2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig az Európai Unió tagországaiban éves szinten legalább az összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő cég által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni.
A legtöbb szakértő szerint a célkitűzések teljesítésében kulcsszerepe lehet az intelligens energetikai rendszerek elterjedésének. Az okosmérés (smart metering) segítségével a felhasználók nemcsak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora a fogyasztásuk, hanem azzal is, hogy mely napszakban mely eszközök használják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében könnyebb ésszerűsíteni a fogyasztási szokásokat és csökkenteni az energiafelhasználást.
Az intelligens energiaelosztás és –fogyasztás rendszerének kialakítása a lakossági érdekeken túl környezetvédelmi, gazdaságossági, valamint hálózatirányítási szempontból is előnyöket nyújt. Mindezt úgy, hogy a szolgáltatók valós időben, pontosabb információkhoz jutnak, hiszen a technológia az automatikus leolvasás lehetőségét is biztosítja számukra. Így azon túl, hogy a becsült fogyasztás alapján kiállított számlák megszűnésével gördülékenyebbé válik a számlázás, kontrollálhatóbbá válik az energiaelosztás is. A rendszer segítségével ugyanis kiegyenlítettebbé tehető a villamosenergia-rendszer terhelése, és ezzel csökkenthetővé válik az esetleges kimaradások kockázata. Végül, de nem utolsósorban a technológia révén eredményesen befolyásolható a fogyasztók magatartása: piaci eszközökkel ösztönözhetővé válnak a racionálisabb energiafelhasználásra.
Fotók: MTI / Marjai János
Pozitív példák Nyugat-Európában
Nagy-Britanniában például 60 ezer háztartás energiahasználatát vizsgálták 20 hónapon át. A mért megtakarítás néhány esetben a 11 százalékot is elérte.
Németországban 2010-ben indították útjára a pilot projektet. Az időközi elemzések átlagosan 3,7 százalékos energiamegtakarítást mutattak ki, és a teljes rendszert nézve további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált prognosztizáltak.
Az Ausztriában végzett mérések pedig 3,5 százalékos költségcsökkenést mutattak ki a végszámlákban a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek körében. Az okoseszközök sikerét jelzi az is, hogy sok esetben a háztartások a tesztidőszak végeztével is kitartottak az intelligens mérőórák mellett.
Az adatok feldolgozása során a legtöbb országban kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is. A villamos energia legnagyobb költségét a csúcsidőszaki fogyasztási igény növekedése jelenti. A völgyidőszakban szolgáltatott áram ára Magyarországon például jelenleg 25 százalékkal alacsonyabb.
Mi a helyzet itthon?
Hamarosan Magyarországon is publikálják a rendszer bevezetési lehetőségeit vizsgáló tanulmányukat a meghatározó budapesti közműcégek, köztük az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. Az úgynevezett multi utility (azaz többközműves) modell keretében a piaci szereplők egymással együttműködve 2011 második felében kezdték el előkészíteni az EU-direktívák, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elvárásai és a hatályos jogszabályok által előirányzott közös okosmérés mintaprojektjüket. Ennek keretében nyolcezer okosárammérő mellett ezer-ezer speciális gáz- és vízmérőt telepítettek, valamint 2013-ban 500, akkor már üzemelő hőmennyiségmérőt is bevontak a programba.
Az okosmérők adatküldésének fontos eleme a SIM kártya.
A projekt és annak kiértékelése ad majd válaszokat arra, hogy milyen mértékben képes befogadni és alkalmazni a jelenlegi magyar infrastruktúra az okostechnológiák kínálta lehetőségeket. Ugyan a projekt még nem zárult le, az előzetes adatelemzés alapján vannak már ismert eredmények – számolt be Szalai Sándor, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport értékesítési osztályvezetője. Ezek szerint a projekt mindenképpen sikeresnek tekinthető, sikerült az új technológia valós körülményeit és hatásait megvizsgálni.
A műszaki és adatkommunikációs problémákról, megoldásokról is több hasznos információval gazdagodtak az elosztók. Az eredmények előrevetítik, hogy energiafelhasználási és –kereskedelmi oldalról mi várható a smart metering bevezetése után. Az előzetes adatok alapján ugyanakkor kiderült, hogy idehaza az okosmérők felszerelésének hatására a tesztpanelben és a kontrollpanelben lévő ügyfelek fogyasztásváltozása között gyakorlatilag nem volt különbség. Ez azt jelenti, hogy a speciális mérők által kínált többletinformációk ellenére a felhasználók nem takarékoskodtak az energiafelhasználással. Mi több, a csúcs- és csúcson kívüli időszakok között sem történt számottevő átcsoportosítás.
A tudatosság és a szemléletváltás alapfeltétel
A projekt ideje alatt az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport két kétzónaidős smart tarifát is kínált az okosmérőt használóknak: egyet az egyetemes szolgáltatásban és egy innovatív tarifát a versenypiacon. Erőfeszítéseik eredményeképpen az országos projektben az összes új tarifa 96 százalékát az ELMŰ-ÉMÁSZ értékesítette ügyfeleinek. A fogyasztók visszajelzései és az eddigi adatok alapján egyelőre nincs tervben további, eddig nem alkalmazott tarifa bevezetése az okosmérőkhöz kapcsolódóan. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy bár ezek a mérések részletes információt adnak az energiafelhasználásról, ennek előnye egyelőre nem mutatkozik meg az ügyfelek fogyasztási szokásaiban.
Jól szemlélteti a helyzetet, hogy – a tájékoztató anyagok ellenére – még a kezdeti időszakban sem volt jelentős érdeklődés az online felületen elérhető mérési adatok után. A projekt értékelése még nem zárult le, egyelőre tehát korai lenne végleges következtetéseket levonni. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között az okosmérők kizárólag az energiatudatosság számottevő fejlődése, fejlesztése mellett biztosíthatják a kívánt gazdasági előnyöket.
Forrás: Energia Trend Magazin
