A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között tehát 40 ezer forint volt, míg egy évvel korábban még csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot – ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).
Megállapítják, hogy bár a kötelező minimálbér vastagabb vonalat és borítékot jelent a bértáblák legalján, de közben a munkaerőhiány meg besegít a bértorlódás lemorzsolásában.
Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami több pénzt hoz a dolgozók konyhájára.
Megjegyzik, hogy az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak viszont a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont – hátulról – a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete – már ami bérlista sorrendjét illeti – nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.
Tavaly februárhoz képest országos szinten több mint 4 ezerrel bővült a bolti létszám – Budapesten vették fel a legtöbb embert, és nem egy megye volt, ahol több száz fővel kevesebben állnak ma a pult mögött, mint az előző évben.
