Üzleti tippek

Turizmusos veszélyek

admin
admin

2009. 05. 12. 12:00

Nem rengette meg különösebben az új típusú influenzajárvány okozta pánik az utazási irodák bizniszét. A kedvelt nyári úti célok között nem Mexikó a sláger.

Könnyen magyarázatot találunk a hazánkban gyökeret vert kínai kolónia pénzügyi sikereire, ha rövid ideig figyelemmel kísérjük üzleti stratégiájukat. A ruhaneműkön villámgyorsan megjelennek az éppen aktuális nemzetközi sztárok képei, az étteremtulajdonosok pedig valószínűleg a járványügyi beszámolókat hallgatják, hogy megtudják, mikor mit kell olcsóbban kínálni a betérőknek. Az utóbbi hetekben néhány belvárosi kínai büfében a sertésből készült étkeket lehet akciósan fogyasztani, miután több ezer kilométerrel arrébb kitört a sertésinfluenza-járvány. Ugyan a kórnak kevés köze van a négylábúakhoz (lásd keretes írásunkat), a pánik gyorsabban terjed, mint a hiteles információ, ezért az étkezde lépett, ahogy tette ezt korábban a madárinfluenza idején. A vihar kezd elülni, így az akciós tábla lassan lekerül, s a rántott borda kedvelői is jobb, ha megbarátkoznak a gondolattal, hogy ez az étel sem lesz tartósan olcsóbb.

Véletlen szerencse

A „last minute” feliratokra szakosodott turistáknak is bele kell törődniük abba, hogy az idén nem fognak fillérekért Mexikóban nyaralni. Az amerikai kontinens kedvelt célpontját inkább télen keresik fel a magyarok, így a legtöbb hazai utazási iroda a nyári szezonban nem is szervez társasutat a régióba. Azok, akik egyénileg kelnek útra a közeljövőben, csak helyi szinten számíthatnak hihetetlen kedvezményekre, a repülőjegyért nem fognak kevesebbet fizetni. „Mivel a nyári szezonban jóval közelebb is meg lehet szerezni azt az élményt, amit a közép-amerikai régió nyújt, így a jelenlegi influenzajárvány hatása nem érzékelhető” – mondta Déri Tamás.

A Tensi egyik tulajdonosa megjegyezte azt is, ugyan akadt olyan irodába betérő érdeklődő, aki elgondolkodott, elinduljon-e az USA-ba, ám lemondás nem volt, sőt, az utóbbi hetekben nőtt az Egyesült Államokba igyekvők száma. Szintén nem tudott drámai visszaesésről nyilatkozni Bakó Balázs, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének kommunikációs bizottsági tagja. Abban azonban egyetértettek a szakértők, hogy a járványok – csakúgy, mint a természeti katasztrófák vagy egy terrorcselekmény – minden esetben befolyásolják valamelyest az utazási kedvet, azaz szerencse a szerencsétlenségben, hogy a mostani nem télen tört ki.
Másként alakult a forgatókönyv néhány éve, a madárinfluenza idején, amikor szinte fillérekből lehetett eljutni számos ázsiai országba. A hirtelen profit reményében a kisebb irodák között árverseny indult, amelyben a nagyobbak nem vettek részt, nem kockáztatták presztízsüket. A kedvezőtlen tapasztalatok egész életre szólók, az utazásszervezők érdeke pedig a visszatérő ügyfél. „Az akciókkal olyan réteget céloztak meg, amely különben nem tudott volna elutazni” – tette hozzá Déri Tamás. A Tensivel utazók Ázsia helyett inkább Dél-Amerikát, Mexikót vagy Kubát választották a kór idején.

