Sötét képet fest a kis- és középvállalkozások banki hiteltörlesztéseinek esélyeiről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisi pénzügyi stabilitási jelentése. A jegybank szerint a vállalati csődráta 2009 végére az év eleji duplájára (több mint 6 százalékosra) nő, és – ezzel összefüggően – ugyanilyen mértékben kell a bankoknak értékvesztéseket leírni a vállalati hitelekkel kapcsolatos fizetési problémák miatt.
Hendikepek
Nem meglepő módon az iparágak közül az MNB elsősorban az építőipari (ezen belül különösen a kereskedelmi célú ingatlanberuházásokkal foglalkozó), feldolgozóipari és mezőgazdasági cégek hiteltörlesztési képességeinek gyengeségét emelte ki. Ágazattól függetlenül viszont az árfolyam-ingadozás miatt minden olyan vállalkozás bajba kerülhet bankjával szemben, amelynek devizaalapú kölcsöne van. Márpedig e kölcsönök aránya meghaladja az összes vállalati hitel 70 százalékát. Ezen belül 30 százaléknyi a svájcifrank-alapú cégkölcsön, amelynek felvevői aligha rendelkeznek ugyanilyen devizával a kockázat ellensúlyozására.
Nem jobb a helyzet azoknál sem, akik még csak most szándékoznának hitelintézeti kölcsönt felvenni. A cégek elbizonytalanodását jelzi, hogy – mint a Gfk Hungária piackutató közelmúltbeli felméréséből kiderül – 2007 utolsó negyedévében mért 7,5 százalékról 2008 utolsó negyedévére 13,5 százalékra emelkedett azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélik: cégük hitelkérelmét elutasítanák egy banki kölcsönbírálat során.
Menetből váltani
Pedig ha egy vállalkozás sikeresen bankhitelhez jut, ámde később fizetési nehézségei támadnak, a futamidő során is vannak lehetőségei arra, hogy mérsékelje törlesztési terheit – jelezte kivétel nélkül valamennyi, általunk megkérdezett hitelintézet. Az OTP Banknál például jelzálog típusú hitelek esetében alapmegoldásként a futamidő-hosszabbítást, s így a tőketörlesztő részletek csökkentését ajánlják. Ha az ügyfél folyószámlahitelének lejártával nem tudja törleszteni a kölcsönt, a bank egyik új, maximum 3 éves futamidejű hitelével váltható ki a tartozás. Utóbbi előnye, hogy – ha az adósminősítés, a kérelmező gazdasági helyzetének megvizsgálása alapján megítélik az ügyfélnek – a bank nem ír elő semmilyen pótfedezetet az eddigieken túl, hátránya viszont, hogy új szerződésnek minősül – annak újabb egyszeri költségeivel.
A törlesztési periódus meghosszabbítása mellett a Raiffeisen Bank arra is vállalkozik – mégpedig díjmentesen –, hogy a kkv-ügyfelek svájcifrank-alapú hitelét a magas devizakockázat elkerülése érdekében forint- vagy euróalapúra váltsa át. E megoldásokkal viszont – figyelmeztettek a pénzintézetnél – csak azok a cégek élhetnek, amelyeknek az igénylés időpontjában nincs késedelmes tartozásuk a bank felé (ha ilyen mégis volna, s azt rendezik, akkor utólag is igényelhetik a teherkönnyítő módosításokat.)
Bármiféle fizetéskönnyítés csak az azt kérelmező ügyfél egyedi bírálata – teherbíró képessége, likviditása áttekintése – nyomán lehetséges – nyomatékosították az Erste és az UniCredit Banknál is. Mint Boldis Zoltán, a Budapest Bank (BB) termékfejlesztési vezetője hozzátette: ilyen esetekben elsősorban az adott cég piacát, gazdálkodási körülményeit, biztosítéki rendszerét, vevő-szállítói kapcsolatait és még fennálló hitelterheinek mértékét figyelembe véve hozzák meg a döntést.
Az elképzelhető fizetéskönnyítő megoldások közül a CIB Bank elsősorban a tartozás átütemezését ajánlja, de itt (is) lehetőség van – persze az adott körülményektől függően – a tőketörlesztés átmeneti felfüggesztésére is – sorolta Nagy László kkv-igazgató. Hozzátette: bármelyik lehetőség esetén alapfeltétel, hogy az ügyfél mielőbb jelezze a banknak, ha komolyabb gondja adódik a visszafizetéssel.
