Üzleti tippek

Munkahelyi veszélyek

Az összes kieső munkanap több mint fele kapcsolatba hozható a munkahelyi stresszel, amely vezetőket és alkalmazottakat egyaránt fenyeget.

A stressz jelentése mai világunkban „folyamatos feszültség”, rendszerint negatív ingerekre adott, tartós válaszreakció szervezetünk részéről. Stresszként szoktuk megélni többek között a kudarcokat, a tartós megterheltséget, a rohanó, túlfeszített életmódot.

Menedzserek felelőssége

Egy vállalat jól képzett, vezető szakemberének hibátlanul kell teljesítenie: ha nem, új ember jön a helyére. A munkához való hozzáállása modellértékű az alkalmazottak számára. Nem megengedhető, hogy fáradtság, „apróbb” testi tünetek megszakítsák a munka menetét.

A cégek világában egyéni nehézségekkel mint tünetekkel elsődlegesen egy coaching folyamat vagy tanácsadás és tréning keretein belül találkozik a szakember – olvasható többek között a Munkahelyi-hivatásbeli szerepek zavarlehetőségei című, Varga S. Katalin és Németh Gergely által jegyzett tanulmányban. A menedzser az időhiány, a társadalmi attitűd miatt leginkább ilyen, céges kereteken felül felépített és finanszírozott helyzetben dolgozik együtt a pszichológussal.

„Bár manapság hódít az egészséges életmód gondolata, vállalati vezetők körében általánosan megfigyelhető trend, hogy nincs idő odafigyelni a test és a lélek üzeneteire” – szögezi le Varga S. Katalin pszichológus. A testi jelzéseket néha tudatosan is lekicsinylő vezetőt egy erősödő menedzserbetegség talán lelassítja, de megállásra csak a súlyosabb stádiumok késztetik.
Változó, hogy egy vállalatnak mennyibe kerül, amikor vezető beosztású dolgozóit a stressz megelőzésére, illetve leküzdésére irányuló tréningre küldi – felelte az Üzlet & Siker kérdésére Németh Gergely, a Corporate Values Vezetői Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója. Egy 8–12 tagú csoporttal például általában két szakértő két napig dolgozik egy- és kétmillió forint közötti díjazásért.

Számos megoldást ismer és alkalmaz a munkahelyi stressz mérésére és okainak felderítésére az ICAS, a világ egyik vezető, munkavállalói segítséget és magatartási kockázatkezelést kínáló cége. A 2007 februárjában létrejött EAP Alapítvány az ICAS kizárólagos magyarországi partnereként 24 órás EAP- (Employee Assistance Program-) szolgáltatást kínál az év minden napján. „Gyakorlaton alapuló képességfejlesztő programjaink vezetőknek és alkalmazottaknak egyaránt segítenek abban, hogy felismerjék és megelőzzék a munkahelyi stresszhelyzeteket” – mondja Rohánszky Magda pszichológus, az alapítvány klinikai vezetője.

Biztonsági kihívás

Tünetek

Amennyiben a stressz hosszú időn keresztül velünk van, és nincs hozzá megfelelő küzdési stratégiánk, szervezetünk különféle tünetekkel, sőt betegségekkel jelzi, hogy valami nincs rendben. Ilyenek:
– a szívbetegségek,
– a vérnyomás- és ritmusproblémák,
– a pajzsmirigyproblémák,
– a fekélybetegségek,
– a májkárosodás,
– a táplálkozási rendellenességek,
– az immunrendszer vészjelzései,
– a rák,
– a bőr- és légzőrendszeri megbetegedések,
– a mozgásszervek elhasználódása,
– a menstruációs zavarok,
– a meddőség,
– a fejfájás,
– az álmatlanság,
– az egyéb szorongásos zavarok.

A munkához kapcsolódó stressz egyébként az Európában jelentkező legfőbb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások egyike. Várhatóan emelkedni fog azoknak a száma, akiknek a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos bajuk van.

A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, az EU munkavállalóinak 22 százalékát érintette 2005-ben. A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap több mint fele a stresszel függ össze. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) jelentéséből kiderül, hogy a fő pszichoszociális kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze.

Jövőre az EU-OSHA vállalati felmérést tervez mind a 27 EU-tagállamban arról, hogy a köz- és a magánszektor szervezetei hogyan orvosolják a pszichoszociális kockázatokat, és hogyan lehet segíteni a vállalatokat abban, hogy hatékonyabban kezeljék ezeket az összetett munkahelyi veszélyeket.