Átmeneti lejtmenet

Érdekesség, hogy a járvány kapcsán többen is a médiapánik kifejezést használták, ellenben a természeti katasztrófákat az utazást fontolgatók valós problémának tartják, s befolyásolja őket az úti cél kiválasztásában. Bakó Balázs úgy véli, nehéz mérni, hogy hányan utaztak volna a cunami idején Ázsiába, így statisztikai adatok sem készültek arról, visszaesett-e a kiutazók száma, s ha igen, mennyivel. Azt azonban elismerték a megkérdezettek, hogy az utazóközönség, az irodák és a régió egyaránt megsínylette a katasztrófát. Az ázsiai országok becslései a turizmusból kieső bevételeken alapultak, és több milliárd dollárra rúgtak, a teljes kilábalás pedig években volt mérhető. Voltak azonban olyan irodák, amelyek a szerencsétlenség ellenére nem halasztották el útjukat. „Thaiföldi programunk 2005 januárjában indult, 10 nappal a cunamit követően. Körutazás volt, tehát jártunk a vízár által sújtott területeken, de zömében más helyszíneken zajlott a program. A helyreállítási munkálatok már javában tartottak, utasaink és túravezetőnk pedig nem csupán odautaztak, hanem vállalták gyógyszercsomagok Thaiföldre juttatását, segítve ezzel az ott élőknek” – említi Happ Gergely, a bakancsos túráiról híres Eupolisz utazási iroda ügyvezetője.

A tensis Déri Tamás tapasztalatai szerint a természeti katasztrófa sújtotta országokat általában 3-4 hónap elteltével választják ismét az ügyfelek. Hasonló az utazni vágyók reakciója repülőgép-szerencsétlenség esetén is, bár utóbbi a szakértő szerint rossz taktika, mivel a problémás légitársaság sokkal körültekintőbben jár el egy-egy balesetet követően. Szintén érdekesség, hogy ha az utazó és az ország is felkészült a természeti eseményre, nem lankad az utazási kedv. Például Görög-, Török-, Olaszország vagy Japán esetén nem visszatartó erő, hogy sűrűbb a földrengés kockázata, mint más területeken.

Vonzó Csernobil

A cunamival gyakorlatilag egy időben burjánzott el a katasztrófaturizmus kifejezés használata. A térségben rekedtek közül többen fényképezőgépet ragadtak, hogy megörökítsék a látványt, s az internetre felkerült fotók többeket utazásra sarkalltak. Ilyen esetben a motiváció néhány kivételtől eltekintve kétféle: valaki vagy segíteni akar, vagy az adrenalinszint emelkedése hajtja. Külföldön már több iroda is akad, amely kifejezetten katasztrófa által érintett területekre ajánl utakat ügyfeleinek. Az állandó kínálatot olyan térségek alkotják, mint Csernobil, amely még évtizedek múltán is magán viseli a robbanás nyomait, míg az aktuális kínálatban természeti események vagy háborúk által sújtott térségek szerepelnek. Hazánkban jelenleg nem ismert olyan iroda, amely kifejezetten veszélyes területekre szakosodott volna. Míg egyesek szerint „rendes iroda nem szervez ilyen típusú utat”, mások azt is kétségbe vonták, piacképes lenne-e Magyarországon egy ilyen vállalkozás. Még az Eupolisz hátizsákos, úgymond bevállalósabb ügyfelei sem utaznak el, ha az iroda vagy a Külügyminisztérium nem ajánlja a célországot.

Katasztrófaturizmus szempontjából igen, ám megítélésében nem tartozik egy kategóriába a természeti katasztrófa és a háború vagy terrortámadás sújtotta terület. A térségek kilábalása az utóbbi esetben is több hónapos folyamat, s az utazási szakértők szerint a média hatása ilyen esetben lehet a leginkább kártékony. Bakó Balázs szerint például az egyiptomi robbantások hírértéke sokkal nagyobb volt, mint amekkora valós veszélyt jelentett az esemény az utazókra nézve. Nem voltak kellőképpen tájékozottak azok az utasok sem, akik törökországi útjuk helyett Görögországot választották a Törökországgal szomszédos iraki zavargások miatt – mesélte Déri Tamás. A problémás terület ugyanis távolabb esett Törökországtól, mint Magyarország.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.