Üzleti tippek

Kimegy Bogdányba?

Az országos tematikus adók megúszták, hogy napi hírműsort kelljen sugározniuk. Az általános tematikájú Viasat 3-nak viszont könnyen lehet, hogy külföldre kell költöznie, ha nem akar esti híradót adni.

Úgy tűnik, a médiatörvény nem médiatörvény joghézag nélkül. A magyar tévék körében oly nagyra tartott – mellesleg EU-konform – román médiaszabályozásban is találni ugyanis hiányosságokat. A román ORTT, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) már többször tárgyalt a képújságok ügyéről. Elvileg ugyanis a televíziós adás után megállás nélkül információkat és hirdetéseket sugárzó programsávra is alkalmazni kellene az óránkénti 12 perces reklámkorlátozást. Igen ám, de ezzel az amúgy sem túl jó anyagi helyzetű helyi tévéket komoly bevételtől fosztanák meg. Egyelőre nem jutottak dűlőre a kérdésben, és csak remélni merjük a magyar médiahatóság nem merít ötletet a fentiekből.

Indulhat a digitális átállás


Négypárti megállapodás született arról, hogy az Országgyűlés még a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatot. Ezt követően indulhat a pályázati kiírás, amelynek december 31-ig le kell zárulnia, és 2008 tavaszán már indulhat is az átállás. A pártok közül egyedül a KDNP nem írta alá a megállapodást.
A digitális átállás a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2012-től megszűnik a hagyományos földi sugárzású televíziós műsorszórás, helyébe a több csatorna továbbítására is lehetőséget adó digitális technológia lép. A tervek szerint a legnagyobb lefedettségű multiplexre kötelező lesz felvenni a médiatörvényben rögzített három közszolgálati csatornát, valamint helyet kell biztosítani két hír- és közéleti televíziónak. Nyílt titok, hogy utóbbit a Fidesz-közeli Hír Tv-nek, valamint a kormánypártokhoz kötődő ATV-nek szánják a politikusok. A pártok megállapodtak a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításáról is, miután az Európai Bíróságon eljárás indult Magyarország ellen, mert a törvény a lakosság egyharmadára korlátozza a kábeltévék szolgáltatási területét.

Bár nem valószínű, hogy a szomszédba kellene menni ötletért a magyar médiatestületnek, saját kútfőből is képesek érdekes témákat szolgáltatni. Április közepén például úgy döntöttek, hogy több televíziót – Filmmúzeum, Spektrum, Sport 1, Viasat 3 – országos vételkörzetűvé minősítenek, ez pedig a hatályos médiatörvény szerint egyben azt is jelentheti, hogy az érintett társaságoknak naponta híradót kell sugározniuk. Az általános tematikájú Viasat 3 esetében tiszta sor a helyzet, már évek óta téma, hogy mikortól kötelezik hírműsor készítésére. A történet ott vált érdekessé, hogy az ORTT-n belül vita alakult ki arról, hogy a Filmmúzeum, Spektrum, Sport 1 hármasnak szintén kell-e napi 20 perces hírműsort adnia. (Úgy tudjuk, hogy a testületen belül a Fidesz által delegált Szalai Annamária volt a „tematikus híradósítás” szószólója). Ez elvileg szürreálisan hangzik, és a médiatörvény készítői is gondoltak erre, mert a szakosított, azaz tematikus műsorszolgáltatóknak nem írják elő híradó készítését. Már arról is felröppentek hírek, hogy az érintett tévék könnyítést kapnának és elég, ha a tematikájukba vágó hírműsort készítenek. Az érintetteket még ettől is a hideg rázhatta ki, ám az ORTT múlt szerdán úgy döntött, hogy a törvény értelmében mentesülnek a híradó-készítési kötelezettség alól. A Viasat 3-ra azonban ez nem vonatkozik és valószínűleg napi hírműsort kell készíteniük, bár megvan a lehetőségük, hogy ezt a kötelezettséget kikerüljék.

