Orbán Viktor szerint az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, de még így is “Európa a legjobb hely a világon”, bár egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között. Ez a mai problémák egyik forrása, és ilyen probléma a “menekültkérdés”, amelyben “inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk”, “Brüsszelből várjuk a megoldást”, ami azonban “nem fog jönni”. Ezért maradt el a felkészülés az előre látható folyamatokra, most “minden ellenőrizetlenül zajlik”.
Felmerül a kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig.
A kormányfő szerint a hatáskörök nyílt vita és az államok beleegyezése nélkül, “lopakodva” kerülnek Brüsszelhez, ahol egy “hatalmas bürokratikus gépezet” a saját logikáját követi, nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat. Helmut Kohl volt német kancellár soha nem ezt akarta, ő a “kis nemzetek legnagyobb barátja” volt, és a kisebb országok soha egy német kancellár iránt nem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt.
Ez a bizalom elveszett.
Orbán Viktor a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök vagy Merkel német kancellár felelős-e ezért, azt mondta, az egyensúlyt “gazdasági rendszerünk válsága” bontotta meg, a “hiba nem Junckerben vagy Merkelben van, hanem a gazdasági válság rossz kezelésében”. A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy a menekültpolitikának szerinte tagállami hatáskörben kell-e lennie.
Mint mondta: a görögök nem tartották be a schengeni szerződést, ezzel “lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát”. Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és mostantól a magyar-horvát határon is így tesz.
Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik.
Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy a német kancellár szerint kerítésekkel nem lehet megállítani az életük védelmében rohanó embereket, a kormányfő úgy reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és “akik idejönnek, nem az életükért menekülnek”.
Legtöbbjüket migránsnak tartjuk, akik egy jobb életet akarnak. Mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte.
Orbán szerint Európa legfeljebb átmenetileg fogadhat be szükségben szenvedőket, és amikor hazájukban helyreáll a rend és nincsenek többé veszélyben, vissza kell térniük oda. “Nem tudunk mindenkit befogadni” – mondta. Arra a felvetésre, hogy illiberális Európát, egy új konzervatív mozgalmat szorgalmaz, elmondta: bizonyos témákat csak bizonyos “kontextusban szabad interpretálni”, például a “menekültkérdést”, amellyel kapcsolatban a befogadás kultúrája és a határok nyitottsága a divatos, holott a határoknak “nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek” kell lenniük, de ez “illiberális gondolat és politikailag inkorrektnek számít”.
Mást gondol, mint Merkel
Az európai elit nyelve “ideologikus és doktriner”, és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi.
Ez egy “antidemokratikus, liberális nyelv”, amelynek megjelenése “ironikus” fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti – mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel a kereszténységre, emberiességre, szolidaritásra hivatkozik, a kormányfő kifejtette: ő mindezen értékek alapján állva más következtetésekre jut, mint a német kancellár. A keresztényi felelősség számára azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy “folytathassák eddigi életüket”, és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.
Európa egy életforma, amelynek része a gondolat és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek “kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk”, most viszont Európában “párhuzamos társadalmak” jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez. Az iszlám vallás és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó – mondta.
Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus egymástól elválasztott társadalmakkal, Magyarország pedig nem akarja ezt. Az iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk, jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett.
Szerinte a franciáknál ennek “modern változatát” látni, így azt ugyan nem lehet tudni, az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig “nem sikerült”. “Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide”, és szellemi értelemben nem tartozik Európához. Orbán Viktor nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de az arab tavasz “legkeserűbb tanulsága” az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia “rákényszerítése” olyan országokra, ahol az “idegenszerű”, hanem még “az a kevés is veszendőbe megy, ami volt”.
Inkább a magyar jövőben bízik, mint Európáéban
A kormányfő azt mondta, egy brüsszeli tanulmány szerint az EU a migrációval megoldhatja demográfiai gondjait, de Magyarország ezt elutasítja, a családtámogatásra összepontosít. “Ez ódivatúnak számít” – mondta, hozzátéve, hogy ő Magyarország jövőjét illetően bizakodó, míg Európa jövőjét illetően kevésbé. Arra a kérdésre, hogy vajon azért kevésbé bizakodó, mert Merkel miatt százezrek érkeznek Németországba, azt mondta: “én vagyok az utolsó, aki a kancellárt bírálja”, hiszen pillanatnyilag nincs az övénél nehezebb munka, ezért csak annak kellene kritizálnia Angela Merkelt, aki jobban el tudja végezni a munkáját.
Mint Horst Seehofer? – vetették fel a Focus munkatársai, mire Orbán Viktor azt mondta, hogy (a Seehofer vezette bajor konzervatív) “CSU kétségtelenül komoly jelölt erre”. A kérdésre, hogy elégtételt jelent-e számára a CSU és Merkel vitája, tekintettel arra, hogy előre jelezte a problémákat, a miniszterelnök úgy válaszolt: Brüsszel “elszalasztotta a megfelelő időpontot a menekültválság megoldására”, a német kancellár pedig “kész helyzet elé került, ezért nem bírálom őt, hanem inkább védem az unió külső határát”.
