Üzleti tippek

7 félnivaló – amire ugrik az APEH

admin
admin

2010. 04. 19. 06:30

Az adóhivatali ellenőrzésektől mindenki legalább úgy fél, mint a fogorvostól, akkor is, ha minden rendben van a cégénél. Az fn.hu a gyakorlatból gyűjtötte össze, mi az, amit mostanában fokozottan ellenőriz az APEH, milyen új módszereket alkalmaz a hiányosságok felderítésére, és mire kell ügyelniük az adózóknak.

1. “Fiktív” szerződések, “fiktív” számlák

2009 második felétől tapasztalja a Vilmányi ügyvédi iroda, hogy az adóhivatal fokozottan ellenőrzi az alávállalkozói szerződéseket és a szerződések alapján kiállított és elszámolt számlákat, illetve az alvállalkozói láncolatok továbbszámlázásait.

A módszere is új, olyannyira, hogy az adózónak fel sem tűnhet rögtön, hogy ilyen vizsgálat kezdődött nála. A revizor ugyanis sok esetben általános adóellenőrzéssel nyit („egyes adókötelezettségekre” irányuló ellenőrzés), tehát azon belül megnézi a számlákat, a hozzá kapcsolódó szerződéseket és a dokumentálást is. Így már lehet kellő információja ahhoz, hogy érdemes-e tovább vizsgálódnia a cégnél – mondta az fn.hu kérdésére Kocsis Zoltán, a cég közgazdásza.

Gyanús lehet, ha a konkrét alvállalkozókkal (vagy fővállalkozóval) kötött szerződéseket és azok háttérdokumentációját kérik be. A forgatókönyv szerint, amikor már látszik, hogy komoly adóhiányt állapíthatnak meg, akkor áfabevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzést tartanak, amely adóhiány megállapítása esetén a társaságiadó-fizetési kötelezettségre is kihatással van.

gyanús számlák

Miből derülhet ki, hogy egy cég fiktív szerződéseket, számlákat állít be a könyvelésébe:
– alvállalkozónak adta tovább a munkát, de nem tudja megmondani, hogy kinek
– az alvállalkozónak nem volt annyi munkavállalója, hogy képes lett volna az elvállalt munkát elvégezni
– magának a cégnek is lett volna kapacitása a munka elvégzésére,
– a cég nem tudja bemutatni a munka elvégzését igazoló hiteles dokumentumokat (például teljesítésigazolások, naplók, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, tevékenységspecifikus feljegyzések, stb.)
– minden számla készpénzben lett kifizetve,
– az alvállalkozó nem érhető el, vagy régen felszámolták, esetleg új tulajdonosa van, akit nem lehet megtalálni,
– az alvállalkozó az APEH megkeresésére úgy nyilatkozik, hogy nem ő végezte a munkát.
Elsősorban a vagyonvédelmi, őrző-védő és az építőipari vállalkozásoknál keres fiktív számlákat az adóhivatal, de célponttá válhatnak az informatikai, fuvarozó, szállítmányozó, irodaszer-kereskedő cégek is.

A cégvezető pedig hiába védekezik azzal, hogy az alvállalkozóval szerződést kötött, mindketten aláírták, teljesítési igazolása is van. Az fn.hu kérdésére, hogy vajon a megrendelő az alvállalkozók fiktív számláiért is felelősségre vonható-e, Kocsis Zoltán azt válaszolta, hogy az adóhivatal álláspontja szerint igen. Akkor is, ha egyáltalán nem volt tudomása a dologról. Hiába mondja, hogy nincs betekintése az alvállalkozó cégébe, számláiba. Ilyen alapon mindenkinek van félnivalója. Csak a nagyon alapos aládokumentálás húzhatja ki a megrendelőt a csávából.

mit célszerű megőrizni

Ezeket a dokumentumokat is őrizze meg egy cég a fiktív szerződés gyanújának kivédésére:
– alvállalkozó cégkivonata
– alvállalkozó aláírási címpéldánya
– APEH adatbázis szerinti létszámkimutatás az alvállalkozóról (van elég embere a vállalt munka elvégzésére)
– ha az alvállalkozónak is van alvállalkozója, akkor róla is gyűjtse be a fenti adatokat.

