Üzleti tippek

Vámosi-Nagy: minimálbérhez is lehet maximális a cafeteria

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2012. 02. 08. 08:00

Amennyiben van rá keretük a cégeknek, a kötelező béremelés felett használják ki minél jobban a cafeteriát, tanácsolja az adószakértő.

Korábban a témában:

Az idén a korábbinál is jobban kell sakkozniuk a cégeknek, ha elő akarják teremteni a működéshez szükséges költségeiket. Jelentős minimálbér-emelés történt, számos adónemben növekedtek a fizetendők, s a cafeteria terhei is emelkedtek. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértőt arról kérdeztük, mit mérlegeljenek a munkáltatók a béren kívüli juttatásoknál.

Hogyan értékeli az adózási szabályok változását?

GDP-arányosan 2 százalékkal nőtt idén az adóteher, ezt a nemzetgazdasági miniszter is elismerte. Az emelés érthető, ha valóban csökkenteni akarjuk a költségvetés hiányát és az adósságállományt. Nem nagyon megy másképp ilyen célok elérése. Persze a kiadási oldal átrendezése is szükséges ezzel párhuzamosan. De már látjuk, hogy az államháztartás alrendszereiben is (felnőttképzés, közoktatás, egészségügy, stb.) komoly változások vannak.

vámosi nagy szabolcs (vámosi nagy szabolcs, )
Fotók: kummer János

A cafeteriát is érintették az adóváltozások. Mit jelent ez a munkáltatóknak és a dolgozóknak?

A béren kívüli juttatások adóterhe is emelkedett, hiszen a 16 százalékos személyijövedelemadó-teher mellé bejött a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is, így az 1,19-es szorzós adóalapra 30,94 százaléknyi lett a közteher. Ez érinti a munkáltatókat, a dolgozókat, a társaságok személyesen közreműködő tagjait (amennyiben van náluk béren kívüli juttatás). Összességében azonban még mindig sokkal olcsóbb cafeteriát adni, mint bért.

A cafeteria összes közterhe (évi 500 ezer forintig) 30,94 százalék. A munkabérből viszont 18,5 százaléknyi foglalkoztatotti járulékot vonnak a dolgozótól, plusz 16 százalék személyi jövedelemadót (az évi 2 424 000 forint jövedelem felett megmaradt szuperbruttó miatt 20,32 százalékot). A munkáltatónak pedig fizetnie kell a bérek után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Amennyiben tehát a vállalkozás megengedheti magának, célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket, minél több cafeteriát adni.

Foglaljuk össze az olvasók kedvéért, milyen változások voltak a cafeteria rendszeren belül!

Egy évre maximum 500 ezer forint lehet a cafeteria. Ezen a kereten belül meghatározott összegig adhatóak a juttatások a kedvezményes (30,94 százalékos) adóteher mellett. A tavaly bevezetett Széchenyi pihenőkártya keretét felemelték, évi 300-ról 450 ezer forintra, és felosztották 3 alszámlára. Szállásfoglalásra évi 225 ezer forintot lehet juttatni, vendéglátásra 150 ezer forintot és rekreációra 75 ezer forintot. Hangsúlyoznám, hogy az utóbbi két alszámlán lévő összegből szállásfoglalást is lehet fizetni. A SZÉP kártya azért jó, mert használatával élénkülhet a belföldi turizmus, fehéredhet a gazdaság, és nem mellesleg a pihenőkártyának kevesebb a költsége, mint elődjének, az üdülési csekknek.

vámosi nagy szabolcs (vámosi nagy szabolcs, )
“A cafeteria nem bér

Újdonság az Erzsébet utalvány, amit havi 5 ezer forintig adhat a munkáltató, s az idén nemcsak hideg-, hanem melegétkezést is fizethet vele a dolgozó. Ezenkívül az idei évtől munkahelyi étkezés keretében havi 12 500 forintnyit lehet juttatni a dolgozónak. Ezt a lehetőséget valószínűleg nem sok helyen tudják majd kihasználni, mivel feltétel, hogy a menzán külsősök ne étkezzenek. A tavalyról ismert étkezési utalványok viszont már nem tartoznak a cafeteriába, de az idén is adhatóak (egyes meghatározott juttatásként) 51,17 százalékos adóteher mellett.

Változatlanul hozzájárulhat a munkáltató a dolgozó önkéntes kölcsönös pénztári befizetéseihez. (nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig, egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékáig) és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe is fizethet (a minimálbér 50 százalékáig). A helyi utazási bérletet is térítheti, mint eddig (a munkáltató nevére szóló számla ellenében) és támogathatja az iskolarendszeren kívüli képzést is (évente a minimálbér két és félszereséig), valamint az iskolába járó gyermekek szüleinek is adhat iskolakezdési támogatást (évente és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig). A sportutalvány továbbra is adómentes maradt, évi 50 ezer forintig, az internet díjához viszont már nem járulhat hozzá a munkáltató. Választék tehát van. Ha a munkáltatónak van rá pénze (például a kötelező minimálbéremelés kigazdálkodása felett), akkor célszerű lehet a bérpolitikát a cafeteria irányába eltolni.

Gyakran vonnak párhuzamot a bér és a cafeteria között, összehasonlítják mennyi az egyik, mennyi a másik közterhe. Ami egyrészt érthető, másrészt viszont nem, mivel a Munka törvénykönyve szerint bért csak forintban (készpénzben vagy átutalással) lehet adni, utalványban nem. Mit gondol erről?

Ha béremelést kell adni, akkor azt nem lehet cafeteriával helyettesíteni. A cafeteria nem bér. De ha például a minimálbért vagy az ágazati minimálbért megemelte a cég, és még van olyan összege, amit a dolgozók javadalmazására tud fordítani, akkor már adhat cafeteriát. A munkáltató is számol, a dolgozó is számol, s mindketten rájönnek arra, hogy jobban járnak így. Ebben a felek szabadon rendelkezhetnek.

S mi a véleménye arról, hogy a bérkompenzációnál (azoknál a cégeknél, amelyeknél a pályázatokon való részvételhez kötelező a 300 ezer forint alatt kereső dolgozók kétharmadánál legalább annyi nettó bért adni idén is, mint tavaly) a cafeteria emelést is elismerik 25 százalékban? Jogos ez?

Miért ne? Nem tiltja semmi. A nettót kell biztosítani az állami pályázatokon való részvételhez. Ha a jogszabály megengedi, hogy a bérkompenzáció negyede cafeteria emelés legyen, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

vámosi nagy szabolcs (vámosi nagy szabolcs, )
“Célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket”

De itt is kötelező (elvárt béremelésről) van szó…

Nem gáláns dolog, de a jogszabály megengedi.

Van-e arra szabály, hogy milyen lehet a bér és a cafeteria aránya?

Nincs korlátozás. Minimálbér mellé is adhat maximális cafeteriát (évi 500 ezer forintig) a munkáltató. Sőt, ezt még megfejelheti bármennyi “egyes meghatározott juttatással” is (51,17 százalékos közteher mellett), ha van rá kerete. Bár utóbbi meggondolandó a bő 20 százalékponttal magasabb adóteher miatt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.