A Kúria bírói tanácsának ismertetése szerint Budaházy Györgyék keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a rendőrség indokolatlan előállításukkal korlátozta őket személyes szabadságukban, megalapozatlanul kezdeményezett velük szemben büntetőeljárást, megsértette emberi méltóságukat, illetve a személyes szabadság védelméhez és a választójog gyakorlásához fűződő személyiségi jogaikat.Mint ismert, a rendőrök a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában kilencezer plakátot foglaltak le, amelyek Magyarország EU-csatlakozása ellen készültek az erről tartott népszavazásra. A rendőrök Budaházyt két társával együtt megbilincselték.
Mészáros Mátyás, a bírói tanács elnöke elmondta: a BRFK felülvizsgálati kérelmében egyebek mellett a rendőrségi törvényre hivatkozva azt állította, hogy a rendőrség alkalmazottai Budaházyék előállítása és megbilincselése során jogszerűen jártak el, kényszerítő intézkedéseik alkalmazása “helyes, okszerű mérlegelés eredménye volt”.A bíró felhívta a figyelmet arra: a rendőrségi törvény által meghatározott intézkedési kötelezettség “nem jelent általános felhatalmazást a gyanúsítottal szembeni kényszerítő eszközök azonnali, mérlegelés nélküli alkalmazására”. A rendőrség kérelmében azt állította, hogy bűncselekmény gyanúja miatt állította elő a felpereseket, az alperes azonban semmit nem bizonyított arra vonatkozóan, hogy miért kellett a tárgyi eszközök lefoglalásán túl kényszerítő intézkedéseket is alkalmazni, illetve miért kellett Budaházyékat nyomban előállítani – jegyezte meg.
Mint mondta, semmi nem indokolta, hogy a rendőrség ne a normál ügymenetben idézze be a gyanúsítottakat, az azonnali előállítás szükségességét pedig az alperes nem igazolta. A rendőrség intézkedését kirívóan okszerűtlen magatartásnak nevezte, amely jogellenes, és sérti a személyhez fűződő jogot, egyben megalapozza a kártérítésre való felelősséget is. A Kúria nem osztotta az alperes azon védekezését sem, miszerint az első-, a másod- és a harmadrendű felperesekkel szemben a bilincselés jogszerű volt, mert az ítélet szerint a rendőrségi törvény a bilincselésre vonatkozóan preventív, mérlegelés nélküli intézkedésre nem ad lehetőséget.
Mészáros Mátyás hangsúlyozta: a rendőrnek minden egyes intézkedésnél mérlegelve kell döntenie arról, hogy alkalmazza-e a bilincselést. A rendőrség egyik felperes esetében sem adott elő semmi olyan konkrét tényt, amely alapján értékelhető lenne, hogy a rendőr mérlegelése a megbilincseléskor okszerű volt-e – állapította meg.
A Kúria így arra kötelezi BRFK-t, hogy fizessen Budaházy Györgynek és a többi felperesnek mint egyetemleges jogosultaknak 35 ezer forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az alperes jogi képviselőjének megítélése szerint ugyanakkor Budaházy Györgyöt és társait jogszerűen állították elő, a rendőrség nem cselekedett törvényellenesen. Megjegyezte, a rendőr mérlegelése nem volt jogellenes, amit bizonyít az, hogy az első fokú bíróság Budaházy és társai bűnösségét megállapította, és a másodfokú bíróság is megállapította “a bűncselekmény tényállásszerűségét”. Hivatkozott arra is, hogy az ügyészség vádat emelt, és a rendőrséget nem marasztalta el a büntetőeljárás kezdeményezése miatt.
Budaházy György ügyvédje ezzel szemben kiemelte: amikor védencét és társait megfosztották személyes szabadságuktól, megalázták őket, ami szerinte indokolatlan volt, ugyanis Budaházy részéről “semmiféle ellenszegülés nem volt megállapítható”. Emlékeztetett arra – ahogy az első fokú ítélet is kifejtette – nem volt szükség a hatóság ilyen jellegű intézkedésére, mert nem állt fenn a szökés és az ellenszegülés veszélye.
Budaházy a tárgyalás után a teremből kifelé jövet úgy értékelte az ítéletet társainak, hogy “kis győzelem, de győzelem”.
A jelenleg házi őrizetben lévő Budaházy György és 16 társa ellen egy másik ügyben terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt 2010. szeptember 27-én emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Budaházyt terrorcselekmény bűntettével, továbbá aljas indokból, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolják. Budaházyt 2010. október 13-án felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla egy másik ügyben, mert a bíróság szerint átlépte a szólásszabadság határait internetes írásaival.
