Jövőre is 2 milliárd forintot kapnak a MÁV-csoport dolgozói a 2013-as költségvetési javaslat szerint. Ez arra hivatkozik: a pénz egy 2011-es kormányhatározat nyomán jár, amely a cég embereinek „pénzügyi ösztönzését” célozza meg (a normál fizetésükön felül). Ez azt jelenti, hogy a 678 mávos dolgozó átlagosan fejenként (bruttó) 3 millió forintot vihet haza, ami még a személyi jövedelemadó befizetése után is egy csinos milliós summát tesz ki.
Prémiumbalhé
Feltehetően ebből a keretből finanszírozhatták a MÁV vezetőinek tavaly évvégi prémiumát is, amely az IHO.hu információi szerint még Orbán Viktor miniszterelnöknél is kicsapta a biztosítékot.
A prémiumok kifizetését a vezetőségnél a prémiumcélok (jellemzően pénzügyi mutatók) terv szerinti teljesüléséhez kötik. Szarvas Ferencet, a MÁV elnök-vezérigazgatóját a havi bruttó kétmillió forintos személyi alapbérének maximum 80 százaléka, azaz 12-szer 1,6 millió, azaz 19,2 millió forint illeti meg éves prémiumként. A vezérigazgató-helyetteseknél (Dr. Mosóczi László, Petrilla György, Koncz Zoltán) a szorzó ugyancsak 0,8, de a kisebb fizetés (1,85 millió) miatt 17,76 millió forint a keret. Az alacsonyabb beosztásokban maximum 75 százalék a jutalomkeret, így például Dr. Unger Kornélia vezető jogtanácsos jutalomkerete 12,6 millió, Szarka László kommunikációs igazgatóé 10,08 millió forint.
Fotó: Kummer János
Sztrájkpénz
A prémiumkeret 2011-ben azért született, mert Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Gaskó Ferenc szakszervezeti vezetőnek, hogy kifizeti minden vasutasnak egyszer 150 ezer forintot + 10 százalék béremelést 2007. júliusig visszamenőlegesen.
Gaskó szerint még Kóka János egykori gazdasági miniszter ígérte szóban, hogy 250 ezret fizet a Máv-Cargo eladásából a többi dolgozónak is (a cargósok 700 ezret kaptak/fő), hát erre építette fel a követeléseit és a sztrájkokat.
Ám a szocialista kormányok nem teljesítették ezt az ígéretet, így a sztrájkok mögé beállt a Fidesz is, amelynek politikailag jól jöttek a kormányellenes akciók. Végül 2011 elején született a pénz kifizetéséről kormányrendelet. Akkor rögtön elkülönítettek egymilliárd forintot e célra, s a miniszterelnök azt is előírta, hogy idén februárig tegyen javaslatot a fejlesztési miniszter arra, hogy hogyan és miből fizessen ki a kormány további 4 milliárd forintot, amelyből a költségvetés szerint a jövő évi rész 2 milliárdot tesz ki.
Megalapozatlan?
Az Állami Számvevőszék a kiadást megalapozatlannak ítélte a költségvetési törvényjavaslatról készített összegzésében. Szerintük az míg az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások (113,0 Mrd Ft) 46 százaléka nem megalapozott. Ezen belül ezt a minősítést kapta a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások (33,0 milliárd forint), az állami tulajdonú társaságok támogatása (7,3 milliárd forint) és a MÁV csoport dolgozóinak pénzügyi ösztönzésére szolgáló előirányzat (11,6 milliárd forint). Nem lehet tudni, a szervezet miért 11,6 milliárd forintot emleget, hisz a költségvetési javaslatban egyértelműen 2 milliárd forint áll.
A számvevőszék nem megalapozottnak azokat a kiadásokat vagy bevételeket minősíti, amelyek véleménye szerint nem teljesíthetők és nem alátámasztottak. Ez sokszor a jogi háttér hiányát jelenti. A számvevőszék jelentésében nem ír arról, a MÁV esetében mi az ítéletük háttere.