Üzleti tippek

Kamatemelések kapujában?

admin
admin

2008. 02. 15. 17:42

Ellentmondásosan nyilatkoznak a bankok arról, hogy áthárítják-e a kisvállalati ügyfelekre a kockázatosabb gazdasági környezet többletköltségét.

Ebben az évben 0,2–0,5 százalékponttal drágábban tudnak majd pénzt szerezni a bankok az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság s nyomában a hitelintézetek egymás közti bizalmatlansága miatt. A költségesebb forrás terheit tovább kell hárítani az ügyfelekre, elsősorban a vállalati piacon – e borúlátó kijelentéssel harangozta be az idei évet Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A CIB Banknak tulajdonosi háttere és vállalati stratégiája révén jelenleg lehetősége van arra, hogy ne emeljen hitelkamatot. A következő hónapok gazdasági folyamataitól függ, hogy esetleg mégis át kell-e árazni a hiteleket – mondja Székely András vállalati üzletfejlesztési vezető. Kálmán László, az OTP Bank igazgatója szerint az éles piaci verseny miatt költségeik emelkedése ellenére be kell érniük eddigi kamatrésükkel. „A kisvállalkozók nem bírnának el további kamatnövekedést” – állítja Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese is. Ő viszont úgy véli, a szolgáltatások kapcsán felszámított díjaknál, jutalékoknál emelési hullám indulhat el a bankszektorban.

Inkább a jutalék?

A vállalati hitelkamatok döntő része jegybanki alapkamathoz vagy más külső mutatóhoz kötött (amire persze még rárakódik a hitelintézetek kamatrése), így ezek módosulásával a banktól „függetlenül”, automatikusan változik a kamat. A devizás konstrukcióknál a külföldi alapkamat-emelések eddig nem voltak érzékeny hatással a vállalati hitelekre. Legfeljebb a 15–20 éves futamidejű céghitelek összes visszafizetési terhe nőtt meg jelentősen, a magyar piacon jellemző, 2–3 éves konstrukciók költsége azonban alig változott.

Lehet, hogy ennek vége. „A drágább források miatt elsősorban a devizahitelek és a saját forrású beruházási hitelek kamatszintjének átmeneti növekedésére lehet számítani” – kalkulál Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója. A jó hír, hogy egyrészt a piacok megnyugvása után a kkv-kamatfelárak automatikusan „porladhatnak”, másrészt az államilag támogatott, hosszú lejáratú konstrukcióknál (így az MFB által refinanszírozott Új Magyarország Hitelprogramnál vagy az EBRD segítette „Global Loan” esetében) nem lesz kamatnövekedés.

A K&H Bank felmérései azt mutatják, hogy a forintalapú konstrukcióknál mintegy 10 százalék éves kamat az a lélektani határ, ami alatt a hazai kkv-k még barátságosnak érzik az üzleti környezetet. „Márpedig a külső körülmények változásával 2007 második felében az átlagos kisvállalati kamat nálunk is e szint fölé került” – összegez Ipacs Viktor, a K&H Bank igazgatója. Ő a kőkemény piaci verseny miatt a jutalékoknál idén folyamatos banki akciókra számít. A jó hitelképességű vállalkozások így egyedi engedményeket harcolhatnak ki, például a kölcsönbírálati díjnál vagy a folyósítási jutalékoknál. Ennek variánsaként az OTP Bank tudatosan úgy árazta be számlaszolgáltatásait, hogy a mikro- és kisvállalati ügyfelek a havi költségeiket tekintve olcsóbb számlacsomagokat vegyék igénybe.

Ilyen is van, olyan is

Elvétve azért találni olyan bankot, amelynél a felszámított díjak, jutalékok terén a 2007. év beköszöntéhez hasonló kisebb szigorításokat (Ü&S. 2007. február) lehetett látni az év első időszakában. A Budapest Bank például még tavaly novemberben 2700-ról 2900 forintra emelte 50 millió forint nettó árbevétel fölötti céges ügyfeleinek sztenderd számlavezetési díját. Kisebb módosításként a KDB Bank januártól megszüntette a bankon belüli számlák közötti átvezetés ingyenességét, s tételenként 100-100 forintot kér.

Jelentős díjcsökkentésre is akadt már példa idén a bankpiacon. A vállalkozói kártyás műveletekre is érvényes az UniCredit Bank éve eleji „nagy dobása”: 16 országban (Oroszországtól Horvátországon át Ausztriáig) ingyenessé tette a készpénzfelvételt a hálózatához tartozó összes ATM-ből. Mint Tamás Gábor hangsúlyozza, ez szinte feleslegessé teszi a házipénztárt.

