Gazdaság

Évi egymillióba kerülne az áruházaknak minden fel nem vett dolgozó

A kormány továbbagyalt azon, hogyan lehetne még jobban odapörkölni az élelmiszerláncoknak, és mint az Index megírta, van még olyan ötlet a tarsolyban, amit bevethetnek a multik megregulázására. E szerint a parkolóadó, a kötelező létszámbővítés és a reklámköltés maximalizálása után jöhet egy bújtatott adó is, amely az áruházláncokkal fizettetné ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat. A javaslat szerint a díj mértékét a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de erről még vita van, a fejlesztési minisztérium például azt javasolja, hogy ne alapterület alapján, hanem sávosan vezessék be a díjat.

Megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárát a tervezettel kapcsolatban. Megerősítették, hogy a módosításokról egyik szervezettel sem egyeztetett a kormány. Március 14. óta egyáltalá nem is hívták őket.

Az OKSZ főtitkára, Vámos György azt mondta a 24.hu-nak, nagyon sajnálják, hogy a módosítások úgy készültek el, hogy a szövetséggel előzetes érdemi szakmai egyeztetés nem volt, csak a hazai láncokkal.

A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak azt mondta, hozzájuk el sem jutott a módosított előterjesztés, újságokból kénytelenek tájékozódni, holott erőteljes a szövetség kereskedelmi vonala.

Mivel a Nébih már eleve szedi az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, nem igazán értettük, miért kellene az áruházláncoknak külön fizetniük az áruk kettős minőségét firtató vizsgálatokért.

Az előterjesztést ismerő, névtelenséget kérő forrásunk szerint azonban nem a Nébih vizsgálataira szednének díjat. Hanem ha a kormányhivatalokhoz került fogyasztóvédelmi hatóság készít összehasonlító típusú vizsgálatokat, akkor azért kellene fizetniük a jövőben a kereskedőknek. Ettől persze még nem lett elfogadhatóbb a kereskedők oldaláról az új sarcot tartalmazó javaslat.

Felháborító, mit terveznek

Forrásunk összefoglalója szerint két újdonság van még a módosított előterjesztésben:

  • Az egyik ingyenes áruházi újságok betiltása.
  • A másik a fel nem vett dolgozók után adók módjára befizetendő megváltási díj, ami a garantált bérminimum 60 százalékának megfelelő összeg lenne, azaz az idei évre a 161 ezer forint után 96,6 ezer forint.

Az előírt dolgozói létszám 36 millió forint kereskedelemből származó nettó árbevételre egy fő lenne. Ezt a létszámot most nem feltétlenül érik el a kiskereskedők, így a láncok sem. Ami azt jelenti, hogy fizetniük kellene. Azt egyelőre nem tartalmazza az előterjesztés, hogy a büntetőadót havonta kell-e majd fizetni, de forrásunk szerint ez lenne logikus. Így minden egyes előírt, ám fel nem vett dolgozó után 1,159 millió forint lenne az éves büntetőadó.

Évi egymillióba kerülne az áruházaknak minden fel nem vett dolgozó 1
Fotó: Kummer János

25 éve eltörölt dolgot hoznának vissza

Dávid Ferenc a létszám-előírással kapcsolatban megemlítette:

Magyarországon 25 éve szűnt meg a bérszabályozás. Tulajdonképpen ezt hozzák most vissza. És aki nem felel meg az előírásnak, azt megadóztatják.

Ezzel a kormány a vállalkozói autonómiát sérti, hiszen ott ír elő létszámot, ahol nem tulajdonos és nem munkáltató az állam. Milyen alapon szólnak bele, hogy a kereskedő hány emberrel képest hatékonyan ellátni a munkát? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy önmagával szemben nem ilyen szigorú az állam.

Szeretném, ha lenne olyan előírás is, amely garantálná, hogy az állami szolgáltatás színvonala jobb legyen. Vagyis azt kérném, hogy rögzítsék: hány beteg mellé hány éjszakai nővért, orvost kötelező foglalkoztatni, hány gyerekre hány tanár kell hogy jusson, vagy x darab ügyre hány bírót kell felvenni. Méghozzá büntetés terhe mellett.

Dávid Ferenc a javaslatról azt mondta, teljes mértékben visszautasítják, vitázni sem érdemes arról, esetleg százalékokról egyezkedni.

És hogy mit érne el a kormány vele? Ha előírják a kötelező létszámfeltöltést vagy büntetőadó fizetését a hiányzó létszámra, akkor a multik a magyar kiskereskedőktől fogják elcsábítani a hiányzó munkaerőt. Nem lesz nehéz dolguk, mert már most is 30-40 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint a kisboltok. A lépéssel tehát még nehezebb helyzetbe kerülhetnek a hazai kis üzletek, holott nyilvánvalóan a multik megleckéztetése lenne a cél – fejtette ki Dávid.

