemelt képünkönk Koper kikötője. Fotó: AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.