Üzleti tippek

Újszülött cégekhez új bábák kellenek

A válallkozást segítő inkubációnak ma nem helyettesítenie kell a piacot, hanem fejlesztenie. Azon múlik a hosszú távú siker, hogy sikerül-e támogatásra bírni a magántőkét.

A rendszerváltás éveiben a kezdő vállalkozások inkubációja nálunk nnyit jelentett, hogy életben kell tartani a válság sújtotta iparvidékeken gombamód szaporodó kényszervállalkozásokat. Máig a hazai inkubátormozgalom fellegvárának számít Ózd és Székesfehérvár.

Nem véletlenül és nem is valami szakmai félreértés okán alakult így. A múlt század hatvanas éveiben ugyanis a tengerentúlon kiépült első inkubátorok nagyon hasonló helyzetben, a klasszikus nagyipar válságától ösztökélve születtek. A hanyatlás idején különféle szerkezetátalakítás-orientált gyógymódokat kerestek a munkanélküliségre, s így nem is lehetett más céljuk az elsőgenerációs inkubátoroknak, mint a munkahelyteremtés.

Piac helyett óvoda

Amire a vállalkozói inkubáció alkalmas:



induló vállalkozásoknak termelő infrastruktúrát és támogató szolgáltatásokat nyújthat
közvetítheti a célzott vállalkozástámogatá- sokat a kedvezményezett cégekhez
fontos eleme lehet a terület- és településfejlesztési intézményrendszernek
képes segíteni a technológiaintenzív vállalkozások indulását és megerősödését, új innovációs fejlesztési eredmények létrehozását és gazdasági hasznosítását, az új technológiák elterjesztését
eszköze lehet a közösségi és a magánszféra közötti társulásoknak (Public Private Partnership)

A hetvenes években aztán már Európába is átterjedt intézményrendszer sokáig úgy működött, hogy a munkanélkülivé vált embereket próbálta vállalatalapításra ösztönözni. A tanácsadás mellett működési teret is kínáltak az új vállalkozóknak, hogy ez gördülékenyebben menjen. Ez az „intelligens irodaház”, vagy ha úgy tetszik, az „okos üzemcsarnok” modell lett a klasszikus inkubátorok prototípusa.

Az már tényleg csak a történelem számlájára írható, hogy mire az a bizonyos vasfüggöny megszűnt, s nálunk is megjelentek az első kényszervállalkozók, az inkubátorok intézményrendszere régen túljutott az első időszak gyermekbetegségein. Ma már rendkívül sokszínű intézményrendszerrel képviselteti magát szerte a világban.

Más kérdés, hogy a paletta csak a legfejlettebb országokban igazán színes, az átmeneti gazdaságokban, így nálunk és a fejlődő országokban, jobbára csak két véglet létezik: klasszikus piachelyettesítő „óvodák” az életképtelen kényszervállalkozásoknak és az államilag egyébként is túlfinanszírozott tudásközpontokban megjelenő „versenyistállók” a technológiai innovációt képviselő hazai cégek piaci pozíciójának erősítésére.

A fejlődés motorja

Amíg az inkubáció nemzetközi megjelenésénél és kialakulásánál tetten érhető az állam bábáskodása, addig az intézményrendszer formagazdagsága és virágzása már főként piaci tényezőknek köszönhető. Azt lehet mondani, hogy az üzleti inkubátorok terjedésének motorja az outsourcing, vagyis a tevékenységkihelyezés tömegessé válása volt. A különféle irodai szolgáltatások, a könyvelés, a számítógépesítés és az adatkezelés, az étkeztetés, a takarítás vagy a pr, a hr és a logisztika, sőt utóbb már minden nem főtevékenység kiszervezése ugyanis megemelte a kkv-szektor ázsióját, s immár a komoly politikai lobbierejű nagyvállalatok érdekévé vált az inkubáció fejlesztése.