E variációk mellett Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója további megoldásként azt sem zárta ki, hogy pótlólagos forgóeszköz-hitellel (szükség esetén pótlólagos fedezet mellett) segítsék a korábban már kölcsönhöz jutott vállalkozást. A K&H Bank esetében viszont csakis az államilag támogatott programok esetében van lehetőség fizetéskönnyítésre, ez tehát nem automatikus lehetőség – mutatott rá Németh László kkv-marketingfőosztály-vezető.
Az irgalom ára
A törlesztési feltételek mindegyik pénzintézetnél csak szerződésmódosítással válhatnak kedvezőbbé. Ennek viszont ára van: jellemzően a még fennálló hiteltartozás 1-2 százalékára rúgó díj, s „ráadásként” még meglehetősen sok adminisztráció – nagyjából ugyanannyi, mint magánál az eredeti kölcsönkérelemnél. A Raiffeisen Banknál például a kölcsön átütemezéséhez hitelkérelmi adatlapot kell kitölteni, be kell mutatni az utolsó lezárt üzleti évről készített éves beszámolót, könyvvizsgálói záradékot, de szükség van 60 napnál nem régebbi nullás igazolásra is a köztartozásokról, az eva alá tartozó cégeknél pedig elektronikus vagy papíralapú, az adóhatóság által lepecsételt adóbevallásra is – jelezte Laincsek János, a bank kkv-területért felelős vezetője.
Ha a szerződésmódosítást közokiratba kell foglalni (márpedig gyakorta kell), mindehhez még a közjegyző által felszámított díj is társul. Ennek sávos – a hitelösszeg nagyságától függő – mértékét egy 1992 óta (többszöri módosítással) máig hatályos igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza. E szerint például egy 5 millió forint összegű hitellel kapcsolatos közjegyzői ügyintézés munkadíja jelenleg 56 700 forint, míg ez 10 millió forintnyi kölcsönnél már 81 700, 25 millió forint esetén pedig 119 200 forintot tesz ki.
Amennyiben pedig az eddigi fedezeteket is meg kell erősíteni, például egy (újabb) ingatlan bevonásával – vagy az eddigiek újraértékelésével –, akkor persze a földhivatali költségek, illetve az újbóli értékbecslői díjak is növelhetik az ügyfél terheit. A földhivatali jelzálog bejegyzése, illetve módosítása az intézmény hatályos díjtáblázata szerint ingatlanonként 12 000 forintot tesz ki. Az értékbecslői díj szintén fix összegű, az adott banktól függően jellemzően 20 000–30 000 forintnyi lehet. Összességében tehát megállapítható: a fizetési könnyítés egyszeri, jelentős, akár jó pár százezer forintnyi áldozatvállalással jár a vállalkozás részére.
Óvatos tartózkodással válaszoltak a bankok arra a kérdésre, hogy a gazdasági válság nyomán már most is megnőtt a törlesztési könnyítést kérő vállalkozások aránya. Az Erste Banknál például úgy fogalmaztak: egyelőre még nem jelentkeztek nagy számban kkv-ügyfelek fizetési nehézségeikkel, „az érdeklődés azonban némiképp emelkedett”.
Hitelpolitikusok
Ami a jövőt illeti: a bankok szintén nem túl optimisták. Az UniCredit Bank szerint a fizetési nehézségekkel küzdő vállalatok száma idén folyamatosan növekszik majd, ahogy az értékesítési nehézségek egyre több iparágban megjelennek, és öngerjesztő folyamatként fölerősödnek a gazdaságban. A pénzintézetnél jelenleg úgy gondolják: javulásra 2010-ben sem lehet majd számítani. Kissé bizakodóbb a K&H Bank, amelynél – mint jelezték – az eddigi hitelpolitika miatt nem érkeztek jelentős számban teherkönnyítő kérelmek. 2009-ben rosszabbodhat a helyzet, de e hitelintézet szerint a változás nem lesz jelentős mértékű.
Ha a bankoknál egyelőre valóban nem tapasztalják a fizetésmódosítási kérelmek, késedelmes törlesztési esetek jelentős megszaporodását, akkor ugyancsak érzékenyen érintheti őket az az utóbbi időben enyhén erősödő kormánykritika, amely vállalati hitelezési tevékenységükre vonatkozik.
Nemrég például Tukacs István válságövezetekért felelős kormánybiztos nevezte egyenesen érthetetlennek, „lehetetlen helyzetnek, amin változtatni kell” a bankok óvatosságát hitelkihelyezéseiknél. A kormánybiztos szerint a bankok már a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kölcsöneit sem szívesen folyósítják. Ez az óvatosság sok esetben azt eredményezte, hogy nemcsak a válságban érintett ágazatokban szűnt meg a hitelezés, hanem azoknál is (például az élelmiszeriparban), amelyek részben vagy egészben megtartották piacaikat – tette hozzá Tukacs.
