Üzleti tippek

Megszorítva is lehet növekedni

admin

2007. 10. 01. 22:40

A költségvetési kiigazítások, megszorítások nem vezetnek szükségszerűen a gazdaság lassulásához – akár ez is lehetett volna a mottója az EU Forráskonferencia Hét első napjának. Átláthatóbb költségvetés kell a régi "húzd meg-ereszd meg" helyett, az uniós pénzek nem mentenek meg minket - ezek a nap további főbb tanulságai.

Nem törődöm a költségvetési deficittel, elég nagy már ahhoz, hogy törődjön magával – ezzel a Reagan idézettel kezdte előadását Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank Banktanácsának tagja és a bank kutatási főosztályának igazgatója, aki a szlovák költségvetési kiigazításról, adóreform-tapasztalatokról beszélt.


Marketing értékű kiigazítások

A konferencia első napja ennek ellenére annak jegyében telt el, hogy a hiánnyal igenis törődni kell, mégpedig a hosszú távú gazdasági növekedés érdekében. Jürgen Krüger, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának igazgatója előadásában azt mondta: a tapasztalatok szerint a költségvetési konszolidáció nem szükségszerűen hátrányos a rövid távú növekedési kilátásokra nézve sem. Ha a kiigazítás hiteles a pénzügyi befektetők szemében, akkor az megalapozhatja a hosszú távú növekedést – mondta Krüger.

Állítását visszhangozta Ódor Lajos előadása is, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák kiigazítás radikalizmusa nem várt „marketing hatást” eredményezett befektető körökben. Így a kiigazítás makrohatásai viszonylag korán jelentkeztek. Richard Hemming, a Világbank költségvetési kérdésekkel foglalkozó főosztályvezetője a költségvetési megszorítások természetrajzáról tartott előadást, amelyből többek között megtudható volt, hogy a sok pártból alkotott nagykoalíció nagyobb valószínűséggel alkalmaz költségvetést szigorító szabályokat, mint a kevesebb, vagy egy pártból álló kormányzat.

Kordában tartott politikusok

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában elmondta: a Pénzügyminisztérium javaslata szerint a jövőben felállítandó Országgyűlés Költségvetési Hivatala „tartaná kordában mindkét politikai oldalt”. A tervek szerint az új testület pártok felett állna, az Országgyűlésnek tartozna beszámolással, jogállása hasonló lenne az Állami Számvevőszékhez.

Ennek a szervezetnek többek közt azt lenne a feladata: szakmai alapokon kommunikálja, milyen következményekkel járnának az olyan javaslatok, amelyek például a kiadások növelését, s az adók csökkentését követelik egyszerre. A minisztérium azt várja a javaslattól, hogy megszünteti a választások évi túlköltekezés, majd az azt követő megszorítások immár hagyományossá lett ciklikusságát. A törvény már – „fair módon”- már a 2010-es választási évben hathat, ha sikerül ötpárti egyezségre jutni a javaslatról.

A szervezet segítene átláthatóbbá tenni a költségvetést nem csak a döntéshozók, hanem a társadalom számára is. Mint a későbbi vitában Draskovics Tibor elmondta: a polgároknak sok olyan állami juttatás szimpatikus, amelyről ha tudnák, mennyibe kerül, jóval kevésbé lenne az (A miniszter több példát is fölhozott: ezek egyike volt, hogy egyes testületek tagjainak lehetőségük 20 év szolgálati idő után nyugállományba vonulni: ez évi százmilliárd forintot jelent.)

Illúziók nélkül

A meghívott szakemberek egyet értettek abban, hogy a legfontosabb, hogy ne illuzórikus, hanem valódi kiigazítások történjenek. Minden költségvetési szabály annyira erős, amennyire erős a politikai akarat mögötte – így fogalmazott Martti Hetemäki, a finn pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a konferencián.

A finn gazdaságpolitikus felidézte: Finnország mély költségvetési és pénzügyi válságban volt a 90-es évek elején, s egy széles alapokon létrejött koalíció volt végül képes megtestesíteni az erős politikai akaratot. A költségvetési szigor gazdasági növekedést eredményezett, s a kormányt újraválasztották – az előadó nem volt biztos abban, hogy ez utóbbi eset speciálisan finn, avagy máshol is megismételhető.

Provokatív kérdések

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetésen Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke több, általa provokatívnak nevezett kérdést tett föl a vitában résztvevőinek. Az elnök arról kérdezett többek között: miért annyira hangsúlyos a kormányzati kommunikációban az uniós pénzek kérdése, mért gondolják azt, hogy ezek „mentenek meg minket”. Kovács Árpád kérdéseivel feszegette a versenyképesség és a társadalmi kohézió (a társadalmat összetartó erők, azaz a szolidaritás) közötti, illetve a felelős, közért való politizálás és a pártpolitizálás ellentétét is.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a vitában kifejtette: az uniós pénzek valóban „nem mentenek meg” abban az értelemben, hogy nem helyettesítik a reformokat. Ezzel egyetértetett Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter is, azzal a – stílusosan szólva – megszorítással, hogy azért mégiscsak sok pénzről van szó.

Nem kell a szegényház egyenlősége

Draskovics szerint a reformok nem csökkentik a társadalmi kohéziót, hiszen – az egészségügyet hozva a miniszter példaként – a szabad orvosválasztás jelenleg azt jelenti: akad, aki a nátháját is klinikai professzorral kezelteti, míg mások erejükön felül fizetve sem kapják a nekik járó ellátást a megfelelő minőségben. Igaz, az új rendszer sem pusztán az egyenlőségről szól, nem a „szegényház egyenlősége” lesz – fogalmazott a miniszter.

Havas István, az Ernst&Young country managing partnere a társadalmi kohézióval kapcsolatban kifejtette: tizenhét éve az ország a versenyt választotta. A párt- és közpolitika ellentétével kapcsolatban Havas foglalt a leghatározottabban állást: az üzletember szerint a pártok a szavazatok maximalizálásra és más pártok hiteltelenítésére törekednek, ezen felül azonban nem tudni, mit is akarnak valójában.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.