ároktő (ároktő)
Közélet

Ároktői szökés, avagy a nagy belügyi hátraarc

A Belügyminisztérium helyreigazítást tett közzé korábbi közleménye miatt.

A Belügyminisztérium MTI-hez eljuttatott helyreigazításában elismerte, hogy a kormány honlapján, 2013. október 6-án megjelent közleményben „azt a valós tényt, hogy a házi őrizet elrendelésére vonatkozó végzésben a Fővárosi Törvényszék büntető tanácsának elnöke, Cserni János, nem rendelkezett a házi őrizet végrehajtásának módjáról, olyan hamis színben” tüntette fel, mintha ezzel a bíró mulasztást követett volna el.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hamis színben

A valóság ezzel szemben az, hogy a jogerős végzés a házi őrizet végrehajtásáról szóló rendelet előírásainak mindenben megfelelt. A Belügyminisztérium saját együttes rendelete szerint ugyanis a házi őrizet végrehajtásának módját, a házi őrizetet foganatosító rendőrség határozza meg. A szaktárca elismerte azt is, hogy azt „a valós tényt, hogy a rendőrség szóbeli és írásbeli utasítást a folyamatos őrzés elvégzésére nem kapott, olyan hamis színben” tüntette fel, mintha ilyen utasítás adása a bírónak joga vagy kötelessége lenne. A valóságban a rendelet szerint a bíróságnak sem ilyen joga, sem ilyen kötelezettsége nincs.

Miután két terhelt megszökött a házi őrizetből az ároktői banda tagjai közül, előzőleg a minisztérium azt közölte, hogy nemtelen politikai támadások érték a rendőrséget, pedig a bíró nem rendelte el a folyamatos őrzést. A Hír24 híradójában a bíróság már korábban is azt az álláspontot képviselte, hogy Cserni János nem hibázott.

Az ároktői bandát azzal vádolják, hogy 12 esetben raboltak ki időseket a saját házukban. A brutális támadók össze is verték áldozataikat. Egy asszony és egy férfi belehalt az ütlegelésekbe. A két szökésben lévő férfi ellen már vasárnap délután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) már májusban lépett

Fazekas Géza, az LÜ szóvivője korábban azt mondta: a vádhatóság már korábban azt javasolta, hogy ha az elsőfokú ítélet előtt a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben biztosított maximális időtartamot elérte, és emiatt házi őrizetbe kerül, ne legyen szükség a hozzájárulására ahhoz, hogy a mozgását technikai eszközzel ellenőrizzék. Az ügyészség kezdeményezését a jogalkotó is osztotta, és szeptember 1-jei hatállyal beemelte a törvénybe.

A szóvivő arról is szólt, hogy a házi őrizet végrehajtásáról szóló rendelet szerint a rendőrség a házi őrizet szabályainak betartását folyamatos ellenőrzéssel látja el, ha az érintett előzetes letartóztatása a törvényben biztosított maximális időtartamot elérte, és emiatt házi őrizetbe kerül, feltéve ha a bíróság nem rendeli el nyomkövetővel figyelését, és ha ellenőrzése járőrrel vagy eseti ellenőrzéssel nem biztosítható.

Fazekas Géza közölte: a büntetőeljárás bírósági szakaszában a bíró az ügy ura. A büntetőeljárási törvény alapján a nyomozásnál a bíróság csak ügyészi indítványra rendelkezhet a házi őrizetről, de az eljárás bírósági szakában az eljáró bíró hivatalból maga is jogosult dönteni a kényszerintézkedésről.

.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.