Ugyanilyen elképesztő ötletnek tartja a reklámköltés korlátozását és a reklámújságok betiltását. Megdöbbentő, hogy egy fogyasztásra épülő társadalomban, ahol az idei GDP-növekedést nagy valószínűséggel a fogyasztás fogja húzni, meg akarják gátolni, hogy a vevők tájékozottak legyenek. Húzóágazat a reklámpiac és a kereskedelem is.

Fogyasztóellenes, vállalkozóellenes a tervezett intézkedés. Szakmailag semmi értelme. Persze, tudom, hogy ez most nem szempont

– jegyezte meg Dávid Ferenc.

A nagyok nem fognak bezárni

Kicsit más összefüggésben (a dolgozóknak járó heti kétszer két szabad hétvége + 100 százalékos vasárnapi bérpótlék miatt) azt írta a Magyar Idők múlt héten, hogy önkéntesen bezárhatnak majd a láncok, mert az lehet nekik a könnyebb út. Illetve a cikkben jelezték, hogy az áruházláncok hajlanak a kompromisszumra. Vámos György azt mondta a 24.hu-nak, hogy mivel március 14-e óta nem egyeztettek velük, így szóba sem jöhetett kompromisszum.

Megkérdeztük a láncokat is az önkéntes vasárnapi zárva tartásról, de nem kívánták kommentálni a lap értesülését. Az Index cikkében nem említ egyébként havi két szabad hétvégét a módosított tervezetet ismertetve, azt viszont igen, hogy vasárnap délig 50, utána 100 százalékos bérpótlékot kellene fizetni a dolgozóknak.

Dávid Ferenc úgy véli, a vasárnapi tervezett változtatásokról is „le kéne fordulni”.

Mi az, hogy délig 50 százalékos vasárnapi pótlék, déltől meg 100 százalékos? Ésszerűtlen. Hagyják őket békén kereskedni.

Dávid kiemelte, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a kereskedők utóbbi évben végrehajtott önkéntes emelései miatt (15 és 25 százalék) jelentősen emelkedik a pótlék is, azt békén kéne hagyni. Viszont a két szabad vasárnapot támogatná a VOSZ.

Évi egymillióba kerülne az áruházaknak minden fel nem vett dolgozó 2
Fotó: MTI/Varga György

Dávid Ferenc szerint egyébként a nagy láncok nem fognak akkor sem bezárni vasárnap délutánra, ha előírják a 100 százalékos pótlékot, mert az élet nem így működik. Legfeljebb versenytárs nélkül maradnak délutánra, mert a kicsik biztosan nem fogják tudni megfizetni a 100 százalékos pótlékot. És mi lesz a Balatonon, vagy más turisztikai helyszíneken, ahol rengeteg kis bolt van? Ugyanez. Ha a kicsik bezárnak délben, mert a magasabb pótlékot nem tudják kitermelni, a nagyok ott is versenytárs nélkül maradnak. Mert a nyaraló nem fogja nézegetni az óráját, hanem akkor megy majd vásárolni, amikor már kifürödte, kinapozta, kiszórakozta magát aznapra. És ki fogja megfizetni a megemelt műszakpótlékot? Nyilván a vevő.

Ez az egész olyan, mintha a vasárnapi zárva tartás mutációja lenne.

Dávid Ferenc hangsúlyozta, a nyitva tartás ma is önkéntes: 140 ezer kereskedő közül csak 40 ezer nyit ki vasárnap. A kereskedelem rugalmas, kreatív szakma, ők tudják, milyen a forgalmuk, hogyan változik nap közben. Ez nem katonaság. Miért büntetik őket pluszfizetendővel, pluszadminisztrációval, ha alkalmazkodnak a vevői igényekhez?

Orbán megmondta

Névtelenséget kérő forrásunk szerint egyébként az egész hadjárat a multi élelmiszerláncok ellen folyik, akkor is ha az előterjesztésben ez nincs így konkrétan kimondva, hanem általánosságban a kereskedelmet említik. Úgy véli, ez csak pongyola megfogalmazás, és pontosítják majd a későbbiekben.

Meggyőződése, hogy a támadás csak a hat multit célozza, mert ki akarják nyírni őket. Hiszen Orbán Viktor megmondta, változtatni kell a tulajdonosi arányokon. A kormány még mindig ezt a gittet rágja, azért keresnek új módot arra, hogy lehetetlen feltételeket szabjanak – vélekedett.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.