Ennek nyomán kialakult az inkubációs standard. Vagyis az a szolgáltatási kör (inkubációs tér, ügyviteli szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás, tanácsadás, hálózatépítés), amely az inkubátorok közös jellemzője.

A több évtizedes tapasztalat azt is megmutatta, hogy hosszabb távon nem életképesek a klasszikus, piachelyettesítő inkubátorok. Ezért ma már az a „trendi”, hogy az inkubátor úgy segítse át a kezdő vállalkozást az első egy-két-három éven, hogy mindeközben a lehető legkevésbé torzítsa a piaci viszonyokat.

Ahogy a téma szakértői mondják, az sem jó, ha egy inkubátorház kevés szolgáltatást nyújt, mert akkor nem más, mint egy korszerű, sok belső szolgáltatást tartalmazó irodabérlet, amely nem segíti az arra érdemes ötlettel működő vállalkozásokat. De az sem előnyös, ha túl sok segítséget kapnak az inkubáltak, hiszen túlzott piactorzítás esetén nem hullnak ki a piacképtelenek. A mára kialakult általános inkubációs cél ugyanis kettős követelményt fogalmaz meg: erősödjenek a piacképesek, és lehetőleg már a korai szakaszban hulljanak ki az életképtelenek.

Válaszúton

A magyarországi inkubációs helyzetnek csak egyik jellemzője, hogy a kilencvenes évek elején az éppen reform előtt álló régi európai rendszert adaptáltuk. Talán még ennél is súlyosabb következményekkel járt, hogy a létrejött inkubátorok jórészt a tudásközpontoktól és centrumtérségektől távol helyezkednek el. Így sok esetben esély sincs áttérni a régi piachelyettesítő rendszerről a piacfejlesztő, technológiai inkubációra.

A meglévő inkubátorházak kínálta „működési előnyök” ugyanis önmagukban már aligha elegendőek a piacon maradásra, ugyanakkor nem tudni, hogy ki vagy mi nyújthatna „stratégiai előnyt” a zárványként működő inkubátorban tengődő vállalkozásoknak. Az állam erre egyre kevésbé hajlandó, a magántőke pedig józan piaci megfontolások alapján elsősorban ott támogatja az inkubációt, ahol az egyetemi, a technológiai parki vagy épp a nagyvállalati háttér hosszabb távú megtérülést ígér – és az innovációs ötletek nemzetközileg is versenyképes megvalósítását.

Nem kis tétről van szó. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemi szerepvállalással megerősített technológiai inkubáció irányába eltolódó vállalkozás- és piacfejlesztés nemcsak a beszállító kkv-k erősítésében érdekelt nagyvállalatok fejlesztési tőkéjét képes mozgósítani, hanem a kifejezetten nagy hozamokra utazó kockázati tőkét is.

A hazai inkubátormozgalom válaszút elé került. A hagyományos inkubáció ugyanis egy-egy kistérségben jelentős szerepet játszhat a munkahelyteremtésben. Nem csupán közvetlenül az inkubált vállalkozások révén, hanem közvetve is: a tapasztalatok szerint ezek a kis cégek tevékenységükkel ugyan nem lépnek túl a helyi kereteken, de azokon belül meghatározó a szerepük.

Csakhogy ez a fajta piachelyettesítő támogatás folyamatos donációt kíván, melynek forrása ma erősen kiapadóban van. A centrumrégiókra és a pólusközpontokra épülő vagy azokhoz csatlakozó inkubátorházak által felkarolt vállalkozások ugyanakkor jó eséllyel kapcsolódhatnak be a szűken vett térségükön túli vagy akár a nemzetközi áru- és szolgáltatáscserébe is. Arról nem is szólva, hogy ez esetben piacfejlesztő inkubációról beszélhetünk, ami hosszabb távon is életképes lehet. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az utóbbi választás esetén a már meglévő regionális különbségek nem csökkenek, inkább még növekedni is fognak.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.