Úgy néz ki, megoldódhat az angliai magyarok sorsa

A Brexit-népszavazás utáni legfontosabb kérdés a magyarok számára az volt, hogy Nagy-Britannia kilépése után mi történik az ott élő és dolgozó európai uniós munkavállalókkal. Ez persze nem csak Magyarországot, hanem Lengyelországot és Romániát és kényesen érinti majd.

London a második, de legrosszabb esetben is a harmadik legnagyobb magyar város lett. Becslések szerint körülbelül kétszázezer magyar él a brit fővárosban, amit a vidéki városok közül inkább csak Debrecen közelíthet meg. Egész Nagy-Britanniában pedig félmillió magyar élhet.

Ezeknek a magyaroknak a sorsát nagyon megnehezítheti, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból.

Most viszont végre látszik valami a tárgyalásokból, amelyeken ez a kérdés eldőlhet. Theresa May miniszterelnök a brit parlamentben mutatta be azt a tervet, ami a Nagy-Britanniában élők további lehetőségeiről szólna a Brexit után.

Letelepedett

A 15 oldalas tervezet szerint a jelenleg Nagy-Britanniában élő hárommillió EU-s állampolgárnak a Brexit után lehetősége lenne arra, hogy egy speciális regiszterben jelentse le magát „letelepedett státuszban”. Erre elvileg létrehoznának egy könnyű és gyors informatikai rendszert. Az még nem dőlt el, hogy a regisztráció után újabb letelepedési igazolványt kapnának-e az állampolgárok, vagy a lista csak a Belügyminisztériumban létezne. Annyit ígértek viszont, hogy a regisztráció, ha ingyenes nem is, legalább olcsó lesz.

A népszavazás óta körülbelül 150 ezer uniós állampolgár adta be a pályázatát az állandó lakcímre, de őket újabb regisztrációra fogják kötelezni.

Azok, akik megkapják a letelepedett státuszt, elvileg ugyanolyan jogokkal rendelkeznek majd, mint a brit állampolgárok. Egy dologban viszont szűkülni fognak a lehetőségeik. Eddig a britek azt ajánlották, hogy minden Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgár maga után hozhatja a családtagjait, ha a közös kereseti szintjük eléri az évi hat és félmillió forintot. May ezt a feltételt most nem nevezte meg, de itt valószínűleg vita lesz, mert jelenleg az EU-s államolgároknak több joga van, mint a briteknek. Ők ugyanis nem hozhatják csak úgy maguk után a külföldi állampolgárságú családtagjaikat.

Fennhatóság

A letelepedett státusz körül vannak még kérdések. A mostani tervek szerint ezzel a státusszal az uniós állampolgárok elveszítenék a jogukat arra, hogy önkormányzati választásokon szavazhassanak. Ráadásul az is lehet, hogy az Európai Bíróság fennhatósága alól is kikerülnének, pedig ez lenne a jogaik képviseletének legerősebb módja.

Ez még nagyon komoly pontja lesz a tárgyalásoknak, mert az EU nem csak ahhoz ragaszkodik, hogy a Bíróság a brit kilépésig folyamatosan felügyelhesse az állampolgárok jogait, de ahhoz is, hogy utána is fennhatósága legyen a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok felett. A britek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a Brexit után az uniós bíróságnak semmilyen jogköre ne legyen Nagy-Britanniában.

Ezeken kívül viszont pontosan ugyanúgy intézhetik az ügyeiket, vagy kaphatnak brit segélyt az uniós állampolgárok, mint a britek. Ugyanúgy jár majd a gyermektámogatás, és ugyanúgy jár a társadalombiztosítás is. Sőt, a nyugdíj is szerepel a javaslatban.

Ezekkel a segélyekkel kapcsolatban egy nagyon kritikus pont volt, amit az euroszkeptikusok a kampány alatt is sokszor felhoztak. Volt ugyanis néhány olyan, Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgár, akinek a családja külföldön élt, a brit állam pedig külföldre utalta nekik a gyerekek utáni támogatásokat. Ez továbbra is így lesz, a mostani javaslatban csak arról van szó, hogy a Brexit előtt született gyerekek után jár a támogatás. Ezzel a britek adtak maguknak kifutási időt, mert végső soron ez az eljárás akkor szűnik meg, amikor a támogatott gyerekek felnőnek.

Határidő

Szintén tárgyalás alatt vannak még a letelepedett státuszon belül fontos dolgok. Ilyen például az egészségügyi ellátás, vagy az egyéni vállalkozói engedélyek. Itt a britek nem akartak egyoldalú garanciákat adni, de hajlandók tárgyalni.

A tárgyalások alatt meg kell majd állapítani egy lényeges dátumot. Azt, hogy mi legyen a határ, amíg elfogadják az uniós állampolgárok beutazását. Ez azért fontos, mert aki ezelőtt az időpont előtt érkezett Nagy-Britanniába, ötévnyi munka után állandó ott-tartózkodást igényelhet. Az Európai Unió azt szeretné, ha ez a dátum két évvel a Brexit hivatalos elindítása után, 2019-ben lenne. A britek ezt nem utasították el, tárgyalnának róla. A határidő után még két évet kapnának a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, hogy bejelentsék igényüket a letelepedett státuszra. Akik a kilépés után két évvel sem jelentik be az igényüket, mehetnek haza.

Itt igazából azokkal szemben lesz komoly szigorítás a bevándorlásban, akik a kitűzött időpont, tehát valószínűleg 2019 után érkeznek Nagy-Britanniába. Rájuk már teljesen új bevándorlási szabályok vonatkoznak majd.

Ahhoz, hogy valaki letelepedett státuszból átkerüljön állandó lakossá, ötévnyi munkaviszony szükséges. Ha valaki már most tudja ezt bizonyítani, megteheti, de a javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha valaki a határidő előtt lépett be Nagy-Britannia területére, akkor ledolgozhassa az öt évet, ami az állandó ott-tartózkodáshoz kell.

EU goal on #citizensrights: same level of protection as in EU law. More ambition, clarity and guarantees needed than in today's UK position.

— Michel Barnier (@MichelBarnier) June 26, 2017

A javaslatra Michel Barnier, brüsszel Brexit-főtárgyalója annyit reagált, hogy ennél ambíciózusabb, tisztább és garantáltabb feltételeket szeretne. Látszólag ez egy kemény beszólás, de valójában a britek elég közel kerültek a brüsszeli elvárásokhoz. A Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok további sorsa eddig inkább az Európai Unió elvárásai szerint alakul. Vannak még vitás kérdések, de a brit kormány szinten mindben engedhet valamennyit.