Üzleti tippek

Áramlopás és áramkommandó – Mi van a kulisszák mögött?

„Áramkommandó nem létezik." Kérdés rövidre zárva, nézhetünk új téma után – gondolhattuk volna e mondat hallatán, de kicsit tovább feszegetve a problémát, kiderült: ha akciódús rajtaütésre nem is, arra mindenképpen számíthatunk, hogy sikerül eloszlatni néhány, az áramszolgáltató munkájával kapcsolatos tévhitet. Érdekességek a mérőellenőrzésről első kézből – a színfalak mögül.

Az idézett mondat Fodor Józseftől, az ELMŰ Hálózati Kft. méréstechnikai és mérőellenőrzési osztályának vezetőjétől származik. Az elképzelt szereposztás szerint ő a parancsnok, de rövidesen be kell látnunk, hogy ez az egész akciócsoport-hasonlat tényleg nem sokáig tartja magát. Az osztály munkatársai mérnökök, technikusok, informatikai szakemberek, akik számos más feladat mellett a villanyórák, illetve mérőhelyek ellenőrzéséért is felelnek.

Több mint száz, speciális tudással felvértezett villanyszerelő – az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport saját alkalmazottai és alvállalkozók – dolgozik azon, hogy a fogyasztók szabályszerűen és biztonságosan vételezhessék az áramot. Civilek, fegyvertelenek. Mert a csoport alapvetően nem áramtolvajokra vadászik. Feladatuk a hálózati veszteségek csökkentése – olvasható az Energia Magazin cikkében.

A villamos hálózaton többféle okból keletkezhetnek veszteségek, ezek egy része műszaki veszteség, fizikai törvényszerűségekből fakad. A másik a műszakilag nem indokolt veszteség, amely adódhat meghibásodásából, hibás bekötésből, helytelen mérési adatokból, adminisztrációs hiányosságból, illetve lehet szándékos. Ez utóbbi, az áramlopás a nem indokolt veszteség mintegy felét teszi ki – magyarázza Fodor. Durva becslése szerint évi egy-másfél milliárd forintra tehető a szolgáltatónak ezáltal okozott kár.

Hogyan dolgoznak?

A jogszabályok szerint a mérőellenőrzést nem kell előre bejelenteni, a fogyasztónak pedig rendelkezése kell állnia. „Ez logikus is, hiszen ha előre szólunk, hogy jövünk, az mindenkit arra motiválna, hogy felkészüljön és eltüntesse az árulkodó nyomokat” – hangzik a valóban ésszerű érvelés. „A kiszállás ezzel együtt hétköznapi: kollégáink szokásos egyenruhában, a cég logójával ellátott autóval járják a megadott címeket, nem álcázzuk magunkat.” Könnyebb megérteni mindezt, ha tudjuk, hogy a mérőellenőrzésre az egyébként esedékes hitelesítés és karbantartás alkalmával is sor kerül, azaz nem csupán a „gyanús” címeket keresik fel.

Az ellenőrzéskor a villanyszerelő fényképes, azonosítókóddal ellátott igazolvánnyal igazolja jogosultságát. Ha a szokottnál is körültekintőbb szeretne lenni, akkor a kártyán lévő telefonszámot fel kell hívni, és az ügyfélszolgálat munkatársai a kód alapján név szerint azonosítják a szakembert.

Az ellenőrzés részletei

Megnézik a felszerelt készülékeket, azok adatait, a gyári számát, a mérőállást, a műszaki paramétereket összevetik a nyilvántartással, továbbá megvizsgálják a plombák sértetlenségét és a rajtuk szereplő azonosítószámokat. Ezek után minden tekintetben ellenőrzik a mérőórát (hitelesítő pecsétek megléte, sérülések a mérőn, gyanú esetén pontosságvizsgálat stb.) és átnézik a vezetékeket, kötőelemeket.

Ha hibás, elhasználódott, lejárt hitelességű alkatrészt találnak, helyben díjmentesen kicserélik, majd helyreállítják és új plombákkal látják el a mérőt. Az egyes munkafázisokról a törvény alapján fotók készülnek, a munkáról pedig adatlapot vesznek fel, amellyel a fogyasztó a következő alkalommal igazolni tudja az ellenőrzés tényét.

Gyakori a fogyasztói panasz

A Társaságcsoport már 2000-ben hosszú távú stratégiát alkotott erre a tevékenységre. Az összegyűjtött tapasztalatokat felhasználva számos, úgynevezett fertőzöttségi térképet készítettek, ám mint az osztályvezető rámutatott, az áramlopás megakadályozásának nem a gyakran ismétlődő ellenőrzés az eszköze.

