Policy Agenda: szikrára van szükség, hogy folytatódjon a tiltakozáshullám az oktatásban

Csütörtökön új tanév kezdődik, változnak a keretek, de a szakszervezetek és a civilek sem elégedettek az átalakításokkal – írja elemzésében a Policy Agenda. Az intézet azt vizsgálta, hogy mennyi esélye van a közoktatásban egy olyan demonstrációhullámnak, mint ami pár hónappal ezelőtt lezajlott.

Úgy vélik, ha a Fidesz nem tartotta volna erővel napirenden a menekültválságot, akkor az oktatás kérdése komoly károkat is okozhatott volna számára.

A sztrájkok ugyanis rámutattak a hatalom leggyengébb pontjaira: a rossz kormányzati munkára, a 2014-es újraválasztás óta megfigyelhető ötlettelenségre, vagy a válságok rossz menedzselésére.

A helyzet inkább ki nem mondott tűzszünetre hasonlít, mint békekötésre, a tiltakozó szakszervezetek és civilek ugyanis nem kötöttek látványos megállapodást a kormánnyal. A Klik-et ugyan átalakították és decentralizáltak, de ezzel együtt arról is döntöttek, hogy ősszel minden iskolaépület működtetése is átkerül a kormány kezébe.

Mégsem lesznek látványos változások, azokról később várható döntés, ennek ellenére politikai értelemben sikeres lehet a kormányzati taktika, amelynek lényege, hogy

a saját maga által kigondolt, majd az önmaga által kreált egyeztetési keretben letárgyalt változásokat könnyedén keresztülvitte.

A közvélemény azt látja, hogy van remény a változásokra, talán kréta is lesz mindenhol, és belátható időn belül csökken a gyerekeken a nyomás. Ezzel a kormány időt nyer, ami a politikában az egyik legnagyobb kincs.

A társadalom számára mintha lekerült volna a napirendről a konfliktus. Ezen akkor tudnának változtatni a szakszervezetek és a civilek, ha a tavaszihoz képest sokkal egységesebben lépnének fel. El kellene dönteni, mit akarnak pontosan elérni, mi a megállapodási minimum, és inkább szakpolitikai célokra koncentrálnának, semmint a néhol megjelenő általános politikai célokra.

A tiltakozási hullámhoz szükség lenne arra a szikrára is, amit az év elején a miskolci tanárok nyílt levele jelentett, amihez sorban csatlakoztak az iskolák. Folytatódnia kellene a kormányzati amatőrizmusnak is, amely olajat öntött a tűzre.

Két kockázati tényezőt jelöl meg a Policy Agenda, ami tiltakozási hullámot válthat ki. Az egyik a Klik folyamatos átalakítása miatt jelentkező problémakör. Az 59 tankerületből álló, nagyobb önállósággal bíró új működési mechanizmus csak jövő januárban lép életbe. A zökkenőmentes átálláshoz szükség lesz egy jó igazgatási menedzsmentre, ami eddig nem volt jellemző. Ha az ősz során megint működési problémák lesznek, a szakszervezetek és a civilek újra megmutathatják a társadalomnak, hogy mi a baj a kormányzattal.

A másik kockázati tényező sokkal inkább politikai jellegű. Az iskolák épületének működtetése és vagyontárgyai is az államhoz kerülnek az önkormányzatoktól, ami ellen már kormánypárti polgármesterek is tiltakoztak. Ez ugyanis sok helyen nemcsak anyagi kérdést jelent, hanem érzelmi töltettel is bír – például volt, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő iskola volt a város rendezvényterme, ami felett ezentúl nem rendelkezhet.

Ha az épületek állami átvétele miatt helyi tiltakozások lesznek, azok is gyújtóanyagként járulhatnak hozzá az általános elégedetlenségi hullámhoz.

De ennek főleg ellenzéki vezetésű városokban van esélye, ahol nem félnek konfrontálódni a kormánnyal – állapítja meg az elemzés.