Stresszcsökkentő cukorka, halszaporító hormon, intelligens sebészkés, internetes fogyasztói szokásokat kifigyelő kémegér, papírbútor… Ne tévedjünk: halálosan komoly dolgokról van szó. Nem hétköznapiakról persze, s ez magyarázza furcsaságukat.
A felsoroltak olyan magyar találmányok, melyeket a ValDeal Innovációs Zrt. pályázatán piacképesnek ítéltek. Ráadásul piacon ezúttal a nemzetközi piacot kell érteni.
Magántőkét kockáztatnak
Vidéki poliszok
A régióközpontok fejlesztési stratégiái a vidéki pólusvárosokra épülnek. Az uniós fejlesztési forrásokból átlagosan 80 milliárd forint jut minden pólusvárosra a következő hét év során. Az elképzelés szerint Szeged mint biopolisz tudásgazdasága a biotechnológia köré szerveződik, önálló fejlesztési irányt kapott az anyagtudomány és a szoftveripar is. A győri autópolisz a járműgyártás és a megújuló energia fejlesztési pólusa lesz. A Székesfehérvár–Veszprém tengely fő fejlesztési területei: a mechatronika, az informatika, a bioenergetika és a környezetvédelem. A debreceni high-tech pólus az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet, a biotechnológia és az informatika terén kínál előrelépést. Pécs, amely 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, a kulturális ipar és a környezetvédelem bástyája. A miskolci technopolisz a járműgyártásra, a vegyiparra, a környezetiparra és a szabadidőiparra épül.
A ValDeal értékelési rendszere
A ValDeal pályázatára beküldött 300 pályamű a formai ellenőrzést követően előzetes értékelésen esett át. A legjobbnak ítélt 100 került a tényleges versenybe. A következő lépésben lezajlott a projektek piaci potenciáljának előzetes vizsgálata. Az ennek alapján kiválasztott 60 projekt gazdájának volt módja a személyes prezentációra. E szakasz lezárásakor minden kiesett versenyző olyan értékelést kapott, amelynek segítségével továbbfejlesztheti projektjét. A prezentációkat követően kiválasztott 30 ígéretes projektre egy nemzetközi projektértékelő know-how segítségével részletes piacelemzések, illetve ajánlások készültek. Ez a 30 projektgazda térítésmentesen vehet részt egy nemzetközi szakemberek által tartott, piaci szemléletű innovációs tréningen. Az utolsó értékelési körben választották ki a legjobb 10 projektet, tulajdonosaik üzleti ajánlatot kapnak a ValDeal Innovációs Zrt.-től.
Ennek a munkának egyik lépése volt a tavaly kiírt pályázat, amelynek nyerteseire – sok százmillió forint magántőkét is kockáztatva – a következő két évben közel 1,5 milliárd forintot költenek, hogy az értékes ötletekből jó üzlet is legyen. Ennek az összegnek a segítségével a ValDeal több milliárd forintnyi befektetői tőkét mozgat meg annak érdekében, hogy magyar feltalálókat segítsen a nemzetközi sikerhez.
A projekt nem teljesen a magántőkére utalt. Célkitűzéseihez a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól is nyertek 550 millió forint pályázati támogatást.
„Bár Magyarország ötletekben, találmányokban nagyhatalom, mégis kevés szellemi termékből lesz sikeres vállalkozás” – hangsúlyozza dr. Buzás Norbert, a ValDeal Innovációs Zrt. vezérigazgatója. Szakembereik sokéves korábbi, jórészt nemzetközi tapasztalatok alapján kockázatmegosztással, technológiai és piaci ismereteikkel segítik ezért az innovációt.
Emiatt is hirdettek pályázatot tavaly ősszel ötletgazdáknak, azzal, hogy náluk mindenki győztes lehet: az üzleti világban boldogulni a nagy piaci potenciállal rendelkező projekteknek segítenek, de útmutatót minden induló kap ahhoz, hogyan növelheti piaci esélyeit, versenyképességét. A nemrégiben lezárult pályázatra közel háromszáz pályamunka érkezett, s ezek közül 10 a globális piacra lépést elősegítő komplex szolgáltatáscsomagra, míg további 18 – részben közvetlenül a tengerentúlon végzett – üzletfejlesztési szolgáltatásra kapott ajánlatot.
