Kétségtelen, hogy az orosz gázszállítások majd háromhetes leállítása jelentősen növelte az elszántságot a Nabucco-gázvezeték megépítésére, nem csökkent viszont azon kérdések száma, amelyek megválaszolása nélkül aligha indulhat el a projekt. Nem véletlen ugyanis, hogy több mint 10 éve toporog lényegében egyhelyben az elképzelés, látható előrelépés nélkül. De lássuk, milyen kérdések, megfontolások tartották vissza a potenciális befektetőket, hogy végre belevágjanak a beruházásba!
A vezeték 3300 kilométer hosszú lenne
Milyen gázt pumpáljanak a vezetékbe?
A Nabucco-vezeték elsődleges, sőt talán egyetlen célja, hogy ne orosz gáz kerüljön a vezetékbe, ezzel csökkentve Európa – legalább is egy részének – függőségét Oroszországtól. Évi 30 milliárd köbméter gázt kellene a csőbe pumpálni, de egyelőre még az sem tisztázott pontosan, hogy mely országok gázmezőire számíthatna biztonságosan a Nabucco.
A távirati iroda korábbi közélése szerint, Alekszandr Stok, a 2K Audit moszkvai tanácsadó cég szakértője úgy véli: a térségben jelenleg Azerbajdzsán látszik a Nabucco legbiztosabb szállítójának, 15-16 milliárd köbmétert lenne kész 2013-tól szállítani, ráadásul alátámasztottan van is elegendő forrása ehhez, és a mennyiség az induláshoz elegendő lenne.
Türkmenisztán is ígért évi 10 milliárd köbmétert. Vezetői azt állítják ugyan, hogy az ország hatalmas készletekkel – mintegy 14 billió köbméterrel – rendelkezik, de ezt nemzetközileg elfogadott adatokkal még nem bizonyították.
Elvileg Kazahsztán is hajlandó a Nabuccóba juttatni földgázt, de sem időpontról, sem mennyiségről nem beszél. Emellett nem tudni, mekkora tartalékokkal bír, de a becslések szerint nem túl nagyokkal.
Stok elmondta: Irak és Egyiptom is ajánlott gázt a Nabucco-vezetékbe, és a szakértő szerint nem kizárt, hogy az új amerikai kormányzat politikája nyomán Irán is számításba jöhet beszállítóként, de túl sok gázt aligha tud exportálni.
Irán, mint kockázati tényező
Ez utóbbi vélekedésnek ellentmondott Ali Reza Irvas Irán budapesti nagykövete, aki szerint Irán egyedül is képes lenne megtölteni a Nabucco-vezetéket, ha ahhoz technológiai segítséget kapnának. A diplomata szerint jelenleg az amerikai nyomásgyakorlás miatt nem tárgyalnak velük az európaiak a gázprojektről. Irán 28 billió köbméternyi gázkészletével a világ második legnagyobb gázlelőhelye – állította.
Kérdés persze, hogy a fundamentalista iszlám ország mennyire lenne megbízható partnere Európának, akár egy ideológiai összekülönbözés esetén is.
Orosz ellenérdekeltség
Ezek mellett persze azt is látni kell, hogy Oroszország – saját érdekeit védendő – ellenérdekelt a konkurens országok piacra lépésében, ezért nem titkoltan méregeti ellenséges szemmel a Nabucco-tervet, ami ráadásul saját Déli Áramlat gázvezetékét is üzletileg ellehetetlenítheti. Bár ez utóbbit többen kétlik arra hivatkozva, hogy a továbbiakban is nőni fog Európa gázigénye.
—-Ki fizesse a cehet?—-
Nem mellékes tényező a projekt finanszírozása sem. Korábban úgy volt, hogy a vezetékkel érintett országok nemzeti olajtársaságai fizetik a nem kis számlát. Úgy tűnik azonban, hogy éppen e miatt nem történt semmi tíz év alatt, a cégek ugyanis nem mertek belevágni az üzletileg most is kockázatosnak tűnő vállalkozásba. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben például Gyurcsány Ferenc is azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak közvetlen módon is be kellene szállnia a Nabucco megvalósításának finanszírozásába.
Ez irányba mutat az a múlt heti bejelentés is, ami szerint az Európai Beruházási Bank (EIB) jelezte, hogy részt kíván venni a Nabucco megépítésének finanszírozásában. A részvétel mértéke ugyanakkor függ a konkrét kivitelezési tervek minőségétől – tették hozzá.
Akár 8 milliárd euróba is kerülhet
Az EIB elvben akár a forrásigény 75 százalékát is állhatja. Ezt azonban a bank vezetői korábbi nyilatkozataikban valószínűtlennek tartották, annál is inkább, mert a költségeket ma már egyes becslések 6-7 milliárd euróra teszik, de elhangzott már 8 milliárd eurós összeg is. Ez utóbbi annak függvényében érdekes, hogy két évvel ezelőtt még 5 milliárdra taksálták ugyanezt.
Zsaroló törökök?
A bizonytalansági tényezők számát szaporítja Törökország magatartása is. A 3300 kilométer hosszú vezeték nagy része, durván fele vezetne át török területen. Korábban a törökök uniós taggá válásuk egyik feltételeként kezelték a gázvezeték ügyét, mostanság pedig azt követelik, hogy a Nabuccón évente majdan átmenő 30 milliárd köbméter gáz akár 35 százalékát tarthassák meg, ami ugye 10 milliárd köbméter. A budapesti csúcs arra is választ adhat, hogy Ankara továbbra is fent tartja-e ezt az álláspontját.
Mi mennyi? Avagy a Nabucco jelentősége
A sok-sok kérdőjel mellett arról is érdemes megemlékezni, hogy milyen – elsősorban – politikai felhangokat kapott az elmúlt években a Nabucco. Többen ugyanis már-már úgy kezdték beállítani a projekt ügyét, mintha az Európa számára élet-halál kérdése lenne, mintha az unió energiaellátásának biztonsága ezen állna vagy bukna.
Nos, ezek erős csúsztatásként értékelhetők, ha figyelembe vesszük, hogy Európa 2005-ben 502 milliárd köbméter gázt használt fel, 2030-ban pedig a várható fogyasztás 816 milliárd köbméter lesz. Ezekhez viszonyul a Nabucco a maga 30 milliárd köbméteres kapacitásával. 2005-ben tehát – ha már kész lett volna – az európai felhasználás 6 százalékát biztosította volna a Nabucco, 2030-ra pedig a jelentősége 3,6 százalékra esne.
Többek között ezen is morfondírozhatnak majd a budapesti Nabucco-csúcstalálkozó résztvevői.
