A Központi Nyomozó Főügyészség az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a 2002 és 2010 között, és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság elnökének, illetve magánszemélyek feljelentése alapján vizsgálódott.
Ennek eredményeként 14, a rendőrség hivatásos állományába tartozott, illetve jelenleg is tartozó rendőrrel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. A pénteki vádemelésről hétfőn, közleményben számolt be a főügyészség.
A Magyar Televízió székháza elleni támadás
Mint ismert, a Magyar Televízió Szabadság téri székházánál 2006. szeptember 18-án késő este demonstrálók jelentek meg. Az épület védelmére a főbejárati lécsőhöz felsorakoztatták a Baranya megyei rendőröket, ennek ellenére a tömeg betört az épületbe. A század hiányos védőfelszerelésekkel érkezett, többeknek nem volt pajzsa, sisakja vagy épp egyik sem. Annak ellenére, hogy erről a századparancsnok jelentést tett, a REBISZ műveletirányítója nem intézkedett. Emiatt a jelenleg nyugállományú rebiszessel szemben elöljárói gondoskodás miatt vádat emeltek.
Az egyre kiszélesedő támadás miatt Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztály Biztosítási Osztályának vezetőjét jelölte ki az épület helyszínparancsnokának, de a munkáját nem látta el. A főtiszt a kapott paranccsal szemben a székházban lévő rendőri erőket nem irányította, nem koordinálta, emiatt az alegységparancsnokok belátásuk szerint, egymástól függetlenül adtak alárendeltjeiknek parancsokat.
Gergényi tudta
Gergényi Péter a vezetési pontra beérkezett adatokból, információkból tudta, hogy a televízió székházánál szolgáló rendőri egységek irányítatlansága folytán teljes zűrzavar alakult ki. Tisztában volt azzal is, hogy a helyszínparancsnok alkalmatlan a feladat elvégzésére, ennek ellenére nem váltotta le. Az ügyészség a helyszínparancsnok ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség, Gergényi ellen pedig elöljárói intézkedés elmulasztása miatt emelt vádat.
“A vezetési pont igen nehéz helyzetben volt.”
Az akkori országos főkapitány is mulasztott
Bene László – jelenleg nyugállományú rendőr altábornagy – volt országos rendőrfőkapitánnyal szemben kétrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztása miatt emelt vádat az ügyészség. Egyrészt azért, mert az általa létrehozott vizsgálóbizottságok jelentéseiben kimutatott hibák és hiányosságok ellenére nem indított eljárásokat, és nem intézkedett parancsnoki tényfeltáró vizsgálat elrendeléséről. Az ügyészség álláspontja szerint az időben végzett vizsgálat akár katonai bűncselekményeket is feltárhatott volna. A másik, hogy 2006. október 23-a után – eltűrte, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnak az ünnepnapon szolgálatot teljesítő állománya korábbi határozott utasítás ellenére sem viselte szolgálati azonosító jelvényét. A mulasztásokat itt sem vizsgáltatta ki.
A rebiszes parancsnok négy fő bűne
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnokát is ez utóbbival vádolják: a szolgálati jelvények hiánya miatt nem rendelt el vizsgálatot. Eltűrte, hogy az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére a rebiszesek nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényüket. A dandártábornok a televízió székházának „ostromakor” után nem vonta felelősségre alárendeltjeit.
Azért is felelnie kell, hogy csak azokban az esetekben indított fegyelmi eljárást, amelyekben az ügyészség a vádemelésről tájékoztatta az alakulatot, ráadásul a 2006. október 23-án használt gumilövedékek, könnygázgránátok használata kapcsán sem indított vizsgálatot. Az ügyészség közleményében csak dr. D. J.-ként emlegetett vezérőrnaggyal szemben négyrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztás miatt emeltek vádat.
Az ügyészség megvizsgálta a Budapesti Nyomozó Ügyészségen a 2006. szeptember 19. és 21. között, valamint a 2006. október 23-án elkövetett rendőri bántalmazás miatt indult bűnügyeket is. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szeptemberi cselekményekkel kapcsolatban 61, míg az októberieket illetően 129 bűnügyi iratot küldött meg. Az iratok felülvizsgálata eredményeként tíz büntetőügyben emeltek vádat elöljárói intézkedés elmulasztása miatt.
Az ügyészség hétfői közleménye szerint a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományában a rendőri bevetési egységek különböző szintű parancsnokai látták, amint alárendeltjeik közül többen bántják az intézkedés alá vont járókelőket, tiltakozókat, ennek ellenére nem tettek ez ellen semmit, sőt, ezeket nem is jelentették.
És a többiek
Az ügyészség ezen kívül két őrnaggyal, két aktív és egy nyugállományú főtörzszászlóssal, az október 23-án történt események kapcsán pedig egy alezredessel, egy főtörzszászlóssal, és egy törzszászlóssal szemben emeltek vádat. Az egyik nyugállományú alezredes ellen – aki akkoriban a BRFK egyik bevetési egységének volt a parancsnoka – ugyancsak elöljárói intézkedés elmulasztása miatt emeltek vádat.
A feljelentések alapján az ügyészség vizsgálatot folytatott több más köztörvényi, illetve katonai bűncselekmény miatt is, de ezeket a nyomozásokat vagy bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában megszüntette.