Gazdasági „sportiskola”
A versenysport kiválasztási szisztémáit idéző szelekció talán keménynek tűnik, hiszen alig 10 százalék maradt fenn a rostán. Dr. Buzás Norbert azt mondja erre, hogy miután magántőkéből indított, üzleti célú inkubációról van szó, kimondottan piacképes, sőt jelentős piaci potenciállal rendelkező projekteket segítenek át a legkritikusabb 1–3 éves kezdő perióduson.
Ehhez a már említett piaci potenciál mellett az is kell, hogy világos – és jogi szempontból is átlátható – szellemi tulajdonra épüljön a projekt. Továbbá szükséges még egy olyan személyiség, aki akar és tud együttműködni a piaci előkészítés és bevezetés során.
A projekt innovatív volta és a projekttel azonosítható személy annál is fontosabb, mert nem csupán irodai, üzemi teret adnak a nyertes pályázóknak, ami esetleg az üzleti bukdácsolásához lenne csak elég, hanem komplett szolgáltatáscsomagot, ami a nemzetközi piacra történő kilépés lehetőségét biztosíthatja.
Tevékenységük nemcsak a klasszikus inkubációtól különbözik, hanem a kockázatitőke-társaságok működésétől is. A ValDeal nem pénzt fektet be, hanem munkát és szolgáltatást ad: ezzel mintegy kiegészíti a befektetők tevékenységét. Mondhatni, maguk a befektetők vásárolják meg a ValDeal szolgáltatását, mert ez a szolgáltatáscsomag jelentősen csökkenti a kockázatot a pályázaton nyertes innovatív projektek esetében.
Pólusközpont mint esély
„A hazai inkubátoroknak akkor van esélyük a túlélésre, ha ipari parkhoz, pólusközponthoz vagy technológiai parkhoz kapcsolódnak” – szögezi le Annus István, a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének társelnöke, a székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány ügyvezető igazgatója. Ahol erre nincs lehetőség, ott nemhogy fejlődésről nem lehet beszélni, de még a kiköltöző cégek pótlására sincs mód, vagyis lassú elhalásra ítéltetett az inkubátorház. A mai irodapiaci trendek mellett önmagában egy irodaház komoly hozzáadott értéket képviselő szolgáltatáscsomag nélkül még a kezdő vállalkozásoknak sem vonzó.
Jól jellemzi a klasszikus inkubátorházak hazai helyzetét, hogy a legutóbb féléves késéssel csak nagy nehezen tető alá hozott inkubátortalálkozóra mindössze 37 résztvevő érkezett. Vagyis még csak azt sem lehet mondani, hogy minden hazai inkubátorházra jutott volna egy érdeklődő.
Annus István úgy látja, hogy a hagyományos inkubációnak ma gyakorlatilag semmilyen támogatottsága sincs. Vannak ugyan egyedi lehetőségek, kivételes csatornák, de olyan pályázatot, amely az induló vállalkozások első lépéseit segítő mozgalom további térnyerését segítené, keresve sem találni. Annus István ezt a pályázati rendszer „sikerorientáltságával” magyarázza: nincs ma becsülete a gazdaságszervezési, vállalkozásélénkítési aprómunkának. Néha, egy-egy látványos, jól propagálható projekt ugyan zöld jelzést kap, arányaiban egészen megdöbbentő támogatottsággal, eközben válságövezetekben működő, több száz vállalkozást ellátó inkubátorházak tengődnek évi néhány millióból.
„Más a helyzet, ha van a közelben pólusközpont” – mondja Annus István. A székesfehérvári inkubátorközpont például nemrégiben alakult át technológiai házzá, és a veszprémi innovációs parkhoz kapcsolódik. A fejlődési potenciált mutatja, hogy éppen épületbővítést végeznek, s már folynak a tárgyalások az MTA-val, hogy a tudásközpontok miként hasznosítsák a technológiai inkubátorház nyújtotta szolgáltatásokat.
Székesfehérváron így már nem a klasszikus vállalkozói tanácsadás és az ügyviteli, számviteli szolgáltatás a főprofil. Ehelyett a piacfejlesztő filozófiának megfelelően technológiai szolgáltatáscsomaggal várják az innováció iránt elkötelezett, magas hozzáadott értékkel dolgozó cégeket, amelyek tevékenységükben kapcsolódnak a pólusvárosok fejlesztési területei közül a Székesfehérvár–Veszprém tengelynek kiosztott mechatronikai, informatikai, bioenergetikai és környezetvédelmi irányok valamelyikéhez.
