A férfi nevét eddig helytelenül mindenki Csatárynak írta. Az iratai szerint azonban dr. Csatári László Lajos a becsületes neve.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség a háborús bűntett miatt Csatári László ellen indult bűnügyben kedden vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. Mivel háborús bűntett a vád, így az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül. A bíróságnak három hónapon belül meg kell tartania az első tárgyalást.
A vádirat szerint Csatári László a magyar királyi rendőrség hivatásos állományú tagjaként 1942 őszén az úgynevezett első bécsi döntés értelmében a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kassára, a Kassai Rendőrkapitányság állományába került.
Kassa 1944. március 19-i német megszállását követően a városban gettót, majd később a kassai téglagyárban internáló-, illetőleg gyűjtőtábort hoztak létre, ahová a helyi rendőrség és csendőrség közreműködésével 1944. április 5. és 22. között a kassai, illetve Kassa környéki zsidóság túlnyomó részét, körülbelül 12 ezer embert internáltak.
A Kassai Rendőrkapitányság vezetője, Horváth György vezérőrnagy, főkapitány-helyettes 1944. május elején a vádlottat mint rendőr-segédfogalmazót nevezte ki a téglagyári internáló-, illetőleg gyűjtőtábor elöljárójának.
Csatári László ilyen minőségében 1944 májusában – pontosabban meg nem határozható időben – puszta kézzel és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat nemre, korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül.
A téglagyári internáló-, illetőleg gyűjtőtáborban fogva tartott közel 12 ezer zsidót az 1944. május közepe és június eleje közötti időben, tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba – legtöbbjüket Auschwitzba – deportálták, amiben Csatári László tevékenyen közreműködött.
Az egyik transzport elindítását megelőzően, 1944. június 2-án Csatári a deportálandók közé tartozó egyik személy erre vonatkozó, kifejezett kérése ellenére megtiltotta, hogy a körülbelül 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók embertelen körülményeinek javítása érdekében ablakokat vágjanak.
Az ügyészség álláspontja szerint Csatári László szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kivégzésekhez és kínzásokhoz is.
A Budapesten élő 97 éves Csatárit – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – ez év júliusában emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték.
Csatárit november 8-án ismét kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A férfi tagadta a bűncselekmények elkövetését. Kirendelt ügyvédje, Horváth B. Gábor a kihallgatás után azt mondta: névrokonával keverhették össze a háborús bűntettel gyanúsított Csatári Lászlót.Kifejtette: a nyomozás során felmerült, hogy 1944-ben volt egy másik Csatári nevű férfi is Kassán.