2. Nyereség- és adóminimalizálás
A több éven keresztül veszteséget vagy csak igen minimális nyereséget kimutatóknál, a nagy bevétel mellett kevés áfát fizetőknél is bekopogtathat az ellenőrzés – folytatta Kocsis Zoltán. A hivatal álláspontja szerint ugyanis azért nem érdemes fenntartani egy vállalkozást, hogy ne legyen nyeresége.

mi veti fel az adóminimalizálás gyanúját?

– Ha kevés a bevételi számla és nagyon sok a költség számla, így veszteséges az üzlet. Ez főleg magánszemélyeknek értékesítő cégeknél fordul elő. Arra utal, hogy a vállalkozás nem mindenről ad számlát a vásárlóinak.
– Vannak ugyan bevételek, de aránytalanul sok számla áll velük szemben. Ezek lehetnek olyan költségszámlák, amik megtörtént vásárlásokon alapulnak, csak nem a cég költését tükrözik (pl. magánutazások), vagy megvásárolt fiktív számlák, amelyek mögött nincs teljesítés. Utóbbi kétféle lehet, az egyik, amikor a számla kiadója valóban végzi az adott tevékenységet, amiről számlát ad, a másik, hogy csak kifejezetten számlagyártásra rendelkezett be a cég. Ez a legrosszabb.

Az APEH elég jó programokkal képes elemezni a bevallásokat, és kigyűjteni az érintett cégeket. Olyan szakmai átlagokkal is rendelkezik, amelyekből meg tudja becsülni, hogy egy adott szakmának mennyi a költséghányada (például tanácsadócégeknél általában 30-70, míg gyártó cégek esetén 60-90 százalék között mozog), mekkorák a nyereségmutatói – figyelmeztetett Kocsis Zoltán.

3. Jelentős tagi kölcsön
Ha veszteséges egy vállalkozás, akkor az csak tagi kölcsönnel maradhat fenn. Ez pedig túlzott költségelszámolást leplezhet. Ilyenkor az APEH arra kérdez rá, hogy honnan volt a tagoknak kölcsönre valójuk, amiből következhet egy vagyonosodási vizsgálat. Ebből pedig kiderülhet, hogy voltak eltitkolt bevételei a cégnek, illetve olyan bevételei a magánszemélynek, amely után nem adózott – mutatta be az ellenőrzés logikáját Kocsis Zoltán.

4. Kapcsolt vállalkozások
A kapcsolt vállalkozások révén nemcsak az ellenőrzött cégre irányul az APEH figyelme, hanem a partnereire is, főleg, ha az ellenőrzött cégnél nincs valami rendben. De akkor sem kizárt a kiterjesztett vizsgálat, ha minden rendben van. Előfordul, hogy a kapcsolt vállalkozások minden partnerét ellenőrzik, bekérik a szerződéseket, dokumentumokat – mondta az fn.hu megkeresésére Oldal György adószakértő.

a kapcsolt vállalkozás fogalma

Akkor áll fenn kapcsolt vállalkozás két személy között, ha
– közülük legalább az egyik többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve a másik vállalkozásában, vagy
– harmadik személy (2010-től férj+feleség is) mindkettőjük cégében többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
– 2010-től kapcsolt vállalkozásnak számít a magyarországi vállalkozások külföldi telephelye és
– a közeli hozzátartozók (pl. férj-feleség) cégtulajdonosok, akkor is, ha egymás cégében nincs tulajdonjoguk.
A kapcsolt vállalkozások adminisztrációjára, árképzésére (transzferár – szokásos piaci ár), adózására külön szabályok vonatkoznak, ezekkel tisztában kell lenni. Az adózó például köteles a kapcsolt vállalkozással kötött első szerződés létrejöttét 15 napon belül bejelenteni az adóhivatalban. Ha ezt elmulasztja, akár félmilliós bírságot is kaphat.

5. Újonnan alakult vállalkozás
A sok fiktív cég miatt ellenőrzi az adóhivatal, hogy az újonnan alakult cégek végeznek-e gazdasági tevékenységet, teljesítik-e az adóbevallási kötelezettségüket. Nem minden vállalkozást ellenőriznek persze, hanem elsősorban a rizikósabbnak ítélt szakmákat (pl. építőipar). Akit ellenőriznek, azt általában egy éven belül – osztotta meg tapasztalatait az fn-hu-val Kocsis Zoltán.

