A díjért olyan Magyarországon bejegyzett cégek indulhatnak, amelyek 2011-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítményükkel (új termékek, eljárások, szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Összesen 7 díjat osztanak majd ki jövő márciusban.
Az elbírálásnál a fő szempont az elért többlet eredmény vagy árbevétel lesz (50 százalékban), de latba esnek az egyéb műszaki, gazdasági előnyök (5 százalék), az eredetiség, újszerűség (25 százalék) és a társadalmi hasznosság is (20 százalék). Idén huszadik alkalommal hirdetik meg a pályázatot, amit legkésőbb február 8-ig lehet leadni a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságán.
Miért fontos az innováció?
Az előző év nyertesei között voltak mikor kis és közepes cégek is. A kérdésre, hogy vajon miben segíthet a díj, a National Instruments Kft. ügyvezetője, Ábrahám László elmondta: például az értékesítésben. Azt is hozzátette azonban, sajnálja hogy a magyar piac kevéssé nyitott (99,5 százalékban exportálják termékeit), pedig a hazai innovációk hazai hasznosulása is fontos lenne.
Az innováció olyan eszköz, melynek segítségével a kkv-k is felvehetik a versenyt a multikkal – emelte ki egy másik 2011-es díjazott. A MEDISO Kft. ügyvezetője, Bagaméry István szerint az innováció az alap, ehhez megfelelő források is kellenek, már a kezdetektől arra kell törekedni, hogy a gyártás minőégi és költséghatékony legyen, és a kereskedelmi és marketing stratégiára is különösen oda kell figyelni. Utóbbinál megemlítette: érdemes kiiktatni a közvetítőket és direkt értékesítésre átállni – osztotta meg saját tapasztalatukat.
A Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Pakucs János azt emelte ki, hogy a 150-200 innovatív magyar cég a válság alatt is képes volt növekedni, s jóval nagyobb hozzáadott értéket termelnek (75-80 százalék), mint például a Magyarországon megtelepedett multik (6-8 százalék). Itt jegyezte meg, hogy legalább annyi segítséget kellene, hogy kapjanak az innovatív magyar cégek is, mint a multik.
A bírálóbizottság elnöke a nemzetgazdasági miniszter, ám ő személyesen nem tudott jelen lenni a pályázat meghirdetésén (a költségvetéssel kapcsolatos sürgős teendői miatt). Csizmadia Norbert gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár helyettesítette, aki kiemelte, a Magyar Növekedési Terv programban is építenek az innovatív cégekre, és feltétlenül támogatni szeretnék őket. Az adótörvény változásai azonban nem mindenhol tükrözik ezt a célt.
Mi változik a jövő évtől a kutatás-fejlesztésben?
K+F-re kedvezményt eddig az innovációs járuléknál, az iparűzési adónál és a társasági adónál érvényesíthettek a cégek. Az elfogadott adótörvényből kiderül, hogy ezen a téren is lesz változás jövőre a kutatás-fejlesztésben.
A legfontosabb, említi meg a Deloitte Zrt. összefoglalójában, hogy a K+F tevékenység közvetlen költsége 2012-től már nem csökkenti az innovációs járulékot. Pedig a cégek leginkább az innovációs járulék– csökkentés lehetőségével éltek – mondták egy korábbi tájékoztatójukon.
A társasági adókedvezménynél jövőre már nem lehet figyelembe venni a K+F bérköltségét, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség meghatározott százalékát.
A társasági adó törvény mellékletébe az is bekerül, hogy nem lesz elismert költség a K+F tevékenység közvetlen költsége, ha az nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez.
Fontos változás még, hogy az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvény-módosítások egyben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze.
Ezzel párhuzamosan bővül is kutatás-fejlesztés fogalma, így kísérleti fejlesztésnek minősülhet a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése, azonban a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások semmiképpen nem tartoznak bele a K+F kategóriába.
Definiálják a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, amely alapján a társasági adóban csökkenteni lehet majd az adózás előtti eredményt. Ide tartozik majd, ha az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végez K+F tevékenységet, illetve az is, ha az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, valamint ha a cég megállapodás alapján közösen, mással megosztva végzi a kutatás-fejlesztést.
Már nem lesz mérvadó a Frascati-kézikönyv, vagyis nem ez alapján kell eldönteni a jövőben, mi K+F, és mi nem. Kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni. Újdonság lesz a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése is (2012. februártól), de az eljárás részletei még nem ismertek.