Költséges hírek

A hírműsor sugárzása az egyik legköltségesebb televíziós műfaj, nem véletlen, hogy ódzkodnak tőle. A Viasat 3-at ráadásul egy teljes körű, napi 20 perces, összefüggő politikai-közéleti hírműsor készítésének réme fenyegeti. A megkérdezett szakemberek szerint a műsor költsége alapvetően attól függ, hogy mennyire veszi komolyan a feladatot a csatorna. A „kisasztal abrosszal, hokedli egy suk-sükülő pályakezdő műsorvezetővel” megoldás vélhetően nehezen illeszkedne a tévé imázsába, a „minimálprogram” viszont hírműsorkészítést belülről látott informátoraink szerint 10-12 millió forintnál kezdődik havonta. A tévé imázsának megfelelő formátumra viszont ennek legalább a kétszeresét kellene költeni. Amennyiben a földi sugárzású adók szintjén szeretnék „űzni az ipart”, akkor viszont már havi 50-60 milliónál járunk. Mindehhez jön a stúdió kialakításának, a kamerák, az autók, a számítástechnikai eszközök megvételének a költsége, amely legalább 70–100 millió forintos beruházást jelent.

Tartja magát azonban egy olyan pletyka is, hogy a Viasat 3 nem saját gyártású híradóval jelenne meg, hanem a piacról készen vásárolná meg a műsort – vélhetően valamelyik földi sugárzási adótól. Információink szerint azonban alsó hangon így is százmillió forintba kerülne a napi program, s ez nagyságrendileg a televízió tavalyi nyereségének felel meg. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a médiatörvény tartalmaz egy furfangos kitételt: „más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg”. Bár egy közvetítő cég beiktatásával ez elvileg kijátszható lenne.

Irány Bukarest!

Tudta-e…?



2004-ben a Minimax és a Musicmax megszüntette magyarországi műsorszolgáltatását, és székhelyüket előbb Romániába, majd Csehországba tették át. Előbbi műsorszolgáltatási díja 33,1 millió, utóbbié 15,5 millió forint volt a „kijelentkezéskor”.

Az IKO Romania S.r.l. indulásától kezdve Romániában működik, így ott lövik fel a műholdra a Cool Tv-t, a Film+-t és a SportKlubot is.

A hírműsorral járó nyűgöktől könnyen megszabadulhat a Viasat 3, ha a székhelyét áthelyezi valamelyik környező országba, s ezzel még spórolhat is. Információnk szerint a svéd MTG csoport tulajdonában lévő Viasat 3 2005 elején – amikor megszüntették földfelszíni sugárzásukat – vizsgálta ennek a lehetőségét.

A szomszédos országokból való műsortovábbítás nem csak a Viasat 3 számára lehet vonzó alternatíva, ugyanis ebben az esetben a tévé kikerül az ORTT, illetve a hazai médiatörvény felügyelete alól. A román médiatörvényt például kifejezetten liberálisnak tartják a magyarhoz képest. „Nem tudom, hogy a törvényeink engedékenyebbek-e, mint a magyarok, mindenesetre itt a piacra bízunk sok mindent és a bürokrácia is kisebb” – teszi hozzá Gáspárik Attila, a román CNA alelnöke. Az egyik tévénél megkeresésünkre azt mondták, hogy a környező országok médiatestületeit kevésbé érdekli, mit is sugároz egy adó egy másik ország lakosságának, azaz megúszható a büntetés reklámtúllépés, illetve egyéb kihágások esetén. Ezt a képet egy másik tévés szakember úgy árnyalta, hogy Románia esetében a jelentős számú magyar kisebbség miatt több figyelmet kapnak a magyar nyelvű televíziók is. Úgy tudjuk, hogy például a CNA ha kihágást észlel és büntet, akkor vastagabban fog a ceruzája az ORTT-nél, volt már példa százmillió forintos nagyságrendű büntetésre is.

Románia, Csehország és Szlovákia azért is vonzóbb, mert nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni, ami például jelenleg a Viasat 3-nál több mint 36 millió, a Spektrum esetében 23 millió, a Sport 1-nél pedig 13,5 millió forintra rúg. Ehhez jön még az is, hogy Románia esetében – a rengeteg műholdas televíziónak köszönhetően – jelentősen olcsóbb a műholdra való fellövés költsége. Összességében, amíg nálunk 300-350 ezer euró körüli összeget tesznek ki a műholddal kapcsolatos kiadások, addig ez Romániában kihozható 170 ezerből, tehát ezen is spórolható 40-45 millió forint. Emellett olcsóbb a munkaerő és az adózási feltételek is kedvezőbbek. Hozzá kell tenni, hogy a kitelepítés költségekkel is jár, hiszen létre kell hozni egy ottani céget, a műsorok szerkesztését is az adott országban kell lebonyolítani, továbbá helyi nyelven sugárzó csatornával is kell rendelkezni – utóbbi az említett tévék többségénél már adott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik