Mennyit keresünk jövőre?

Nem lesz bérajánlás 2012-re. Csak azoknál a cégeknél kell teljesíteni az elvárt béremelést bruttó 216 805 forint alatt, amelyek állami bérkompenzációt akarnak. Ám még ilyenkor is jócskán csökken a fizetések reálértéke.

Korábban a témában:

Nem született általános bérajánlás a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tárgyalásán – tudtuk meg Zs. Szőke Zoltántól az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnökétől. Csak a minimálbért (93 ezer) és a bérminimumot (108 ezer) határozták meg, és a bérkompenzáció részleteiről tárgyaltak.

Az, hogy nincs általános bérajánlás, azt jelenti, hogy csak az állami bérkompenzációt igénybe vevő vállalkozásoknál lesz elvárt béremelés, a többi cégnél nem. Ahol viszont szeretnék megkapni a munkáltatók az állami (bér és járulék) támogatást, azoknál a cégeknél minden érintett dolgozónál akkora béremelést kell végrehajtani, hogy az (adójóváírások kivezetése miatt) ne csökkenjen az érintett dolgozók nettó bére az idei októberihez képest. De csak ennyivel kell emelni, ennél jobban nem. S a többi dolgozónál sem kötelező az emelés – erősítette meg Zs. Szőke Zoltán.

Elbocsátás árán is lehet kompenzálni?

A kormány célja a bérkompenzációval a meglévő munkahelyek megőrzése. Azt szeretnék elérni, hogy ne legyenek elbocsátások a jelentős (19 százalékos) minimálbér- és (14 százalékos) bérminimum-emelés miatt – nyomatékosította Zs. Szőke Zoltán. Hogy ez sikerül-e, arra viszont nincs garancia. Mert felmerülhet a munkáltatóban, hogy elküld pár embert, s az ezzel megtakarított pénzből emel bért.

Czomba Sándor azt nyilatkozta pár napja, hogy elbocsátások árán (az elbocsátottak bérét megspórolva) nem teljesíthetik majd a cégek a kompenzációt, s hogy az ilyen kiskapukat be fogják zárni. Zs. Szőke Zoltán viszont nem tud erről. Szerinte attól, hogy bérkompenzáció van, a foglalkoztatónak ugyanúgy jogában áll elbocsátani, mint eddig.

Nem zárta ki, hogy lesznek létszámleépítések, sőt azt is elismerte, valós a veszélye annak, hogy egyes munkaadók ilyen áron gazdálkodják majd ki a cégnél maradók béremelését.

A munkaidőcsökkentés is „népszerűbb” lehet

Zs. Szőke Zoltán szerint, ahol gond a béremelés kitermelése, ott a munkaidő-csökkentés is szóba kerülhet. Példát is mondott: ha a háromszemélyes bolt vezetője nem tudja végrehajtani a kompenzációt, akkor biztosan nem fog egy embert elküldeni amiatt, hogy a másik kettő bérét megemelje, mert úgy nem tudná a működést biztosítani.

De azt megteheti, hogy az addig nyolc órában foglalkoztatott dolgozói munkaszerződését módosítja hétórásra és megrövidíti a nyitva tartást. Ebben az esetben ugyanis Zs. Szőke Zoltán szerint a 8 órás októberi nettó bért 7 órásra arányosítva kell megőrizni ahhoz, hogy a boltos jogosult legyen az állami bérkompenzációra. A munkavállalónak is érdeke lehet, hogy elfogadja ezt a megoldást, mert megmarad a munkahelye – tette hozzá. Másrészt viszont nem jár jól, hiszen csak hétórás bért fog kapni.

Kompenzálnak-e majd a cégek?

A közbeszerzési és állami pályázatokhoz a munkáltatónak csak a dolgozók kétharmadánál kell a nettó bért megőriznie. Viszont ezzel nem jogosult az állami bérkompenzációra. Vagyis ekkor a béremelést teljes egészében a cégnek kell állnia. Ez alapján valószínű, hogy ha egy cégnek fontosak a pályázatok, érdemesebb lesz nemcsak az érintett dolgozók kétharmadánál, hanem mindenkinél megemelni a bért, hiszen az állami segítséget csak így kaphatják meg.

