1,5-2 százalékpontos járulékcsökkentésre jelenthet fedezetet az ingatlanadó, ha a korábban kiszivárgott tervezetet valósítják meg. Veres János korábban 80 milliárd forintra becsülte az egy százalékpontos járulékcsökkentésnek a bevételeket csökkentő hatását, a Reformszövetség adómunkacsoportjának (amelynek Oszkó Péter, a jelenlegi pénzügyminiszter volt a vezetője) szerint 1 százalékpontnyi csökkenés csak 60 milliárdot venne ki (nettó hatásként, ebbe tehát alighanem a feltételezett élénkülés is beleszámolódik.)
115 milliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek az ingatlanadó bevezetése – legalábbis ezzel számol a kormányzat a Népszabadság információ szerint.
30 millióból 2 millió
Az igazi kérdés persze nem az, hogy 1,5, vagy 2 százalékos járulékcsökkentésre elegendő az új adónem bevezetése, hanem inkább például az, hogyan jutott el Oszkó Péter pénzügyminiszter, a Reformszövetség adómunkacsoportjának egykori vezetője az ingatlanadó 30 millió forintos értékhatárától a 2 millió forintosig.
A Reformszövetség tervezetében ugyanis még a határ 30 millió forint volt, a kulcs 1 százalékos, s 60 milliárd forint többletbevételre számítottak belőle. A kiszivárgott tervezet szerint viszont 30 millió forintnál csak félszázalékos lenne a kulcs, viszont már 2 millió forint fölötti értékű ingatlan után is kellene adót fizetni, 2-10 millió forint érték között 0,2 százalék, 10 és 30 millió forint között 0,35 százalékot.
ingatlanadó pró és kontra
Pró:
– Lehetővé teszi a munkára rakódó terhek csökkentését (személyi jövedelemadó és járulékok).
– Az ingatlanokhoz közszolgáltatások kapcsolódnak, például utakat kell hozzájuk építeni.
– Az ingatlant azért is jó megadóztatni, mert „nem lehet eldugni”.
– Így megadóztathatók a személyi jövedelemadót kikerülő jövedelmek.
– Más országokban is van.
Kontra:
– Igazságtalan egy vagyonelemet önkényesen kiemelni s a vagyon más elemeit – például a műkincseket vagy vagyoni értékű cégrészeket – adózatlanul hagyni.
– Igazságtalan, mert nehezebb helyzetbe hozza az alacsony jövedelmű, saját lakásukban élőket (szinte mindenkit, hiszen hazánkban kevés a bérlakás).
– Igazságtalan, mert újabb terhet jelent azoknak, akik hitelből vásárolták a lakásukat, s ráadásul ők a megnövekedett törlesztőrészleteik miatt amúgy is szorongatott helyzetben vannak.
– Ha az alacsony jövedelműek megfogadják Bajnai tanácsát, s eladásra kínálják viszonylag értékes lakásukat, a kínálati oldal hirtelen bővülése bedöntheti az ingatlanpiacot. Ennek veszélye fokozottabb válság idején, hiszen visszaesik a kereslet, s az ingatlanárak amúgy is csökkennek.
– Technikai problémák az értékbecslés körül.
A szigorításra persze magyarázatul szolgálhat, hogy a Reformszövetség tervezetének kidolgozása óta rosszabbodtak a gazdasági kilátások, ehhez a magyarázathoz mindenesetre nehezen illeszthető lenne, hogy a fölső adókulcs a korábban tervezettnek a fele.
Jól járnak az aktívak?
Oszkó Péter kommunikációja nem a járulékok, hanem az szja csökkenésével veti egybe az ingatlanadót. A pénzügyminiszter érvelése szerint az átlagkereset közelében kereső aktívak jól járnak összességében az adóváltozásokkal.
A Reformszövetség számai szerint az 5 millió forintos sáveltolás költségvetési hatása mínusz 350 milliárd forint, 18 százalékos kulccsal számolva. Bár a jelenlegi tervezet részletei ettől némileg eltérnek (5 millió forintos lesz a sávhatár, 17 százalékos a kulcs, de az adóalapba a munkaadói járulékok is beleszámolódnak, hosszabban fut ki az adójóváírás), az nyilvánvaló, hogy ennek a bevételcsökkenésnek a fő ellentételezése nem az ingatlanadó 115 milliárdja lesz. A 2010-es szja- és járulékcsökkentés együtt az RSZ számai szerint 650 milliárd forint fölött (Veres ennél alighanem többet mondana), s ennek fő fedezete az áfaemelés (kb. plusz 400 milliárd), amelyet az aktívaknak is viselniük kell (bár kétségkívül az inaktívakat ugyanúgy sújtja).
