Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe szeptemberben 93,4 százalék, az utóbbi három hónapban érdemben nem változott.
Lassulás és romlás
A konjunktúra előrejelzések többsége szerint a hazai gazdaság 2007-ben 2 százalék közeli növekedést érhet el. A költségvetési kiigazítások hatására visszaesett a lakossági és közösségi fogyasztás, a növekedésben gyakorlatilag egyedül az export húzóereje érvényesül. A gazdasági növekedést erőteljesebben lassította a szélsőséges időjárás miatti gyenge mezőgazdasági terméseredmény. A kisebb állami szerepvállalás a beruházások szerény bővülésében éreztette hatását.
A beszállítói lehetőségek megítélése augusztus óta romlott, a korábbi 31 százalékkal szemben a cégek 26 százaléka bizakodik a kapcsolatteremtés kiépítésében.
Nem várnak javulást
A hazai kis- és középvállalatok a nemzetgazdaság lassuló fejlődése mellett saját működési feltételeikben nem számolnak kedvező változással. A belföldi kereslet visszaesése, az adó- és járulékrendszer tervezett, számukra hátrányos átalakítása, a magas infláció a vállalkozások számára komoly kihívást jelent.
A KKV szektor szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a belföldi kereslet elégtelensége, másodsorban a tőkehiány, illetve a bizonytalan gazdasági környezet akadályozza.
Romló likviditás
A kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzete az elvonások és a működési költségek növekedése miatt romlott. A kormány 2008-ra, az egyszerűbb, átláthatóbb adórendszer megvalósításához a kis adófajták helyett összevont adó bevezetésére készül. Ez csökkenti az adminisztrációt, az adózás mértékében viszont nem okoz tartalmi változást.
A hazai vállalatok majdnem fele a következő hat hónapban likviditási helyzetében nem számol változással. A pénzügyi nehézségekkel szembe kerülő cégek aránya 25 százalékról 30 százalékra bővült, 19 százalékról 22 százalékra nőtt a javuló likviditással számolók aránya is.
Túl optimista inflációs várakozások
A hivatalos közlemény szerint az előző hónapban stagnált a fogyasztói árszint Magyarországon, a tizenkét havi infláció 8,3 százalék maradt. Az árnövekedés üteme továbbra is magas, az aszállyal és a tavaszi fagyokkal összefüggő élelmiszer-infláció növekedése már érezhető a mutató alakulásában.
Döntően ez a körülmény motiválta a kormányt, amikor 7 százalékról 7,5 százalékra emelte éves inflációs prognózisát.
Szeptemberben a KKV szektor inflációs prognózisa éves átlagban 6,6 százalék, elmarad a reálisan várható mértéktől. A decemberre vonatkozó fogyasztói áremelkedést a cégek 7,2 százalékra becsülik, ez meghaladja a szakértői konszenzust. A saját termékek, szolgáltatások áremelési törekvése augusztus óta gyengült, a korábbi 6 százalékról 4,5 százalékra csökkent az árnövelési szándék.
„Amikor a halál árnyékában állsz, és a hazai rendszerben zárt ajtókat találsz, nem maradhatsz tétlen”
Miért utaznak ki tömegével magyar daganatos betegek egy frankfurti klinikára, ahol egy olyan terápiát kaphatnak, amely egyébként Magyarországon is elérhető? Bodoky György onkológus professzor és Doros Attila intervenciós radiológus erről is beszélt a 24.hu-nak.