Védett dolgozók

A hazai közvélekedéssel szemben a stressz fő elszenvedői nem a menedzserek, hanem a beosztottak. Néhány gazdasági szervezet ma már elég energiát fordít dolgozói mentálhigiénéjének védelmére. A Mediaedge:cia Hungary Médiaügynökség Kft. tavaly a Szívbarát Munkahely díjazottja volt a kkv-kategóriában. A cég 2005-től tudatosan kezdett foglalkozni munkavállalói egészségével és a munkakörülmények javításával, többek között azért, hogy csökkentse a főként a szolgáltatóvállalatokat jellemző stresszhelyzeteket.

Első lépcsőben Cafeteria-rendszert alakítottak ki, illetve lehetővé tették minden munkavállaló számára, hogy sportolási lehetőséghez jusson. „Az alapötlet az volt – vázolja Pajor Attila gazdasági és hr-ügyekért felelős vezető –, hogy az egészségtudatos élet a különböző stresszhelyzetek kezelésében is segíthet. – Az évek során az intézkedések kibővültek például olyan elemmel, mint a céges reggeli. Ez azon kívül, hogy a kollégák nagyobb örömmel jönnek reggelente dolgozni, fontos közösségi terep, ahol vezetők és beosztottak őszintén beszélhetnek a felmerülő gondokról.” És keresik a megoldásokat. Zuhanyozási lehetőséget alakítottak ki például a biciklivel érkező kollégák számára. Pajor Attila szerint ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy a fluktuáció három százalék alatt maradt, holott a létszám két év alatt a duplájára emelkedett, 2007 végére elérte a 70-et.

A vállalat vezetése tavaly felismerte, hogy a beosztottak stresszhelyzeteit másképpen is ajánlatos kezelni. Egyrészt világos célokat kell felállítani minden egyes munkavállalónak a jövőjét illetően, vagyis vázolni kell az előrelépési lehetőségeket. Másrészt átláthatóvá kell tenni a javadalmazási rendszert. Ezt idén szeretnék megoldani.

A vállalaton kívüli, vagyis az ügyfél és az ügynökségük közötti kapcsolatban pedig világossá kell tenni a kompetenciákat, a kollégák szerepét jól körül kell határolni, és úgy alakítani a munkafolyamatokat, hogy ne vagy alig forduljanak elő leterheltségből fakadó stresszhelyzetek. Idén a vállalat legfontosabb célja, hogy az egészségtudat formálása és támogatása mellett a belső és a külső körülményekből következő stresszhelyzeteket is minimalizálja, ezáltal növelje munkavállalói megelégedettségét és lojalitását.

Megoldási javaslatok

Akik nem a gondok megoldását választják, hanem csak negatív érzelmeik elnyomására törekednek, gyakran nyúlnak alkoholhoz, drogokhoz. Pedig a szakemberek sokféle megoldást kínálnak a stressz tüneteinek enyhítésére. Megtanítják, hogyan tudunk az életünkbe beépíteni olyan időszakot, amikor saját magunkkal, testi-lelki-érzelmi állapotunkkal törődünk.

Kiengedik a gőzt

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) 11 embert foglalkoztató iroda. Egyik munkatársuk azért érzi stresszesnek magát, mert párhuzamosan sok ügyön kell dolgoznia. Társa viszont azt mondja, az ügyfelek könnyebben kezelhetők, mint a régi munkahelyén, ezért őt kevésbé sújtja a stressz.

A Követnél minden fél évben dolgozóielégedettség-felmérést készítenek. „Ez nagy cégeknél általános gyakorlat, de a hozzánk hasonló, kis szervezeteknél ritka”– jegyzi meg Kapusy Pál ügyvezető igazgató. A felmérés anonim, így mindenki leírhatja a problémáját, kiengedheti a gőzt. Sőt nemcsak leírhatja, hanem megoldási javaslatokat is tehet, ezeket a vezetők figyelembe is veszik.

Az irodában környezetbarát anyagokat használnak, amelyek természetességet sugallnak, ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy az itt dolgozók ne érezzék sivárnak a hétköznapokat. A különféle sporttevékenységeket az egyesület anyagilag nem tudja támogatni, viszont a munkatársak hetente két órát sportolhatnak a munkaidő terhére. Így egészségesebbek maradnak, és a napi feszültséget is jobban elviselik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik