Pénzügy
nyaralás (nyaralás, lazulás)

Ezt kell tudnia, mielőtt szabadságra megy

Dóra Melinda Tünde
Dóra Melinda Tünde

2012. 06. 28. 12:00

A magyar dolgozók zöme hagyományosan júliusban és augusztusban veszi ki szabadságát – ezért készítettünk Önöknek egy összeállítást arról, mihez van joguk.

Korábban a témában:

Bár sok szó esett már a jövő héten életbe lépő Munka Törvénykönyve által korlátozott szabadnapokról, idén még az 1992-es törvény alapján mehetünk nyaralni. Ám még ebben is sok olyan paragrafus van, amiről az átlagos munkavállaló sosem hallott – például tudta Ön, hogy a szabadság megkezdése előtt meg kell kapnia a teljes bérét, egészen a szabadság végéig számítva?

A régi Munka törvénykönyve szerint Önnek sok joga van a szabadsággal kapcsolatban. Alább foglaljuk őket össze, arra az esetre, ha a munkaadója a kérdését azzal intézné el: „nem is úgy van az.”

Mennyi szabadság jár?

A munkaadója köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg (az új szabály szerint 15 napon belül) tájékoztatni Önt a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. Az, hogy Önnek mennyi fizetett szabadság jár, néhány elemtől függ: mindenkinek jár 20 munkanapnyi (tehát 4 hétnyi) szabadság.

Ezen kívül járnak plusz napok is, hogy mennyi, az egyebek között az életkortól is függ (18 év alatt plusz 5 nap jár, 18 és 25 között nulla, onnantól pedig változó mértékben emelkedik). A plusz napok abban az évben járnak először, amikor az ember betölti az adott életkort. Ha például valaki 2012 decemberében lesz 35 éves, akkor 5 plusz napot kap idén. A legtöbb, amit kor jogán kaphatunk, az 30 nap (45 év felett).

A másik fontos tényező a 16 évnél fiatalabb gyermekek száma és kora. Egy gyermek után két plusz nap jár, kettő után pedig négy. Kettőnél több gyermek esetén összesen 7 szabadnapot kaphatunk ilyen jogcímen. Ha idén új a munkahelyünk, akkor időarányosan jár a szabadság. Vannak bizonyos egészségügyi állapotok (vakság) vagy munkahelyi ártalmak (föld alatti munkavégzés, ionizáló sugarakkal való munka) amelyek szintén plusz szabadnapokra jogosítanak, és a kollektív szerződés vagy a szakszervezeti tagság – ha van ilyen – is adhat plusz szabadnapokat. (Ezek ügyében az üzemi tanácsnál vagy a szakszervezetnél érdemes érdeklődni.)

A pótszabadság-napok összeadódnak.

2013: Változó elszámolás
2013-tól az alapszabadság nem fogja tartalmazni a kor alapján járó napokat, azok átkerülnek a pótszabadság kategóriájába. Az életkortól és gyermekek számától függő plusz időszak nem változik. Mint megírtuk korábban, a változás látszólag csak formai, ám valójában hátrányos a munkavállalókra nézve. Ugyanis a kollektív megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadság-napok száma csökkenthető (de kizárólag a kollektív szerződés megállapodása alapján, amely a munkaadó és a munkavállalók közösségének egyezsége alapján jön létre).

 

Mikor mehetek szabira és hogyan oszthatom be?

Alapvetően – de nem teljesen – a munkaadó dönti el, hogy mikor lehet kivenni a szabadságokat. Az alapszabadság negyedét (azaz öt napot) köteles úgy kiadni, ahogy mi kérjük, feltéve, ha időben szóltunk, legalább 15 nappal a szabi előtt. Ha valami sürgős, súlyos ügy van, akkor azonnal is ki kell adnia legalább 3 napot – de ezt a sürgősségi körülményt valamilyen módon bizonyítanunk kell tudni. (A munkaadónak viszont legalább egy hónappal korábban jeleznie kell, hogy mikor szeretne szabadságra küldeni minket.)

Bár a munkaadók nem szokták szeretni, igazából nagyjából kéthetes etapokban kellene kiadniuk a szabadságot. Azt írja ugyanis a törvény, hogy csak a mi kérésünkre térhet el ettől. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén feldarabolhatja, ám ekkor legalább 14 napot egyben kell odaadnia nekünk.

2013: Megszűnik a hosszú szabadság
Jövőre nem öt, hanem hét napot köteles a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni a munkaadó, ám ezt adhatja két részletben is. Leszögezi a törvény, hogy lehetőség szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy legalább 14 nap – és itt nem munkanapot írnak, aminek van jelentősége – legyen egyben. Az új munkajog jobban támogatja a rugalmas munkabeosztást, ám a szabadságok tekintetében kiköti, hogy a szabadnapokat a munkabeosztás szerint munkanapokon kell kiadni.

 

Mikor kell mégis dolgozni szabadság alatt?

Néha bizony előfordul, hogy az ember rendben bejelenti, hogy mikor és mennyi szabadságot venne ki, el is fogadják, aztán a munkaadó mégsem akkor szeretné kiadni, sőt akár vissza is hívja szabadságáról a dolgozót. Ehhez a törvény mindkét verziója szerint joga van.

Viszont minden esetben állnia kell a dolgozó kárának költségeit, és a munkahelyre utazás és a szabadság helyszínére való visszajutás költségeit. Tehát elvben hazarendelhetnek Görögországból, de a család ezzel kapcsolatos plusz költségét és kárát állnia kell a munkahelynek – és az utazással illetve munkával töltött idő nem számít bele a szabadság idejébe.

Mi van, ha én nem akarok idén szabira menni?

Elméletileg muszáj. Jövő évre csak öt nap csúszhat át, és az is csak akkor, ha épp december végén mentünk szabira. Más kérdés, hogy a cég viszont – különösen fontos gazdasági érdek esetén – dönthet úgy, hogy szabadságunk akár negyedét már idén kiadja jövő március végéig. De a munkavállaló nem kezdeményezheti ezt.

2013: Jövő decemberben is kiadhatják
Ugyanakkor a szabadság egyharmadát az esedékesség éve utáni év végéig is tologathatja a munkaadó, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul.

 

Milyen fizetést kapok a szabadság időtartamára?

Először is, a szabadság első napja előtt meg kell kapnunk a szabadság végéig esedékes bérünket. A törvény szerint ugyanis a munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. (Sokan erről azért nem tudnak, mert az idézett rész nem a törvény szabadságra vonatkozó részében van, hanem a bérfizetést szabályozó 157. paragrafusban.)

A szabadság alatt az ember hivatalosan távolléti díjat kap. Kiszámítása elég bonyolult, ilyenkor a személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének az időarányos átlaga jár. Ennek lényege: nem csak az alapbér, hanem tulajdonképp a rendszeres bevétel jár.

2013: Más lábakon áll a távolléti díj
Jövőre kicsit más alapon számolják majd a szabadság időszakára járó fizetést. A törvény azt mondja: az alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani a napi vagy heti díjat. Havi távolléti díj megállapításánál viszont csak az alapbért kell kifizetnie a cégnek. A teljesítménybér esetében pedig az elmúlt hat hónap átlagát kell nézni, s ahhoz arányítani.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.