A minimálbért (bérminimumot) mindenkinek meg kell adni – náluk már ezzel az emeléssel megmarad a nettó. De hogy a többi dolgozó bérét emelik-e majd, arra nincs semmi garancia. Hiszen nincs bérajánlás, és a bérkompenzáció sem kötelező. Ha akarja, minden érintettnél végrehajtja a béremelést a munkáltató, és megkapja az állami támogatást. Ha akarja, kétharmadnak emeli a bérét (állami támogatás nélkül) és pályázhat. S ha nem akarja vagy nem tudja, akkor nem kell emelnie a béreket.

S hogy a dolgozók jól járnak-e majd a bérkompenzációval? Annyiban igen, hogy az ideinél nem keresnek kevesebbet. De ha azt nézzük, hogy 5 százalék körülire becsülik a jövő évi inflációt, akkor nyilvánvaló, hogy ennyivel rosszabbul járnak.

Mit lehet tudni a formálódó bérkompenzációs rendeletről?

A munkáltatónak kell állnia 5 százalékig a béremelést (az érintett dolgozóknál), csak akkor kaphatja meg a fennmaradó részre (a bérre és annak 27 százalékos munkáltatói költségére, vagyis a szociális hozzájárulási adóra) az állami kompenzációt.

A Pénzcentrum birtokába került tervezetből az látszik, hogy a kormányrendeletben bérsávokra bontva konkrét összegben határoznák meg, mennyivel kell megemelni az érintett dolgozók bérét ahhoz, hogy a cég megkapja az állami bérkompenzációt. A tervezetből az is kiderül, hogy végül nem bruttó 300 ezer hanem csak bruttó 216 805 forintos keresetig kell végrehajtani a (nettót megőrző) béremelést az állami támogatáshoz. (Nyilván azért korrigáltak, mert a nettóbér-csökkenés csak ez utóbbi kört érinti.)

Az ÁFEOSZ elnökétől megkérdeztük, hogyan kell majd értelmezni a bérkompenzáció szabályát új dolgozókra. Elmondta, ha valaki munkanélküli volt, arra nem értelmezhető a bérkompenzáció. Viszont ha másik munkahelyről jött át, akkor az ott kapott nettó októberi bérét kell az új helyen is biztosítania a munkáltatónak ahhoz, hogy megfeleljen az állami bérkompenzáció feltételeinek.

Korrekcióra is lesz mód

A bérkompenzációnál a munkáltatóknak nagyon oda kell majd figyelniük, hogy teljesítsék a feltételeket. Ha ugyanis az derül ki ellenőrzésnél, hogy mégis kevesebb jövőre a dolgozók nettó bére, mint idén októberben volt, akkor vissza kell fizetnie a cégnek a kapott állami támogatást.

Zs. Szőke Zoltán szerint arra viszont ígéretet kaptak a tárgyalásokon, hogy amennyiben technikai hiba csúszott a számításukba, s emiatt nem teljesült (a dolgozók nem több mint 10 százalékánál) a nettó bér megtartása, akkor visszamenőleges béremeléssel korrigálhatnak a cégek. Ilyen technikai hiba például a mozgó béreseknél fordulhat elő.

A bérkompenzációt szabályozó kormányrendeletet karácsonyig szeretnék elkészíteni. Zs. Szőke szerint addig még sok egyeztetésre van szükség, mert az első tervezet (finoman fogalmazva) nem volt eléggé világos, érthető, alkalmazható. A munkáltatók kérésére a kormányrendelethez útmutató melléklet is készül, gyakorlati példákkal, hogy megkönnyítsék az alkalmazást. A szabályt először a januári bérekre, februárban kell majd alkalmazni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.