A hackerek legutóbbi támadása a svéd kormány honlapjára irányul, s míg ez valószínűleg nem bénítja meg az ország működését, jelzi, mennyire komoly a hackerek elhatározása.
De támadás érte azt a svéd ügyvédet is, aki Julian Assange WikiLeaks-alapító állítólagos áldozatait védi. Honlapját és postafiókját sem tudhtaja biztonságban és úgy gondolja, hogy ugyanazok az internetes kalózok támadták meg az ő honlapját, mint annak a svéd ügyészi hivatalnak a weboldalát, amely bírósági végzés alapján kiadta a nemzetközi elfogató parancsot és kiadatási kérelmet Assange ellen.
A Panda Security internetbiztonsági cég szerint az ügyészségi honlapot az “anonimok” nevű kalózcsoport támadta meg, valamint ez a csoport áll a PayPal pénzügyi intézet és a svájci postai bank, a Postfinance elleni kibernetikai támadás mögött is. Assange a Postfinance-nál vezette egyik számláját, amelyet a pénzintézet hétfőn befagyasztott arra hivatkozva, hogy ügyfele lakhelye valójában nem az általa hivatalosan közölt svájci címen van. A PayPalnél szintén volt ügyfélprofilja a WikiLeaks alapítójának, és ezt is lezárták, megnehezítve ezzel az Assange-nak szánt adományok folyósítását.
De ugyancsak ők támadták meg a visa.com oldalát is. Azonban politikusokat sem kímélnek, Joe Liberman szenátor honlapját is sikerült lerántani a netről, de a szenátor irodája nem kevés szpem-faxnak is örülhetett, ezzel elérhetetlenné téve a kommunikáció ezen csatornáját. Ugyanígy járt Sarah Palin is.
A Postfinance szóvivője szerda délelőtt közölte, hogy honlapjuk még mindig ostrom alatt áll. Hozzátette, hogy a bank tranzakcióit nem fenyegeti veszély, csupán túlterheléses támadásról van szó. Közlése szerint a honlapjukat megtámadó kalózcsoport az Anon_Operation vagy AnonOps, amely más intézmények ellen is irányuló “hadműveletének” a Payback (vagyis bosszú) nevet adta.
A Mastercard honlapja közép-európai idő szerint déli 12 órakor valóban elérhetetlen volt. A cég szóvivője azonban nem erősítette meg, hogy informatikai támadás érte volna őket.
A PayPal reagálása szerint Assange fiókját saját szabályzatuk szerint kötelesek voltak letiltani, hiszen illegális tevékenységek finanszírozásához nem járulhatnak hozzá.
A legtöbb áldozat tehát nem politikai indokokkal, hanem jogi és technikai okokkal támasztotta alá, miért tiltotta le szolgáltatását Assange vagy a WikiLeaks irányába. Persze ilyenkor adódik a kérdés, hogy az utóbbi években ezek az érvek nem merültek fel.
AJÁNLOTT LINKEK:
Hackerek a WikiLeaks védelmében – angolul (Arstechnica)
A PayPal és a PostFinance támadása – angolul (Mashable)
A PayPal válaszol – angolul (Mashable)
A visa.com sincs kímélve – angolul (Mashable)