A megoldás Törökország pénzügyi támogatása és a görög határ védelmének átvétele lett volna, és sokkal korábban fel kellett volna ismerni, hogy az eltérő menekültügyi szabályok nehézségeket okoznak. Az Angela Merkel és Horst Seehofer vitájára vonatkozó újabb kérdésre azt mondta, hogy nem akar belekerülni “belnémet veszekedésekbe”, viszont “önkritikát gyakorol”, hiszen már egy évvel ezelőtt dönteni kellett volna a visegrádi országoknak a magyar uniós külső határ védelmében folytatott együttműködéséről.
“Afrika még csak most fog megindulni”
A német és a magyar megközelítés eltéréseiről azt mondta, a német politikai elit legnagyobb része úgy véli, hogy egy menekülthullámról van szó, “mi azt gondoljuk, hogy népvándorlásról”, míg a németek 1-2 millió emberről beszélnek, “mi 10-20 millióról”, hiszen “Afrika még csak most fog megindulni”. A nézetek a párhuzamos társadalmakról is eltérőek, “mi tartunk ezektől, nem akarjuk”, “azt gondoljuk, hogy a menekültválság bajt jelent”, Németország viszont azt gondolja, hogy a migráció hasznos lehet, és “minden jóra fordul, ha jól csinálják”.
A szíriai polgárháborúról és Oroszország szerepéről azt mondta: a Nyugat képtelen volt a probléma megoldására, és Bassár el-Aszad elnök távozását akarta, az oroszok viszont nem látnak lehetőséget a megoldásra Aszad nélkül, és inkább támogatják őt, de még nem lehet látni, mire jutnak Szíriában.
Orbán az ukrán válságról és a Moszkva ellen bevezetett szankciókról azt mondta, az európai típusú piacgazdaság kialakítása Ukrajnában sikertelen, az ottani magyar közösségből is egyre többen jönnek Magyarországra, “gazdasági menekültként”. Meglehet, hogy ezzel a “migrációs problémával” is kell számolni. Szerinte az oroszok elleni szankciókat nem kellett volna bevezetni, de be kell látni, mindegy, mit gondolnak a kisebb országok, ha a nagyobb európai államok mást gondolnak, nem veszik számításba a csehek, szlovákok és magyarok álláspontját.
Nem arról van szó, hogy “Németország gyámkodik felettünk”, hanem arról, hogy Németország súlya miatt nem lehet olyan külpolitikát folytatni, amely nem egyezik Berlin érdekeivel. A németek pedig “nem finnyásak” érdekeik érvényesítésében, ezt mutatja az Északi Áramlat földgázvezeték ügye is.
Minket Brüsszel leállított a Déli Áramlat ügyében, mert kicsik vagyunk, az Északi Áramlat vezetéket viszont most még bővítik is.
Azzal kapcsolatban, hogy sokan Európa rossz embereként tartják számon, elmondta, hogy ehhez már hozzászokott.
Vélhetően nem vagyok ártatlan, egyes dolgokat talán lehetett volna ügyesebben csinálni.
A kormányfő szerint ugyanakkor a magyarok nem szeretnek mentegetőzni. “Egyszerűen sikeresnek kell lennünk, hogy komolyan vegyenek bennünket”. Orbán Viktor megismételte, hogy Magyarország 2010-ben egyáltalán nem volt jobb helyzetben, mint Görögország, de legrosszabb hiteleit már visszafizette, a gazdaság tavaly 3,7 százalékkal növekedett. Ezt a sikert csak az EU-n belül lehetett elérni, és ugyan az EU nincs éppen a legjobb formájában, de néha a német labdarúgó válogatott is veszít, mégis világbajnok marad – tette hozzá a kérdésre, hogy a gazdasági sikereket elérhette-e volna Magyarország az EU-n kívül.
Merkel is bírált
A német kancellár úgy bírálta Orbánt, hogy ki sem ejtette a nevét. Angela Merkel szerint a menekültválság miatt eljött az ideje, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák az EU bővítésével kapott szolidaritást. A német kancellár erről péntek este beszélt pártja, a konzervatív CDU ifjúsági szervezetének (Junge Union) háromnapos hamburgi konferenciájának megnyitóján. Mint mondta: a válság kezelésében mindenkinek részt kell vennie “képességeinek és lehetőségeinek megfelelően”.
Láthatóan eltérő elképzelések vannak arról, milyennek kellene lennie az európai társadalomnak, ami önmagában nem gond, “de az nem lehet, hogy az emberi méltóság csak azt illeti meg, aki keresztény”, az emberi méltóság “egy muzulmánt is megillet, és igen szerencsétlen, hogy ezt muszáj külön elmondani”. A kancellár nem nevezte Orbán Viktort, de nyilvánvalóvá tette, kinek üzent, amikor úgy vélte: az EU-ba igyekvők nyomását kerítések nem fogják visszatartani. (Azóta Magyarország a horvát határt is lezárta – a szerk.) A bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve.
