Jövőre 130-230 milliárd forintot remél a nemzetgazdasági tárca a tranzakciós illetékből a most bemutatott Széll Kálmán terv 2.0 szerint. Az új adónemet 2013 elejétől vezetnének be, egy ezrelékes kulccsal, tehát ezer forintonként kellene egy forintot fizetni ezen a jogcímen.
A kis adókulcs azonban gyakorlatilag minden vásárlást, fizetést, adás-vételt sújtana, tehát a gyakorlatban azt jelentené: egy átlagos 150 ezer forint körüli fizetés gyakorlatilag 150 forinttal érne kevesebbet az adó miatt. Ám egy ilyen széles körű adónak – egy áfaemeléshez hasonlóan – továbbgyűrűzik a hatása, s nemcsak jövedelmünket csökkentené, hanem az árakat is emelné.
Fotó: MTI / Beliczay László
A nagy pénzek mozgását nem sarcolnák
Az első elgondolás szerint elegendő lenne az elvárt 130 milliárd forintos költségvetési bevételnöveléshez az, ha 30229 ezer forintban szabnák meg a fizetendő adó határát. Ez egy harmincmillió forintos tranzakció adóterhe. Ám az is lehet, hogy efölött is kivetnék az adót: „Az ezt meghaladó adóbevétel a költségvetési tartalék növelését szolgálhatja” – írja a tervezet.
És az is lehet, hogy sávos adót csinálnak belőle, mivel a tervezet egy másik pontján azt írja: a nagy, több tíz- vagy százmilliós tranzakcióknál csak tizedét kellene az ezrelékes adónak fizetni, annak érdekében, hogy a multik ne menekítsék ki az üzleti tevékenységüket más országba. „Az adónem bevezetésekor figyelmet fordítunk arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen” – szól a Széll Kálmán 2.0.
A készpénzhasználatot büntetnék
A tranzakciós adó így alapvetően a lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti: a postán érkező nyugdíjakat és segélyeket is sújthatná az új adónem.
Ráadásul a legmagasabb adókulcsba a készpénzes ügyleteket sorolnál be, így a papír- és fémpénzhez jobban ragaszkodó idősebbek és szegényebbek járhatnak a legrosszabbul. Ezzel az áfához hasonlóan a tranzakciós illeték is a szegények adójává válhat. A nemzetgazdasági tárca logikája persze nem ez, hanem az, hogy az elektronikus tranzakciókkal az adóelkerülést teszik kedvezőtlenebbé.
A vállalkozók fizetnék zömében
Bár a tárca szakértői is megjegyzik, hogy az állami ezrelékből ténylegesen várható bevétel elég nehezen tervezhető, az egyik táblázatban úgy számolnak: ebből származna a legtöbb új bevétel, a GDP 0,7 százalékának megfelelő összeg. Ennek a zömét a tárca elgondolásai szerint a vállalatok köhögnék ki egymás közötti tranzakcióikban. Úgy fogalmaznak a minisztérium szakértői: „a várt adóbevétel további, jelentős része közvetlenül nem köthető sem a munka, sem a tőke felhasználásához, hanem a vállalatok egymás közti tranzakciót sújtja. Ezek hatása a „belépési költségek” nevű változó megemelésével közelíthető, ami a köztes termékek árát emeli meg.”
Bővebben a Széll Kálmán Terv 2.0-ról itt olvashat. A részletkekért kattintson!
