Üzleti tippek

Az eho leginkább a kisvállalkozókat sújtja

admin
admin

2005. 10. 06. 09:57

Akár egymillió egyéni és társas vállalkozót is érinthet a négyszázalékos eho bevezetése. Elképzelhető, hogy sokan inkább az adóelkerülést választják jövőre, pedig eho nélkül rendesen fizetnék a közterheket - írja a csütörtöki Világgazdaság adószakértői vélemények alapján.

Sajnálatos, hogy az új közteher főleg a kisvállalkozásokat sújtja, amelyek amúgy is nagyobb adóterhelést viselnek a többi vállalkozáshoz képest – mutat rá Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A kisvállalkozások döntő többsége ugyanis a minimálbér után fizeti meg a járulékokat (amelyek összege 63 ezer forintos jövő évi minimálbérrel kalkulálva éves szinten 113 400 forint), és osztalékként veszi ki jövedelmét.

Számukra ez azt jelenti, hogy négy százalékponttal nőnek a közterheik – emeli ki Zara. A kiegészítő tevékenységet végzőkkel együtt körülbelül 300-350 ezer társas vállalkozást, valamint 600-650 ezer egyéni vállalkozót érinthet. Az evázóknak is fizetni kell ezt az adót, hiszen ők általában ugyancsak a minimálbér után fizetik a járulékokat.

Azoknak a vállalkozóknak, illetve havi 222 ezer forint alatti bérjövedelmet elkönyvelő magánszemélyeknek is tehernövekedéssel kell számolniuk, akik havonta 83 ezer forintnál drágábban adnak bérbe ingatlant. Félő, hogy azok, akik a határon lesznek, a későbbiekben inkább az adóelkerülést választják, miközben a négyszázalékos eho bevezetése nélkül rendesen fizetnék a közterheket – hangsúlyozza az adószakértő.

A négyszázalékos ehót a kifizetőknek kell majd levonni, vagyis az említett jövedelmek kifizetésekor csökkenteniük kell a fizetendő összeget a 4 százalékkal, kivéve, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az általa éves szinten fizetendő egészségbiztosítási járulék összege eléri a 400 ezer forintot. Ha azonban – a nyilatkozat ellenére – kiderül, hogy mégsem éri el az említett összeget, akkor a százalékos mértékű hozzájárulást 6 százalékkal növelten kell a következő évi adóbevallásában bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ha a magánszemély nem kifizetőtől szerzi az említett jövedelmet, akkor saját magának kell az összeget átutalnia az adóhatóság számlájára.

Jövőre mindenkitől 400 ezer forint egészségbiztosítási járulékot vár el az állam, ezért lesz ez az összeg a tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésének a felső határa. E tétel pedig a magánszemély által fizetett négy-, a munkáltató által fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékból, valamint a külön adózó jövedelmek után fizetendő négyszázalékos ehóból tevődik össze. A négyszázalékos ehót bizonyos külön adózó jövedelmekre vetik ki: így például vállalkozásból kivont jövedelemre, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre, a 25, illetve a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékra, a vállalkozói osztalékalapra. Az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után is – de csak az egymillió feletti részre – fel kell számítani a négy százalékot. Nem kell leróni ugyanakkor az ehót azon jövedelmekre, amelyek után adót sem kell fizetni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.