Akadnak olyan költségcsökkentő intézkedések is, amelyek kifejezetten az aktívakat sújtják, ilyen például az eddig adómentes juttatások megadóztatása, vagy a közszolgálatban dolgozó aktívak 13. havi juttatásának elvétele. Meglehetősen kétségesen alakul tehát az intézkedések mérlege az aktívak számára.
Ami a zsebben marad
Annál is inkább kétséges a végső mérleg, mert az szja-csökkentés ugyan retorikailag megjeleníthető úgy, hogy „több pénzt hagy a zsebekben”, a munkaerőpiac azonban nem úgy működik, hogy a munkáltató által fizetett bruttó bér független az adórendszertől, „s amit az állam nem vesz el, azt a dolgozó megkapja”. Ha az adórendszer változása miatt automatikusan nőnek a nettó bérek, a vállalatok jövőre megspórolhatják a béremelést, s a későbbiekben lelassulhat a bérek növekedése.
Az szja csökkentése tehát nyilvánvalóan inkább a bérköltségek csökkentésének, mint az aktívak jövedelme növelésének irányába hat (amint ezzel korábban többen érveltek az szja csökkentése mellett) – még ha az első évben a közepes és magasabb jövedelmeknél látványos is az emelkedés.
Mi lesz a végső verzió?
Kérdéses, hogy mivé alakul Oszkó végső adókoncepciója. Oszkó szerda délután már úgy vélte, meg kell fontolni azt a felvetést, hogy minden vagyonelemre kiterjedő vagyonadó legyen ingatlanadó helyett, míg az aznap megjelent Népszavában még azt mondta: „Mindig is két dologban: az ingatlan és a gépjármű megadóztatásában gondolkodtunk a vagyonadóztatásnál.” Oszkó színeváltozása az MSZP elnöksége nyomásának tudható be.
Amint az korábbi, ingatlanadóval kapcsolatos cikkeinkben is fölvetődött, az Oszkó által javasolt vagyonadó a panellakást vagyonnak tekintené, míg a műkincset, a vagyoni értékű cégrészt viszont nem, így a rendszerváltás óta óriási vagyonokat felhalmozók valójában érintetlenek maradnának.
A legmesszebbmenőkig igazságtalan egy vagyonelemet – a magyarországi ingatlanokat – kiragadni, s megadóztatni – mondta korábban az FN-nek Vadász György adószakértő, az OKISZ társelnöke, aki egyébként a vagyonadó bevezetése előtt társadalmi vitát is szorgalmaz.
Mit tesz a Fidesz?
Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e valami az általános vagyonadó koncepciójából, Oszkó ugyan „nem zárkózik el” legutóbbi nyilatkozata szerint az általános vagyonadó ötletétől, de korábbi nyilatkozataiból tudható, hogy az meggyőződésével ütközik.
Az MTI legújabb kiszivárogtatása szerint Bajnai úgy döntött, az ingatlanadó alsó határa mégiscsak 30 millió forintnál lenne, ahogy az RSZ tervezte, de annál alacsonyabb kulccsal.
Kérdéses az is, hogy mi lesz az ingatlanadó sorsa a választások után, hiszen Kósa Lajos, a Fidesz egyik prominens politikusa már kijelentette, hogy „mindenképp eltörlik”. Ugyanakkor a Fidesz tekintélyes gazdaságpolitikusa, Matolcsy György korábban a vagyoni típusú adók mellett volt. A Fideszben ugyancsak nagy tekintélynek örvendő Cséfalvay Zoltán, a Fidesz 2005-2006-os Gazdasági Konzultációjának szóvivője korábban az FN-nek az ingatlanadó bevezetése mellett érvelt, mint mondta, „a vagyonadót illetően azért éppen ingatlan vagyonelemet emelné ki, mert jól megragadható adózás szempontjából”.
