Megdöbbentő, de tulajdonképpen logikus: a gyermektelen párok sokkal többet költenek a háziállataikra, mint a gyermekes családok. Az Egyesült Államokban a statisztikusok szerint messze a legtöbbet: majdnem évi 700 dollárt, azaz 150 ezer forintot (egyhavi magyar átlagfizetésnek megfelelő összeget), szemben mondjuk a gyermekét egyedül nevelő szülőkkel, akik „csak” évi 267 dollárt, hatvanezer forintot szánnak a háziállataikra. Igaz, ez minden valószínűség szerint szorosan összefügg azzal, hogy kinek mennyi szabadon elkölthető pénze van – s egy gyermektelen kétkeresős háztartásnak mindig több, mint ahol gyermekeket kell eltartani vagy csak egy kereső van.
Ám akármiért is alakul így, az biztos, hogy óriásit kaszálhatnak a gyermeket későn vagy egyáltalán nem vállalókon az állateledel- és –felszerelésgyártók az elkövetkezendő években, mint erre az Atlantic Monthly is felhívta a figyelmet.
Kutyatartó magyarok
De mit jelent mindez ránk, magyarokra nézve?
Nagyjából ugyanezt. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan nem gyűjti külön a háziállatokra költött összegeket, ám nálunk is a gyermektelen családok a leggazdagabbak, s egyre kevesebb gyermek születik. Szinte évről évre fogy a többfős családban élő magyarok száma: a nyolcvanas években még több mint 3 millió család volt Magyarországon, ám a 2011-es népszámlálás szerint már csak 2,7 millióan éltek másokkal együtt.
Fotó: Shutterstock
Az állattartók aránya az NRC piackutató cég kutatása szerint Magyarszágon a 18–59 éves lakosság körében 61 százalék és további 11 százalék tervezi, hogy a jövőben állattartóvá válik. Hazánkban mindenütt a legnépszerűbb a kutya- és a macskatartás, az állattartók több mint háromnegyedének van kutyája, majdnem felének pedig macskája.
Havi tízezer egy pesti eb
Csak Budapesten 250 ezer kutya és körülbelül 200 ezer macska lehet a piackutató becslése alapján. Egy háziállat etetése átlagosan mintegy 5500 forintba kerül egy hónapban, amihez hozzájárul havi körülbelül 3000 forintnyi egyéb költség (alom, vitaminok, játékok). Az NRC szerint többet költenek a városban, főként a Budapesten élők, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Különösen igaz ez az eledelen túli költségekre. Ennek teljes havi összege a fővárosi gazdiknál elérheti a 4500 forintot is, vidéken ez inkább 2500 forint körül mozog. Magyarán egy jó sorú pesti eb körülbelül annyiba kerül, mint amerikai társa. Ez azt jelenti, hogy 24 milliárd forintot költenek a budapesti kutyákra a tulajdonosaik.
És akkor még az olyan fontos – de sok kutyatartó szemében luxuskiadásnak számító – dolgokról nem is beszéltünk, mint amilyen a kutyaiskola. A jó hírnek örvendő és nemzetközileg is sikeres Tükör módszer iskolái például megkérik az árát a tanfolyamoknak: csak az alapfokú képzés 50 ezer forint, s a középfokú még egyszer ennyi. (Bár a cikkíró tapasztalatai szerint nagyon megéri.)
Milliárdos bevételek
Az állatok élelmezése így nálunk is egyre nagyobb biznisz, amiből szerencsére gyártó országként is profitál Magyarország. A Pedigreet, a Chappit, a Whiskast és a Kitekatot gyártó Mars Magyarország Kisállateledelgyártó Kft.-nek 2011-ben a nyilvános adatok szerint 2,6 milliárd forintos értékesítése volt Magyarországon (és 44 milliárd forintnyi exportbevétel.) Igaz, még így is érezni a válság hatását, hiszen 2001-ben még 3 milliárd forint felett volt a cég belföldi forgalma.
