Az MTI annak nyomán fordult Michel Barnier belpiaci EU-biztos hivatalához, hogy Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben azt mondta: az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt.
A biztos hivatala írásbeli válaszában megállapította: az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik.
A négy alapszabadság
A tőke szabad mozgása – az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt – annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az Európai Unió egységes piaca nyugszik. Ez a négy terület az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem “szemezgethetnek” e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák – írta a hivatal. Hozzátéve ugyanakkor azt is: “Bizonyos esetekben a korlátozás elfogadható, ha az arányos, igazolt és közérdeket szolgál.”
Ezekre figyel a Bizottság
Magyarország az átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció (a közös uniós szabályok alóli ideiglenes mentesség) idén április 30-án lejár.
A brüsszeli bizottság mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a szabályokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami a legitim célkitűzések eléréséhez szükséges. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.
A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi (főként osztrák) gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában.
