Sárközy Tamás
1940-ben született Budapesten.
1978 óta az állam- és jogtudomány doktora. Állami díjas jogászprofesszor, a hazai modern gazdasági alkotmányosság és társasági jog megalapozója.
1979-től Professzor a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetem Közgazdasági Karán
1987–1990. Igazságügyminiszter-helyettes
1993-tól az Ügyvédi Kamara tagja
1994–2002. a Magyar Jogász Egylet elnöke
2004-től szervezeti és hatásköri korszerűsítésért felelős kormánybiztos
A gazdasági kamarák jelenleg Magyarországon nem kényszerkamarák, ezért nehéz hozzájuk állami feladatokat telepíteni. De a kamarák közreműködhetnének a minőségbiztosításban, a kontárkodás elleni védelemben vagy a tisztességtelen versenycselekmények egy részének vizsgálatában is. Ez nem új dolog, hiszen történetileg a kamarák a céhekből alakultak ki.
Mennyibe kerül a reform, és mikor jelentkezne először a reformmal elérhető megtakarítás?
Ezt nem lehet pontosan megmondani, mert ahhoz előbb tudni kellene, hogy a következő kormány milyen elemeket akar megvalósítani a programból. Új kormányfelépítés kell, a kormányhivatalok radikális csökkentése, az állami feladatok újrameghatározása. Ezután lehet dönteni a központi közigazgatás hatásköréről, költségvetéséről és létszámáról. A tervezetnek van egy radikálisabb és egy enyhébb verziója. Az eredmény mind a kettő esetében ugyanaz: olcsóbb és hatékonyabb állam. Mindkét esetben jelentős megtakarítást lehet elérni, ez a 2008-as költségvetésben jelentkezhet először. Én azt tartanám egyébként helyesnek, ha a körülbelül 20 százalék csökkentést jelentő enyhébb változattal indulnánk, és 2010-re, azaz a kormányzati ciklus végére jutnánk el egy körülbelül egyharmados szervezeti csökkentéshez.
Mandátuma kizárólag a központi közigazgatás rendbetételére vonatkozik. Ön szerint a reform elindíthat-e szélesebb körű államreformot, amely az önkormányzati rendszer, az egészségügy átalakítását is magával hozhatná?
Igen, a kormányzás modernizálása jelentős húzóerő lehet. A teljes államreformhoz új Alkotmány és a kétharmados törvények sora kell, a kormányzati szervezeti reformhoz alig kell törvényhozás. A szándék mindenesetre az, hogy a kormány elkezdi a reformot, és ennek át kell mennie szélesebb államreformmá. Ha normális politikai körülmények fognak kialakulni a választások után, akkor szerintem a kormányzati reform mellett a területi államreform is megoldható.
Önről köztudott, hogy nagy sportrajongó: tíz évig volt a Jégkorong Szövetség elnöke, egy időben az FTC labdarúgó részvénytársaság igazgatóságának is tagja volt. Mi a véleménye a magyar futballról annak tükrében, hogy Magyarország közösen pályázik Horvátországgal a 2012-es Európa-bajnokság megrendezésének jogáért?
Nézze, van a magyar sport, és van a labdarúgás. Nyilvánvaló, hogy a labdarúgás színvonala önmagában nem indokolná az Eb megrendezését. Magyarországon nincs tizenhat első osztályú, profi csapat, az erkölcsi állapotokról nem is beszélve. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a magyar labdarúgást vissza kell vezetni a sport világába. Az Eb ebből a szempontból lehet óriási esély, mert kitűnő alkalom arra, hogy katalizálja a folyamatokat. Ezért minél előbb rendbe kell tenni a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyeit. Meglátjuk, sikerül-e.
Ön szerint foci Eb vagy Olimpia? Esetleg mindkettő?
Most úgy képzeli el a magyar sportvezetés, hogy az Eb jó felvezetés lehet az olimpiához – ez reális számítás. Nagy valószínűséggel London után egy dél-amerikai, majd egy afrikai város kapja a rendezés jogát, hiszen ezeken a kontinenseken még soha nem volt olimpia. A realitások alapján úgy gondolom, hogy Magyarország 2020 és 2030 között rendezhet majd olimpiát.
Végezetül egy közéleti kérdés. Ön szerint a köztársasági elnök vitákat kavart fellépése rászoríthatja-e a pártokat arra, hogy mérsékeljék a negatív kampányelemeket?
A köztársasági elnök úr pontosan azt fejezi ki, ami az emberekben nagyon régóta megvan, hiszen a botránypolitizálást a lakosság többsége ma már elutasítja. Azt is tudni lehet, hogy a lakossági elégedetlenséget előbb-utóbb meghallják a politikusok is. A kérdés az, hogy mikor. Nagyon remélem, hogy politikusaink már ebben a kampányban felfogják, hogy sem ígérgetéssel, sem lejáratással nem lehet választást nyerni. A nyugati trend egyébként egyértelműen az, hogy napi politikai szinten éles ütközések vannak a pártok között, de az intézményrendszer alapjait minden párt elfogadja, és egyben legitimnek ismeri el a vele vetélkedő pártokat.