A notórius áramtolvajok léte szociális problémákat sejtet, míg a csupán egyszer rajtakapott fogyasztók közül alig öt százalék a visszaesők aránya. A módszertan felállításában a cég egyetemekkel és főiskolákkal működik együtt, de még az alapos matematikai modelleken alapuló mintavétel sem eredményez annyi feltárást, mint a panaszos fogyasztók bejelentései.

A lebukás garantált

„Senki sem szereti, ha ellenőrzik, ezért próbáljuk minimális mértékben zavarni a fogyasztókat” – mondja Fodor József, hozzátéve, hogy időről időre akadnak kevésbé együttműködő ügyfelek, veszélyesnek látszó szituációk, ilyenkor kénytelenek a rendőrség segítségét kérni. Ugyanezt teszik tettenéréskor is, ilyenkor az előírás szerint kötelező feljelentést tenni.

A leggyakoribb szabálytalanságok

Idetartozik például a mérőóra megkerülése, amikor még a villanyóra előtti szakaszon csapolják meg a vezetéket. A gyakran trükkösen álcázott megoldások ellenére egészen egyszerű műszerekkel is tetten érhető a csalás, mégis sokan próbálkoznak.

A mérő „megbuherálása” sem ritka, a fémborítás megfúrásától a tárcsa műanyag csíkkal vagy erős mágnessel történő lassításán át az úgynevezett lopótökig számos praktikával találkoznak. Ezek egyvalamiben biztosan hasonlítanak egymásra: valamennyinek nyoma marad, amelyet a szakértő szem rövid idő alatt, akár évek múltán is felfedez.

A házi barkácsolótól a profi bűnözőig

A tapasztalatok szerint az áramtolvajok három csoportját lehet elkülöníteni. Már a 2000-es években megjelentek a magányos, a villanyszámlát házilag eszkábált megoldásokkal csökkentő fogyasztók. A módszerek finomodásával ez a jelenség múlóban van, ám a tipikusan megélhetési okokból szabálytalankodók továbbra is kezdetleges módszerekkel próbálkoznak.

Természetesen fontos, hogy a fogyasztók is belássák: a legális áramvételezés közös érdek. Ha valaki a szabályokat megkerülve próbál takarékoskodni, a „közösből” vesz el, ezzel másoknak okozva kárt. „Ha valaki ilyen eszközhöz folyamodik, meg kell értenie, hogy nemcsak a saját testi épségét veszélyezteti, hanem a körülötte élők ellátásbiztonságát is. Ugyanis ha nála valami baj történik, vagy bármit rosszul csinál, a környező házakban, sőt az egész utcában vagy lakótelepen lehet áramszünet, a tűz- és balesetveszélyről nem is beszélve” – figyelmeztet a súlyos kockázatokra Fodor József.

Extrém esetek

„Számos tanulságos esettel találkoztam már, ezek egy része inkább megmosolyogtató, míg mások érdekes emberi tulajdonságokra világítanak rá” – meséli az osztályvezető. Egyszer egy család egy tekercs filmet használt a villanyóra tárcsájának lassítására. A jelenlétükben zajlott szakértői vizsgálat során viszonylag hamar lelepleződtek, amikor a negatívon a család fürdőruhás képei voltak.

Egy másik alkalommal egy védelmet kérő hölgy átadott a szakembereknek egy naplót, amelyben több száz ügyfél neve, címe, telefonszáma szerepelt. Mint kiderült, volt férje illegális mérőmanipulációban utazott, és ami a házasság alatt a közös jólétet szolgálta, a válás után a bosszú eszközévé vált.

A másik nagy csoport tagjai a kifejezetten jómódú, tehetős rétegekből kerülnek ki, akik kerti medencéket, gyakran több száz méteres belső utakat fűtenek a lopott árammal. Ezekre a helyekre komoly szakértelemre utaló kivitelezés jellemző, profi eszközökkel, a szakmában jól ismert anyagok felhasználásával.

A harmadik csoport módszerei egyenesen szervezett bűnözésre utalnak. A néhány fős bandák piacszerűen végzik a tevékenységüket: az üzletkötőktől a kivitelezőkön át a pénz szétosztásáért felelős tagokig. Igen kifinomult eljárásokkal és jó minőségű hamis alkatrészekkel dolgoznak.

Mit tehet a szolgáltató?

Az üzletszabályzat pontosan szabályozza a szolgáltató és a fogyasztó jogait, kötelességeit. Az áramlopás szerződésszegésnek minősül, amiért az ELMŰ-ÉMÁSZ kártérítést, illetve kötbért követelhet az egységnyi teljesítményen alapuló számítás szerint. Fontos, hogy ez a tétel eseti, azaz valahányszor a fogyasztót szabálytalanságon érik, fizetnie kell.

Forrás: Energia Magazin

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik