Üzleti tippek

Gazdasági társasággá alakuló egészségügy

admin
admin

2008. 02. 18. 07:00

Annak ellenére, hogy a kórházak, egyetemi klinikák gazdasági átalakításának ügye már napirenden van, jogszabály még nincs a folyamat szabályozására. Mindenesetre így valóban több százezer fővel csökkenthető a közszféra.

Jelenleg nincsen olyan jogszabály, amely kötelezően előírná, hogy a kórházaknak és a klinikáknak gazdasági társasággá kellene alakulniuk. Az erre vonatkozó szabályokat a Pénzügyminisztérium dolgozza ki, de ebben is várhatóan csak a gazdasági társasággá alakulás lehetőségét teremtik meg, ezt nem teszik kötelezővé. Ugyanakkor a már korábban kiírt uniós pályázati forrás odaítélése is függ a gazdasági társaságokká történő átalakítások meglététől. Talán ennek köszönhető, hogy sok kórház megkezdte azt.

Közalkalmazotti státusz: sokan kikerülnek

„A Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi klinikáin idén legfeljebb annyi történhet, hogy jogilag (papíron) feláll a gazdasági társaság, ám annak valós tartalommal való megtöltése legfeljebb 2009-ben következhet be, amely biztosíthatja majd a tényleges működést is” – mondta megkeresésünkre Illés József, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének (OSZSZ) alelnöke. A FigyelőNet más, megbízható forrásból úgy értesült, hogy az egyetem zártkörű részvénytársaság létrehozását tervezi. Az egyetemen egyébként felmondták a kollektív szerződést, amely Dr. Kollár Lajos professzor szerint nincs összefüggésben a háttérben zajló gazdasági átalakulást érintő folyamatokkal. A PTE ÁOK OEC klinikák főigazgatója a felmondást azzal indokolta, hogy a kollektív szerződésben megfogalmazottakat már számos pontban túlhaladta az idő.

Az új kollektív szerződést azonban úgy fogalmazzák meg, hogy az már ne csak a változást követően is még megmaradó közalkalmazottakra vonatkozzon, hanem az e státuszukat elveszítő munkavállalók érdekeit is szolgálja – tudtuk meg Illés Józseftől, az OSZSZ alelnökétől.

Annyi ugyanis már most bizonyos: bár a tervezett gazdasági társaság az egyetem százszázalékos tulajdonában áll majd, a hatályos törvény értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt a dolgozók többségénél meg kell szüntetni – állítja az OSZSZ alelnöke. Mindez azt vonja maga után, hogy az orvosokkal, ápolókkal a későbbiekben a munka törvénykönyvének megfelelően munkaszerződéseket vagy polgárjogi szerződéseket kötnek.

Mi lesz a közalkalmazotti bértábla helyett?

Egyelőre nem tudható, miként változik a közalkalmazotti státuszból kikerülő egészségügyi dolgozók bérezése. Annyi azonban bizonyos: a bérek, illetve a várható juttatások mértékébe az Egészségügyi Minisztérium (EüM) nem szól majd bele. „A minisztérium a saját hatáskörébe tartozó intézményekben sem szól bele a bérek alakulásába, ezekben az irányadó a közalkalmazotti törvény. Gazdasági társaságok esetében viszont az irányadó a munka törvénykönyve” – felelte lapunk kérdésére László Dávid, az EüM munkatársa. Ezek szerint a tulajdonos egyetem vagy önkormányzat hatásköre lesz majd megállapítani a béreket.

A pécsi orvosok például a jelenlegi bértáblának megfelelő fizetésre számíthatnak a jövőben is. Érdeklődésünkre – vajon amennyiben létrejön az új kollektív szerződés, az befolyásolja-e a szakdolgozók jelenlegi bérezését – a PTE főigazgatója közölte: ez a változtatás alapvetően nem érinti a jövőbeli fizetéseket. „Nekem például az volt a határozott kérésem, hogy az étkezési hozzájárulás, az üdülési kedvezmények továbbra is maradjanak meg. Nem szeretnénk, hogy az egyébként is alulfizetett, túlterhelt dolgozóink az említett kedvezmények lehetőségétől a jövőben elessenek” – mondta a főigazgató.

A korábbi kollektív szerződésben lefektetett veszélyességi pótlékok körével kapcsolatban viszont már egy fajta szakmai revízió várható. Ennek a felülvizsgálatnak pedig az a magyarázata , hogy a korábbi veszélyforrások (például a hagyományos röntgenkészülékek sugárveszélyeztetettsége) részben már megszűntek az egészségügyben. A ma használt modern diagnosztikai eszközök (például az ultrahang, az MRI-k, a CT-k, stb.) alkalmazása már nem jelentenek veszélyt a dolgozók egészségére – hangsúlyozta Dr. Kollár Lajos.

Privatizáció a cél?

Az, hogy az EüM nem szól bele majd a klinikák bérezésébe azért furcsa, mert ezek hiába alakulnak gazdasági társasággá, továbbra is az egyetem 100 százalékos tulajdonában maradnak. Ennek megfelelően továbbra is az állam pénzeli azokat. „A finanszírozást a változások nem érintik, az egyetemek gyógyító tevékenységét ugyanúgy továbbra is az E-Alap finanszírozza” – mondta lapunknak László Dávid.

Hasonló folyamat várható egyébként a felsőoktatási intézményeknél, hiszen abban a szférában is – az oktatói státuszok kivételével – megszűnik a közalkalmazotti foglalkoztatás. „Az általunk is ismert korábbi kormányzati tervek szerint a mostani 600 ezres közalkalmazotti létszám 50-60 ezerre csökkenjen” – mondta a szakszervezeti vezető.

A gazdasági társaságok megalakításának célja egyrészt a privatizáció, másrészt az uniós forrásokhoz való hozzájutás lehet. Dr. Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Közgyűlés egészségügyért felelős alelnöke úgy véli, már az egyetemen is vannak olyan érdekcsoportok, amelyek a privatizációra ugrásra készen állnak. A háttérben már dolgoznak az előkészítő bizottságok. A gazdasági társasági formában való működés egyébként azt is lehetővé teszi, hogy a merev közalkalmazotti bértábla helyett teljesítményük alapján differenciálják az egészségügyi alkalmazottak bérét.

Ugyanakkor a pályázati pénzek elnyeréséhez is hozzásegíti az új forma az orvosegyetemi klinikákat. Pécsett például a már több éve megfogalmazott cél a Pécsi Integrált Egészségügyi Ellátórendszer létrehozása, amely nemcsak szervezetileg egyesíti a városi, a megyei és az egyetemi egészségügyi ellátást, de új rendelőintézet, illetve klinikai egység megépítésével (új épületek beruházása) is együtt jár majd, és ez csakis uniós forrásokból valósítható meg. A potenciálisan megcélzott (megígért) összeg mintegy 25 milliárd forint.

Az önkormányzatok is beszállnának

De mi a helyzet a megyei kórházakkal – kérdeztük Dr Horváth Zoltánt, „A tulajdonunkban lévő kórházzal – mely több telephellyel rendelkezik – továbbra is készen állunk az egyetemmel történő közös gazdasági társasággá való átalakításra. Mi továbbra is egy fajta integrációban gondolkodunk” – mondta el lapunknak a megyei alelnök.

E tekintetben januárban volt egy újabb egyeztetés. A gazdasági átalakulás egyébként elsősorban az egyetemet sürgeti, hiszen ők már az első körben kívánnak pályázni az uniós forrásokból: az aktív ellátásra kiírt tenderben. E tevékenység egy része azonban (belgyógyászati, sebészeti vertikum) a megyei kórházban működik. Ahhoz tehát, hogy az uniós pályázatokban ezek a gyógyító egységek is szerepeljenek, az integrációt mielőbb meg kell lépni – hangsúlyozta Horváth Zoltán.

Bár az alelnök is úgy tudja, hogy az egyetem Zrt. gazdasági formában gondolkodik, a megye készen áll e társaságba is akár tőkeemeléssel, akár részvénykibocsátással beszállni. Horváth szerint a már felállított, s jelenleg az átalakulást előkészítő 4-5 munkajogi bizottságban a megyei közgyűlés is képviselteti magát. A dolgok tehát az uniós pályázatok miatt gyorsulhatnak fel – állítja az egészségpolitikus.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.