Közélet

Törzsi alapokon a magyar oktatás

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 11. 16. 12:09

Már az is előrelépés lenne, ha a 20. századi feltételekhez visszalépnénk - mondja az oktatáskutató.

Ha a Klik jól működne, akkor épp azoknak a diszfunkcióknak a megszüntetésén kellene dolgoznia, amelyeket ő maga teremtett.

Ezt mondja a friss HVG-ben Radó Péter oktatáskutató, aki megunta, hogy mindig csak az éppen aktuális témákra kell reagálnia, ezért immár a jövőképet kéri számon. Orbánék óta ugyanis még inkább igaz, hogy senki sem gondolkodik hosszú távon.

A kutyát sem érdekli

Szerinte a most készülő új Nemzeti alaptantervtől csak Palkovics László vár csodát, a szakmában senki.

1979 óta számtalan tantervi reform volt Magyarországon. Miközben a kutyát sem érdekli a tanterv: azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek. Európában már az ezredforduló óta szinte minden országban kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot szabályozzák, hanem azt, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni.

Szemben a világgal

Vannak persze szerencsésebb országok, ahol demokratikusak a tantervek, de Magyarországon törzsi alapon elkülönült értelmiségi csoport elvárásaihoz igazítják a követelményeket.

A magyar oktatás a kulturálisan elitista elvárásokhoz alkalmazkodik, így maga is kulturálisan elitista.

A jövőben alapvetően átalakul az iskola funkciója, a tanulás egy jelentős részéből ki is szorul, a személyre szabott oktatási utak terjednek el, előtérbe kerülnek az online tanulástámogató platformok, nem az oktatási rendszeren belüli előmenetelen alapuló, végzettségek megszerzésével igazolt előrehaladás lesz a fontos, hanem az adaptív készségek hitelesítésének gyakorlata.

Robotizáció? Szakik!

A világ a ’90-es évek közepe óta készül a robotizáció kihívásaira, máshol nem a specifikus tudást helyezik előtérbe, hanem arra törekednek, hogy az egyének képesek legyenek reagálni a gyorsan változó környezetre.

Ilyen XXI. századi készség például a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció, amelyik bármelyik kontextusban jól működik.

A totális tudatlanságról árulkodik, hogy Magyarországon közben a szakiskolák felé terelik a gyereket, és már a szakmai közbeszédbe is bekerülhet olyan nem létező fogalom, mint a köznevelés. A nevelés nem válhat közösségi szolgáltatássá, az oktatást és a nevelést csak nálunk próbálják elválasztani egymástól.

A hátraarc segíthetne

Magyarországnak egy valódi jövőorientált oktatási rendszerhez helyre kellene állítania az iskolák autonómiáját, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozást. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzíteni, és ezek még

“csak XX. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a XXI. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe.

Radó Péter szerint szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételei adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, pozitív irányban. A paradigmaváltás elkerülhetetlen, Magyarország pedig eleve erős hátránnyal indul majd.

A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban
Az oktatáskutató már évek óta pánikban van, az alternatív iskola igazgatója pedig abban sem biztos, hogy egyáltalán szükség van iskolákra.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.