Üzleti tippek

Költségfaragás

admin
admin

2006. 09. 07. 00:00

A kis- és középvállalatok némelyikét inkább érintik a megszorítások, másokat kevésbé, de olyan aligha akad, amelyik megteheti, hogy nem reagál rájuk.

A kkv-k által igénybevett szolgáltatások egy részénél máris drámai visszesés tapasztalható, más területeken nem várható változás az elkövetkező néhány hónapban. Szervezetfejlesztési tanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy az állami szférában alkalmazott fűnyíró elv “másolása” a lehető legrosszabb válasz a vállalatok részéről a kormányzati “kihívásra”.

Hosszú távon

Az irodapiacon nem számít rövid távú hatásra a kormányzati megszorító intézkedések nyomán Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese. A cégek ezen a szolgáltatási területen nem reagálnak ilyen gyorsan a változásokra, szó sincs arról, hogy ha nő az adókulcs, akkor rögtön arányosan csökken a bérelt irodák száma. Vagyis a második fél évben még aligha lesz érzékelhető valamiféle hatás. Annál is kevésbé, mert az irodapiac és az ehhez szorosan kötődő logisztikai terület beruházásai kevéssé rugalmasak, kifejezetten hosszú távú elkötelezettségeket igényelnek.

Báthory Balázs véleménye szerint leghamarabb a kiskereskedelem lehet hatással az üzleti ingatlanok piacára. Amennyiben ugyanis rövid időn belül látványosan szűkül ez a vállalkozói kör, s erre azért van esély, hiszen a megszorítások a lakossági fogyasztás jelentős szűkülésével járhatnak, ez idővel visszafoghatja a bevásárlóközpontok beruházási ütemét. Ez az ütemvesztés az egész ingatlanpiacon végiggyűrűzhet.

Halasztott tervek

Ehhez képest már a közeli jövőben jelentékeny mértékű forgalomcsökkenésre számít Vágó Árpád, a Váport Üzletviteli és Műszaki Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Cége elsősorban ISO-alapú környezetirányítási rendszerek telepítésével foglalkozik. A környezetvédelmi intézkedések, a cégen belüli környezeti tudatosság kialakítása pedig tipikusan olyan tevékenység, amire a szűken vett mindennapi működés során nincs égetően szükség. Az erre fordított költségek általában a lefaragható kategóriába tartoznak.

Közvetlenül a kormányzati bejelentést követően megszondázták a Váport Kft. körülbelül 100 cégből álló ügyfélkörét, s ez alapján úgy látják, hogy a következő hónapokban gyakorlatilag „elolvadnak” a cégek által erre a tevékenységre szánt pénzek. A korábban tervezett ilyen irányú beruházásokat pedig bizonytalan időre elhalasztják.

A szintén a kormány által meghirdetett, jövő januártól esedékes újabb uniós „pályázati hullám” viszont többek közt éppen ezeknek a környezetirányítási rendszereknek a meglétét feltételezi. „A pályázatok egy része valóban megköveteli a megfelelő szabványok bevezetését, vagyis a cégek az ilyen irányú kiadások megnyirbálásával gyakorlatilag eleve kizárják magukat a lehetséges pályázók köréből” – mondja Vágó Árpád. Ugyanakkor a megszorítások nyomán sok cég ettől függetlenül sem lesz képes a pályázati pénzek elnyerésére. Általában utófinanszírozásról van ugyanis szó, s a pályázó gyakran csak egy-két évvel a tényleges teljesítést követően jut hozzá a pályázaton elnyert pénzéhez.

Ha ennyire halódik a piac, egy tanácsadó, szolgáltató cég megpróbálkozhat azzal, hogy felfejleszti más, korábban elhanyagolt tevékenységeit. Az egyik ilyen lehet a felnőttoktatás, ha a cégek kiadásainak megnyirbálása vissza nem fogja azt a piacot is. Vágó Árpád cégénél nyilván sokat gondolkodtak már ezen. „Igen, erre is számítunk – feleli -, ezért azt gondoljuk, hogy az energiaárak emelkedése nyomán az energetika lehet az a terület, ahol a vállalatok időt, pénzt és persze tanácsadót nem kímélve törekednek majd az elavult rendszerek átalakítására, s az energiatakarékos megoldások bevezetésére.”

Változott a helyzet

A szervezetfejlesztésre szakosodott Celerus Consulting Kft. ügyvezetője, Leukó Ferenc szerint a kormányzati megszorító intézkedések nyomán általában az a rossz vállalati magatartás, ha úgy veszik számba a kiadásokat, hogy mi az, amit „fizetni kell”, s mi az, amit „nem feltétlenül kell fizetni”. Ebből a számadásból ugyanis általában az sül ki, hogy például a villanyszámlát és a törlesztő részleteket fizetni kell, míg mondjuk a reklámtevékenység és a humán erőforrás fejlesztése időlegesen elhanyagolható.

Ez annak ellenére is nagyon rossz stratégia, hogy természetesen a vállalat működése nem fog megállni attól, ha a cégvezetés a továbbiakban nem költ a dolgozók képzésére. Az ilyenfajta kiadások visszafogása ugyanis általában csak erősen késleltetve jelentkezik, például a későbbi növekedés gátja lehet a technológiai korszerűsítés és a humán erőforrás fejlesztésének visszafogása, elhanyagolása.

Leukó Ferenc szerint persze nem érdemes túldimenzionálni a kormányzati megszorító intézkedések hatását, hiszen ezektől függetlenül is csak azon cégek képesek a piacon talpon maradni, amelyek „békeidőben” is törődnek a szervezetfejlesztéssel. Ők a munkájuk során a partner vállalatoknál olyan hozzáadott értéket keresnek, amely a hatékonyság növekedését eredményezi, javítja a vállalaton belüli információáramlást, és a dolgozók egyéni hozzáállását is kedvezően befolyásolja.

Mégis, mit tudnak tanácsolni a szorult helyzetben lévő cégeknek, hogyan kezeljék például a létszámproblémát? ”Elvi kérdés, hogy leépítések lebonyolítását nem vállaljuk. Ez nem is lenne etikus azokkal szemben, akik részt vesznek a tréningjeinken. Nézze, ha mondjuk van egy országos kereskedelmi hálózat, amelynek gondjai támadnak a bevételek és a kiadások összhangjával, akkor mi sohasem a kiadások csökkentésében keressük a megoldást. Sokkal inkább olyan utak felkutatásában segédkezünk, hogy a vállalat meglévő csapata, ami azért mégiscsak az illető cég legértékesebb erőforrása, mi módon tudna eredményesebben dolgozni az értékesítés területén.”

A Celerus Consulting tanácsadói a Bokros-csomag idején is szereztek tapasztalatokat arról, miként reagáltak a cégek a kormányzati megszorításokra. Gyökeresen megváltozott a helyzet, állítja Leukó Ferenc, mert egy évtizede nálunk szinte csak a megtelepedett multik foglalkoztak a technológia és a humán erőforrás tervszerű fejlesztésével, azóta a kis- és középvállalatok is felismerték e területek jelentőségét, s egyre nagyobb számban rendelnek ilyen szolgáltatásokat. De azt csak a következő egy év során tudjuk lemérni, hogy a kormányzati intézkedések okoznak-e ebben változást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.