Aki első vállalkozását alapítja, és nincs tisztában az adózási szabályokkal, mindenképpen még a vállalkozás megalapítása előtt keressen könyvelőt. Minden egyes gazdasági esemény előtt kérje ki a véleményét, például akkor is, ha számlát állít ki – javasolta a szakember.

6. Adó meg nem fizetése
Oldal György szerint nagyon rossz üzenete van a milliós adótartozások listájának, mégpedig azért, mert sokan gondolják azt, hogy ha más felhalmozhatott óriási adóhátralékot, akkor az azt jelenti, hogy nekik sem kell adót fizetniük, mert a hivatal nem ellenőriz (időben, elégszer). Ennek ellenére az adószakértő mindenkinek azt tanácsolja, hogy fizesse be időben a saját kötelezettségeit, akkor is, ha bosszantja, hogy mások ezt éveken át elmulaszthatták.

7. Vagyonosodási vizsgálat – másképp, mint eddig
Az adóhivatal egyes igazgatóságai a Vilmányi ügyvédi iroda tapasztalatai szerint (egyelőre csak a vagyonosodási vizsgálatoknál, vagyis szja- és eho-ellenőrzésnél) azt a gyakorlatot vezették be, hogy az adóellenőrzésről szóló értesítéssel együtt a megbízólevelet is megküldik az adózó részére.

Ennek azért van jelentősége, mert az adóellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik, és ennek átvételétől számítanak a hivatalos határidők (amik persze hosszabbíthatók) – magyarázta Kocsis Zoltán. A megbízólevélben ad felhatalmazást az APEH a revizoroknak a vizsgálatra. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az adóhivatal először értesítést küldött az adózónak, egy kérdőívvel együtt, és adott egy időpontot (egy héttel vagy egy hónappal későbbre) hogy addigra szedje össze az anyagait, válaszolja meg a kérdéseket, aztán menjen be. A megbízólevelet csak ezután adták át neki. Ha mindjárt a megbízólevéllel nyit az APEH, akkor kevesebb idő áll az adózó rendelkezésére.

Ennél az ellenőrzésnél is jellemző mostanában, hogy olykor csak adatgyűjtést, illetve egyes adókötelezettségek ellenőrzését kezdeményezik a magánszemélynél – tudtuk meg az ügyvédi irodától. Ezzel az eljárással nagy bakot nem lőhet a revízió, és ha az adózó által rendelkezésre bocsátott iratok alapján a vagyongyarapodás vélelmezhető, csak akkor indítják el magát a vagyonosodási vizsgálatot. A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda szerint a módszer majdhogynem garantálhatja az adóhiány megállapítását, s persze az adóhivatal statisztikáját (egy ellenőrzésre jutó adóhiány, illetve az adóhiány-megállapítással zárult adóellenőrzések) is mindenképpen javítja.

Az ügyvédi iroda tanácsolja még, hogy az adózó vegyen igénybe jogi képviselőt, ha az adóhivatal vizsgálatot kezdeményez nála, mert az adójogban jártas jogász segíthet abban, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon a vizsgálat. Egészen kicsi cégeknek, akiknek drága lehet az ügyvéd, azt javasolják, hogy mindenképpen kérjék ki könyvelőjük tanácsát. Az is ajánlott, hogy minden vizsgálatnál csak a kért iratokat adják át a revíziónak.

Oldal György azt mondta az fn.hu-nak, hogy mindig az ügyfelével együtt megy az adóhivatalhoz. Az ügyvezető írja alá a megbízólevelet, az adószakértő pedig adja az adatokat. APEH előtti cégképviseletet nem vállal, mondván legyen csak ott az ügyvezető is, és érezze a dolog súlyát. Ezzel egyszerűsödik a felelősség kérdése is, például ha a cégnek valamilyen határidőt vagy kötelezettséget kell vállalnia.

2010 első háromnegyedévében saját magához képest várhatóan lazsálni fog az adóhivatal – véli a Vilmányi ügyvédi iroda. De azért nem árt résen lenni és a 2010-es ellenőrzési irányelvvel is tisztában lenni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.