Üzleti tippek

Adóváltozás 2006

admin
admin

2006. 09. 07. 00:00

Olyan adótörvényeket szavazott meg az országgyűlés, amelyek nagyban érintik a kis- és középvállalkozásokat. Szigorodnak az adóellenőrzések is.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az adóváltozások nagyban megnehezítik a kis- és középvállalkozások működési helyzetét, ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvetnek. Az Alkotmánybíróság döntéséig mindenesetre érdemes készülni a hatályba lépő új szabályokra.

Magáncélú használat, dupla minimum

Már szeptembertől 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó mértéke. Jövő év január 1-jétől az 54 százalékos kulcs az adóköteles béren kívüli juttatások esetében is érvényes lesz. Az Európai Bizottság döntésének megfelelően a telefon áfájának levonhatósága a korábbi 50 százalékos arányról 70 százalékra emelkedik ugyan, de növeli a szigort, hogy a vállalkozás telefonjának magáncélú használata jövőre 54 százalékkal adózik. Vagy a tételes kimutatással elkülönített magáncélú használatra számítjuk ki az adó alapját, vagy a számla 20 százaléka számít annak – ez választás kérdése. Hasonló a helyzet a juttatott utazási bérlet esetében is: árának 50 százaléka tartozik a magáncélú használathoz.

Hiába volt tervezett és törvénybe is foglalt cél a járulékok csökkentése, továbbra is megmarad a munkaadókat terhelő 29 százalékos tb-járulék, de ezen belül 11-ről 8 százalékra csökken az egészségbiztosítási, és 18 százalékról 21 százalékra emelkedik a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke. A biztosítottak korábbi 4 százalékos egészségbiztosítási járuléka szeptembertől 6, januártól pedig 7 százalékra nő. Fél százalékkal emelkedik a munkavállalói járulék is.

Kedvezőtlen változás a főállású egyéni és társas vállalkozók, de a foglalkoztatók és a biztosítottak számára is, hogy kiterjesztik a minimális járulékfizetési kötelezettséget, duplájára emelkedik ugyanis a minimum járulékalap. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz legalább 125 000 forint, 2007. január elsejétől pedig 131 000 forint után kell járulékot fizetni. Aki ténylegesen nem éri el ezt a jövedelmet, az járulékkedvezményt vehet igénybe bejelentés után, amely a 125 ezer forint (később a 131 ezer) és a tényleges jövedelmet terhelő járulék különbözete. Ez az evásokra is vonatkozik, a kedvezményt kivéve. Aki kedvezményt kér, adóhatósági ellenőrzésre is számíthat.

Adóztatott házipénztár

Az elterjedt vélelem szerint a korábbi évek nyeresége folyamatosan felhalmozódott a magyar vállalkozások pénztárában, és adózatlanul használták fel a tulajdonosok. A törvény álláspontja szerint a házipénztárban a vállalkozás operatív működéséhez szükséges forgótőkének kell lennie, így nem számít rendeltetésszerű használatnak, ha huzamosabb ideig tartanak benne nagyobb összeget. Ezért a társas vállalkozásoknak 2007. január elsejétől 20 százalékos házipénztáradót kell fizetniük, évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig, amit a társasági adóval együtt kell bevallani.

Az elfogadott törvény szerint az elismert pénzkészlet, azaz ameddig nem kell adózni, az adóalany összes éves árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint. A személyes célra felhasznált vállalkozási vagyon így büntethetővé vált, de nem különül el az egyéb pénzektől. Alighanem minden magyar vállalkozás kíváncsian várja az Alkotmánybírósághoz emiatt benyújtott indítványok eredményét. Könnyítést jelent, hogy 2006 végéig még kedvezményesen, 10 százalékos adó mellett osztalékként felvehető a korábbi évek házipénztárban szereplő eredménye.

Egy másik keserűen fogadott elvonás, az „elvárt jövedelem alapján történő adózás” miatt a társasági adóban módosítani kell az adókötelezettség alapjának meghatározását. Nem a jövedelemszerző vagy az azt eredményező tevékenység lesz az adókötelezettség alapja, hanem maga a gazdasági tevékenység: 2007-től tehát eredménytől függetlenül mindenképpen adóalapnak minősül a vállalkozásoknál bizonyos elvárt jövedelem. Ha a társasági adó alapja nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett adóévi összes bevétel 2 százalékát, akkor az adóalap az így eredményül kapott 2 százaléknyi összeg. Induló vállalkozásnak hervasztó hír lehet, hogy ezzel a szabállyal a veszteséges cégek is adózni fognak. Kivételek persze akadnak:

néhány adózói kör (alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, lakásszövetkezetek, felsőoktatási intézmények);
az újonnan alakult vállalkozások az első adóévben (előtársasági és utótársasági időszakban);
az olyan vállalkozások, melyek árbevétele a megelőző évhez képest 25 százalékkal csökkent;
olyan adózók, akiket elemi kár ért.

Megmarad viszont az egyébként igen nehéz feltételek mellett igénybe vehető sávos adókulcs: 5 millió forint adóalapig 10, fölötte 16 százalék.
A társas vállalkozások (az előtársasági időszak kivételével) az adózás előtti eredményük után eddig fizetett 16 százalék társasági adón túl további 4 százalék különadót kötelesek megfizetni 2006. szeptember elsejétől. Az adóalap kiszámításánál itt is figyelembe veendők növelő és csökkentő tételek.
Arra is érdemes figyelni a társasági adóhoz kapcsolódóan, hogy a fejlesztési adókedvezményhez magasabb létszámnövekedést kell elérni: az átlagos állományi létszámnak általában 150-nel, a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett területen pedig 75-tel kell növekednie.

Változások időrendben

2006. szeptember 1-jétől
54 százalékra nő a természetbeni juttatások adója
adózni kell a céges telefon magáncélú használata után
duplájára emelkedik a minimum járulékalap
4 százalék különadó a társas vállalkozásoknak
növekszik a jövedéki adó
a kedvezményes, 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra nő

2006. október 1-jétől
25 százalékra emelkedik az evakulcs

2007. január 1-jétől
a minimális nagyságrendű elvárt jövedelem után is kell adózni
20 százalékos házipénztáradó



Emelkedő eva és áfa

Azoknak az evás vállalkozások, amelyek szeptember 15-éig nem jelentkeznek ki az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól, október elsejétől, vagyis az utolsó negyedévre már a 25 százalékra megemelt evakulccsal kell számolniuk. Választási lehetőség ugyanakkor számukra, hogy vagy az utolsó három hónapban realizált tényleges bevétel után fizetnek 25 százalék adót, vagy arányosítással, az egész éves pozitív adóalap negyede után fizetik a 25 százalék adót, melyet december 20-áig kell kiegészíteni. Az evás adózást újonnan választók esetében az egyszerűsített bevételi nyilvántartásra történő áttéréskor ezentúl 25 százalék adót kell majd fizetni.

Szeptember elsejétől 20 százalékra nő a kedvezményes, 15 százalékos áfakulcs. A korábban 15 százalékkal adózó termékeket (például: élelmiszerek, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, növényvédő szerek) vagy szolgáltatásokat (például: diákétkeztetés, szállodai szolgáltatás, személyszállítás) nyújtó vállalkozásoknak kell erre odafigyelniük a számlák készítésekor.

A növekvő adóteher mellett az adóhatósági szigor növekedése is várható. A beígért ellenőrzéseken túl példa erre az adószám felfüggesztésének lehetősége. Akkor élhet vele az APEH, ha fiktívnek vélt adózók ellen szeretne fellépni. A felfüggesztés alatt a vállalkozás csak az erre a tényre utaló jellel tüntetheti fel adószámát céges dokumentumokon. Vélhetően a vagyonosodási vizsgálatok fognak még megszaporodni a kis- és középvállalkozások körében.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bogdán Réka /24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.