A gazdasági tárca Új baby boom tervezetében a Blikk fedezte fel azt a passzust, amely szerint a munkavállalók nyugdíjának megállapításánál plusz pontokat jelentene a gyermekvállalás.
Gyerekgyár
Az Új baby boomban azt írják, hogy „a családok (szülőpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék ezzel a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező, a humántőkbe eszközölt befektetéseit”.
Költség, befektetés, humántőke, eszközölt. Ez a megfogalmazás pont úgy hangzik, mintha egy termelő vállalat üzleti tervéből származna: a gyerekgyáréból.
Feleannyi lehet a nyugdíj, ha nem teljesítjük a tervet
Az elképzelésben arra nem térnek ki konkrétan, hogy hogyan is „differenciálnának”, de a Blikk egy tanulmány alapján ezt is körvonalazta. Ebben a tanulmányban büntetőpontok is vannak (amiről az Új baby boomban nem tesznek említést).
A gyermektelenektől 3,7, az egy gyermekesektől 5,5 pontot vonnának le, ami 25-38 százalékkal csökkentené a fizetésüket. Akik viszont három járulékfizetőt nevelnének, azoknak 2,2 plusz pont járna, akik viszont négy lurkóval köteleznék el magukat az ügy mellett, azoknak 3,5 extra pont járna, ami 15-24 százalékkal emelné a nyugdíjukat.
Fotó: Shutterstock
A Blikk számításai szerint (átlagkeresetet és 40 év munkaviszonyt figyelembe véve) így egy gyermektelen állampolgár nyugdíja 70 ezer forint lenne. Aki egy gyermeket vállal 85 ezret kapna, aki kettőt, az 114 ezret, aki kettőt, aki hármat, az 131 ezret, s a négy gyermekesek pedig 140 ezer forintot. Vagyis a négygyermekesek nyugdíja dupla annyi lenne, mint a gyermekteleneké. S mivel szülőpárokról van szó, ez azt jelentené, hogy a három és több gyermekes apák nyugdíja is „megugrana”.
Igazságtalan és méltánytalan
Rácz Zsuzsa írónő (A Terézanyu sorozat szerzője) szerint a gyermektelen szülők, vagy egyedülállók eleve nagyon kiszolgáltatottak idős korukra, hiszen nincs, aki segítse őket. Nagyon méltánytalannak és igazságtalannak tartaná, ha őket azzal büntetnék, hogy kevesebb nyugdíjat kapnának. Meggyőződése, hogy szankciókkal nem lehet a gyermekvállalásra ösztönözni.
Másrészt a gyermekvállalás nem egyszerűen eldöntendő kérdés, hiszen a magyar párok 20 százaléka meddőséggel küzd – tette hozzá. A tervezet is foglalkozik ezzel a kérdéssel, egy fél mondat erejéig: „A nehezített fogamzóképesség, meddőség modern „járványnak” tekinthető, ez ne legyen tabutéma, megelőzés, kezelés”.
Csakhogy a mesterséges megtermékenyítés nem olcsó sem a pároknak, sem az államnak. És nem kevesen vannak, akiknek még így sem lehet gyermekük. Rácz Zsuzsa azt is megemlítette (Kopp Máriát idézve), hogy Magyarországon már a tervezett második gyermekek sem születnek meg, mert nem olyanok a körülmények.
Nem olyanok a körülmények
Az írónő úgy érzi, nagyon fontos lenne, hogy nyíltan beszéljünk például arról, a nők életét hogyan változtatja meg a szülés. Ő találta ki, és a Richter a nőkért program keretében 3. éve rendezik meg a Terézanyu pályázatot, ami más egyéb programelemek mellett (Terézanyu Klub, Richter Aranyanyu díj) a nők önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének javítását szolgálja. A nőket ugyanis agyonnyomja az a számos elvárás (legyenek anyák, legyenek jó anyák, nézzenek ki jól, állják meg a helyüket a munkában és otthon), amit a társadalom rájuk tol.
A “Hogyan változik a nők helyzete a gyermekvállalással?” friss pályázatában 400-an mondták el a véleményüket a témáról. Szerintük a legnagyobb gond az egzisztencia: bizonytalanok a párok, lesz-e munkájuk, lakásuk, fel tudják-e nevelni a gyermeküket vagy gyermekeiket.
Sokan említették azt is, hogy az anyák nagyon nehezen tudnak a gyermekvállalás után elhelyezkedni, főleg ha 2-3 kisgyermekük is van. A nagyszülők pedig nemigen tudnak segíteni, mert maguk is dolgoznak. Nincs távmunka, részmunka, ami segítené a munkába való visszaállást. Ez utóbbi a problémát a kormányzat is érzékelte, ezért a tervezet szerint igyekszik is orvosolni.
A járulékfizető kitermelése kötelesség!
A Új baby boommal a gyermekvállalást serkentenék, s hangsúlyozzák: „a rendszer figyelemmel van arra, hogy állítottam-e a helyembe olyan utódot, aki számomra fizeti majd a járulékot.” Azt is írják: „minden eszközzel világossá kell tenni, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése, (aminek kötelezettsége egyébként az alaptörvény szelleméből ered)”.
A minisztériumi anyag azt is elismeri, hogy a nyugdíjpontok nem a családot vállalók napi terheit könnyítenék meg, de az idős korukban jelentkező elszegényedést megakadályoznák. Éljen az optimizmus! Kérdés, hányan vállalnak csak azért három, négy vagy több gyermeket, hogy majd ha megérik, esetleg több lesz a nyugdíjuk. Annál is inkább, mert mint tanulmányok bizonyítják (Navracsics Tibor is utalt erre nemrégiben): az elszegényedés a nagycsaládosokat kiemelten fenyegeti.
A vitaanyagban azt is megfogalmazták, fontos, hogy a pontrendszer bevesztésével tisztában legyen a gyermeket vállaló család, hogy ő is hozzájárult a jövő nyugdíj-alapbiztosításhoz. S ez úgy vélik, a társadalmi presztízs növelését is eredményezheti.
Simonovits András nyugdíjszakértő rövid kommentárja: elképesztő terv!
