Ebben az esetben a két új kabinetvezető egyike, Varga Mihály vagy Lázár János lehet a miniszterelnök. Ez azonban csak a “B” terv – írja a Heti Válasz. A hetilap szerint az “A” terv nem ez, de az időközi választási bukások jelzik: nincs garancia az abszolút többség megtartására.
A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz fölénye egyértelmű, de a 2014 novembere és 2016 júniusa közti időközi voksolások világossá tették: a kutatók túlmérik a Fideszt. A 106 egyéni körzet 60 százalékában nyílt lesz a verseny 2018-ban.
Ha a baloldal és a Jobbik rendezi sorait – az időközi választások sikerei alapján – az egyéni mandátumokért folyó küzdelemben az ellenzék megszorongathatja a kormánypártokat. Ez vélhetően arra lesz elég, hogy a Fidesz győz, de nem lesz abszolút többsége.
A Fideszben erre is felkészültek. Varga Mihály lenne a kormányfő, ha az MSZP-vel kellene koalíciót kötni, Lázár János pedig akkor, ha a Jobbikkal. A lap névtelen forrásai a Miniszterelnökséget vezető miniszter radikálisabb kiszólásait is ezzel magyarázták – írja a legfrissebb Heti Válasz.
Közben Lázár János a Figyelőnek azt mondja, Orbán nélkül lehetetlen 2018-ban nyerni, az kevés, ha ők elégedettek a kormányzati teljesítményükkel, sokat segít, ha a választók is így érzik. Ebben a munkában pedig a miniszterelnöké a főszerep.
A hetilap úgy értesült, hogy a jövőben Varga Mihály és Lázár János kiemelkedik a kormányzati struktúrában, egymás kabinetjeinek is tagjai lesznek, ha ezekben a kabinetekben nem lesz konszenzus, a kabinetvezető miniszter szava dönt arról, hogy mi menjen fel a miniszterelnökhöz.
A kormányzati átalakítás fő célja, hogy Orbánnak ne kelljen annyira kormányoznia, többet tudjon politizálni. Riadalmat keltettek az időközi választások (Tapolca, Veszprém, Salgótarján), a választók Fidesz-leváltó attitűdje.
A Fideszben tartanak attól is, hogy a kampányban felbukkan Simicska is, aki 20 év minden tudásával azon fog dolgozni, hogy megakadályozza azt, hogy a Fidesz 2018-ban is egyedül tudjon kormányt alakítani.
