A munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne az új szabályozás. A cégek azonban nem erre számítanak. A Policy Agenda a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit kérdezte az új Mt.-ről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
A költségeket inkább növeli
Az új Munka törvénykönyve egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeinél. Akik pedig számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.).
Összességében a kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy a törvény révén csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2 százalék bízik abban, hogy ez jelentős mértékű lehet. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22 százaléka, és közülük 10 százalékban jelentős költségnövekedéstől tartanak.
Mindez azért is érdekes, mert az Mt. több elemében is (pl. a bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Persze a várakozásoknál meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege is: a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent.
Leépítéseket is eredményezhet
Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita a tervezetéről, a kormány azzal érvelt: aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az Mt. kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.
Talán nem meglepő, hogy akár a költségeknél, úgy a foglalkoztatotti létszámnál sem vár változást a kkv-vezetők többsége. 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél a foglalkoztatottak létszámát. Ha mégis lesz valamilyen hatás, az inkább létszámcsökkenés lehet. Ugyanis 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új szabályok hatására cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma. Létszámbővülést mindössze 2 százalékuk valószínűsít.
Meglepőek az ágazati várakozások is. A válaszolók egyértelműen pesszimisták: 51 százalékuk arra számít, hogy a következő félévben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma. Sőt, négytizedük az álláshelyek számának csökkenését prognosztizálja. Ellenkező – optimista véleményt – mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg.
Kkv-szektor nélkül nincs magyar gazdaság
Évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv-szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempontból kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni az adminisztrációt.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis- és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 főt foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg. Ők adnak munkát a foglalkoztatotti létszám 36,1 százalékának, és ők állítják elő a magyar GDP 36,5 százalékát.
Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a foglalkoztatási szabályok (elsősorban az Mt.-n keresztül) milyen mozgásteret biztosítanak a kkv-szektornak.
Munkavállalói oldalról sok kritikát kapott az új Mt., hiszen már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják a munkaadók (legalábbis a kkv-körben) között sincs „hurrá”-hangulat. Sőt inkább pesszimizmusról lehet beszélni.
