Üzleti tippek

Nem kiszolgáltatottak a beszállítók, csak félnek

admin
admin

2007. 10. 04. 07:00

Nem annyira kiszolgáltatottak a beszállítók - állítja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy olyan kutatás eredményeire hivatkozva, amelyben a beszállítók többsége félt részt venni. A kutatást végző szervezet valószínűleg szakmailag korrekten, szó szerint követte a megrendelő kiírását, ez vezetett a sajátos eredményhez - mondta el egy piackutató szakember. Maradhat a sokat kritizált kereskedelmi törvény.

Kevés beszállító (36 %) mert válaszolni a Gazdasági Versenyhivatal által megrendelt kutatás kérdéseire, amelynek célja a beszállítók és a nagy cégek viszonyának föltérképezése volt a beszállítók szemszögéből. Dobos Krisztina, a kutatás vezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta, a megkereséseknél gyakran érzékelhető volt, hogy a félelem áll a visszautasítások hátterében, s sokszor kérdeztek rá az anonimitás lehetőségére.


Ellentmondások a kutatáson belül


A kutatás első részében a kutatók mélyinterjúkat készítettek, amelyek során olyan kép rajzolódott ki a beszállítók és láncok közötti viszonyról, amely szerint az nem egyenrangú üzleti kapcsolat, hanem a láncok egyoldalúan diktálják a feltételeket. Az egyik – a tanulmányban idézett – interjúvolt a láncokat olyan gyorsvonathoz hasonlította, amelynél két választási lehetőség: elé lehet feküdni, vagy mellette futva meg lehet próbálni lelassítani.


A kutatás kérdőíves része szerint a kép ennél jóval pozitívabb: a beszállítóknak több mint a fele minősítette jónak üzleti partnerével való kapcsolatát, 20 százaléka kitűnőnek, s mintegy egynegyedük jelzett problémákat a kapcsolatban.


Mint köztudott, a kutatások kvalitatív része (amely itt mélyinterjús technikával történt) azt célozza, hogy kijelölje a kvantitatív (mennyiségi) kutatás irányait (amely ennél a kutatásnál a kérdőíves megkérdezés volt). Így legalábbis furcsa, ha a kutatás két, egymásra épülő részének eredményei mást mutatnak.

Érvényes eredmények?


Dobos Krisztina elmondta: a fenti elv szerint épült föl ez a kutatás is. Az ellentmondást a kutatásvezető szerint az okozhatta, hogy a hosszabb időt igénybe vevő mélyinterjún eleve azok vállaltak inkább, akiknek több panaszuk volt a láncokkal kapcsolatban. A különbséget okozhatta az is, hogy míg a mélyinterjú ”mesélős”, kevésbé strukturált volt, addig a kérdőívben konkrét kérdések szerepeltek.


Arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető érvényesnek egy olyan kutatás, amelyre a válaszadást az érintettek döntő többsége megtagadta, a kutatásvezető elmondta: a kérdést a kutatás keretein belül megvizsgálták. A tanulmány összefoglalója szerint „a különböző nagyságú vállalatok hasonló eloszlásban vannak jelen a válaszolók és a válaszmegtagadók között”, ezért a tanulmány következtetései érvényesnek tekinthetők.

Ugyanakkor a tanulmány szerzői is megjegyzik, hogy „a díjfizetés mértékére vonatkozó információkat azonban óvatossággal kell kezelni, mivel ennél a kérdésnél az alacsonyabb árbevételű beszállítók nagyobb arányban utasították el a válaszadást”.

Fától az erdőt


A tanulmánnyal kapcsolatban a FigyelőNet által megkeresett piackutató szakember elmondta: a kutatás minden bizonnyal reprezentatív cégméretre, csak éppen arra az ismérvre nem reprezentatív, hogy az adott cégnek jó-e a viszonya a láncokkal, avagy nem (amelynek kiderítése lett volna a kutatás fő célja). Nyilvánvalónak tűnik ugyanis, hogy éppen azok a beszállítókat érték el kevésbé a kutatást végzők, amelyek különösen tartanak a láncoktól.


Hiába jó minden szám, ha a kutató „nem látja a fától az erdőt” – fogalmazott a szakember. A kutatást alapvetően meghatározza, amit a megrendelő kiírásában (brief) meghatároz. Lehetséges, hogy bár a kutatást végző cég korrekten végezte el a kutatást, de a megrendelő briefjében meghatározott szempontok, feltételek vezettek nem minden szempontból érvényesnek tekinthető eredményekhez – tette hozzá a szakember.

—-GVH: cáfolt sztereotípiák—-


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében a vizsgálat eredményeit úgy értékelte, hogy a beszállítók helyzete „nem annyira kiszolgáltatott, mint azt a legtöbb esetben hallani lehet”, bár „a láncok nagyon kemény üzleti feltételeket diktálnak.”


A GVH szerint az eredmények több sztereotípiát cáfoltak, például azt, hogy a kereskedelmi láncok által alkalmazott üzleti feltételek leginkább a kisebb szereplőket érintik, illetve, hogy a kereskedelmi láncok megjelenése kizárólag negatív következménnyel járt a beszállítók számára.

Az eredmények egyébként még – már nem a GVH szerint – cáfolni látszanak a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) által idén végzett felmérés eredményeit is, amely szerint a vállalkozók többsége, a legnagyobb mértékben a kkv szektorhoz tartozók, nehezen hozzáférhetőnek tartja az értékesítési piacokat.

Megmenekült a kereskedelmi törvény


Minden esetre nincs cselekvési kényszerben a kormányzat: bár a kereskedelmi törvényt eddig több oldalról kritizálták, mégsem kell hozzányúlnia.

Annak ellenére sem, hogy az új kereskedelmi törvény hatásainak kiderítésére hivatott Hoffmann-bizottság jelentése megállapította: a kereskedelmi törvény egyáltalán nem javított a beszállítók helyzetén, hiszen rendelkezései könnyedén megkerülhetők.

A jelentés azt is megállapította: a beszállító és lánc közötti helyzeti aszimmetria van, s jogvita esetén a gyengébb fél inkább lemond jogai érvényesítéséről. Igaz, a bizottság éppen az ellenkező következtetést vonta le ebből, mint a beszállítók érdekvédői, szerintük ugyanis a láncokat érintő korlátozásait, (a legfeljebb 30 napos fizetési határidőt, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát) meg kellene szüntetni.

Hoppon maradt érdekvédők

A Magyar Agrárkamara és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint viszont éppen a láncok erősebb korlátozására lenne szükség, mivel azok visszaélnek erőfölényükkel. A vizsgálat eredményei azonban kifogták a szelet az érdekvédők vitorlájából, hiszen pártfogoltjaik többsége elégedett a láncokhoz fűző viszonyával (bár a vizsgálat módszertanához az érdekvédőnek valószínűleg lesz még egy-két szavuk).

Jelen pillanatban tehát úgy tűnik, hogy a vizsgálat eredményei elősegíthetik a fennálló törvényi helyzet fennmaradását. A történet szálait a GVH azonban még nem varrta el teljesen: közleménye utolsó mondatában további felméréseket ígér a láncok és beszállítók kapcsolatáról.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.