Növekszik a kockázat

Jóllehet, a vállalati banki hitelkamatok mozgása (az egyedi elbírálások miatt) egyelőre nem látszik, a sztenderd konstrukcióknál idén eddig valóban nincs drágulás. Sőt, a Volksbank például év elejétől közel 0,7 százalékponttal csökkentette euró- és svájcifrank-alapú, szabad felhasználású, jelzálog-fedezetű vállalati hiteleinek terhét. (Igaz, „cserébe” 0,5 százalékponttal megemelte a Sikeres Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel kamatmértékét.)

A vállalkozók hitelfelvételi kedve mindenesetre töretlennek látszik: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) utolsó adatai szerint 2007 harmadik negyedében a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelek összege 400 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.

Noha minden bank tisztában van azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet, a szaporodó vállalati csődök növelik kockázataikat (ezen belül is kiemelten rizikósnak tartják a mezőgazdasági, élelmiszer- és építőipari cégeket), egyikük sem ígéri rövid távon kölcsönbírálati eljárásának szigorítását. Ipacs Viktor szerint a több lábon álló, jól működő hitelfelvevő cégeknél semmiképp sem nőtt a kockázat, legfeljebb nem beruházás, hanem inkább likviditás finanszírozására szolgáló igénnyel fordulnak többször hozzájuk. Az újonnan startoló vagy egyéb okokból rizikós vállalatok esetében viszont a korábbinál is nagyobb szerepe lehet a „kemény” fedezetnek, például a vállalati vagy cégtulajdonosi privát ingatlannak.

Kamatakciók helyett

Habár a bankok a drágább külföldi forrásokat elsősorban ügyfélbetétekkel tudnák pótolni, a lakossági oldallal ellentétben a vállalatoknak nemigen kínáltak betétakciókat az év első heteiben. Ellenkezőleg: a K&H Bank például év elején 0,2 százalékponttal mérsékelte egyes fix kamatú határidős betéteinek kamatát, a Raiffeisen Bank pedig az egy hónapos lekötésű vállalati betétkamatokat csappantotta meg, de csak minimális mértékben.

A cégek döntő része nem megtakarító, hanem forráshiányos – magyarázzák a betétakciók hiányát a bankok. A K&H Banknál új jelenségként ugyanakkor azt tapasztalták: idén megugrott a nyílt végű, illetve a garantált befektetési alapokba pénzüket elhelyező vállalkozások aránya.

Szigorúbb szabályok

Ha a piaci hatások vagy a gazdasági környezet miatt a közeljövőben nem szigorítanak is eljárásaikon, tarifáikon a bankok, könnyen lehet, hogy a szabályozási rendszer változása miatt mégis erre kényszerülnek. A Bázel II-nek nevezett új uniós követelmény az eddiginél szigorúbb tőketartalékok képzését írja elő a bankoknak – a vállalati piacon is. Jóllehet, a Bázel II rendszere csak 2009-től indul kötelezően, de az ügyfelek az év második felétől már érezhetik árdrágító hatását.

Kedvezőbb szabályozói változás, hogy januártól létrejött a SEPA (Egységes Euró Pénzforgalmi Terület), amely előírja, hogy az unión belüli euróalapú átutalások nem haladhatják meg az ugyanilyen belföldi műveletek költségét. Némi szépséghiba, hogy a hazai bankok többsége egyelőre csak a papíralapú átutalásoknál vezeti be a rendszert, az elektronikus átállásra később kerül sor.

Bővül a betétpiac

Sokat elárul a bankok várható ügyfélpolitikájáról, hogy mekkora növekedésre számítanak idén. A kép nem rossz: a CIB Bank például 10 százalék fölötti bővülést vár a vállalati hitelpiacon, elsősorban a kkv-k körében. A bővülés motorja a projektfinanszírozás, az agráriumhoz kapcsolódó strukturált finanszírozás és a faktorálás lehet. „Az OTP Banknál a kkv-k hiteleinek bővülési üteme eléri, de akár meg is haladhatja a tavalyi szintet” – kalkulált Kálmán László.

A K&H Bank szerint az európai uniós pályázati források bővülése ellensúlyozhatja a kevéssé vállalkozásbarát gazdasági környezetet. Csakhogy az EU-pályázatokból legfeljebb tízezres vállalati kör profitálhat, a többség nem. Persze számít az is, hogy a pályázati pénzek mikor válnak végre elérhetővé: Skonda Mária az eredetileg 2007 őszére ígért Jeremie-program finanszírozási ágának késlekedő startját említi például.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Domenico Lucano, mayor of the small Italian fishing village Riace, receives the 'Dresden Peace Award 2017' at the Semper opera in Dresden, Germany, 12 February 2017. Lucano receive the award for his committment to helping refugees. The 58-year-old man has been welcoming refugees flying from war and poverty since 1998. Photo: Arno Burgi/dpa-Zentralbild/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.