A Fidesz számára a 2010-es és 2014-es parlamenti választások legnagyobb sikere, hogy kétharmados többséget szereztek a parlamentben, ebben az időszakban 794 zavazáson biztosította a kétharmados többséget a Fidesz-KDNP frakció.
ezzel lényegében bármilyen törvényt képesek voltak egyezkedési kényszer nélkül módosítani. Ez a kétharmad 2015-től már nem volt biztosított, mégis többször sikerült „sarkalatos törvényeket” módosítani. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy kik voltak ebben a partnerek.
A fordulat után sem jött valódi fordulat
A kormánypárti frakció még 2014-ben is 53 esetben tudott élni ezzel a lehetőséggel, 2015-től azonban elfogyott a parlamenti kétharmad, és alkukényszer alakult ki. Ennek ellenére 2015-ben és 2016-ban 55 esetben sikerült kétharmados többséget előállítani a Fidesznek, ezzel átsegítve a parlamenti szavazáson az adott javaslatot.
Két szavazás esetében pedig (amelyek egy ügyet érintettek) mindezt úgy, hogy csak a kormánypárti képviselők szavazták meg az adott javaslatot. Ezekben az esetekben
Ez még a tavalyi év elején történt, és ezt követően láthatóan odafigyelt mindegyik ellenzéki képviselőcsoport, hogy ilyen anomália ne történhessen meg többet.
A Policy Agenda szerint az elmúlt két évben – amióta megszűnt a kétharmad – 18 olyan szavazás volt, ahol a Fidesz-KDNP nekirugaszkodott a voksolásnak, de végül az nem volt sikeres. Ez 11 ügyet érintett, a legnagyobb politikai vihart az Alaptörvény hetedik módosítása – a kvótareferendumot követő módosítás kezdeményezése – váltotta ki.
A támasz pedig nem más, mint a….
Ha pártonként vizsgáljuk a szavazásokat, akkor az látszik, hogy a legtöbb kétharmados törvény
A 38 esetből 17-nél csak egyedüliként álltak ki a kormány kezdeményezése mellett.
A második az együttműködök listáján az LMP, a Policy Agenda összesítése szerint a kétharmadot igénylő javaslatok 34%-a esetében álltak ki a kormány mellett.
Az MSZP 17 alkalommal működött ilyen formán együtt a kormányoldallal.
