A rugalmas munkaidő szervezési módok nem csak a munkaadók versenyképességét javítják, de kedvezőek lehetnek a munkavállalóknak is – véli az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb számában közzétett tanulmány.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható hírlevél szerint az európai munkahelyeken az elmúlt évek egyik legmarkánsabb változását az újszerű munkaidőmodellek alkalmazása jelentette. A rugalmas munkaidő beosztással, részmunkaidővel az otthoni elfoglaltságok is jobban ütemezhetők.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért adatai azt mutatják, hogy Európában jelenleg a férfiaknak csak 28 százaléka, a nőknek pedig 31 százaléka dolgozik hagyományos munkaidőmodell szerint. Ez főként a határozatlan idejű szerződést, teljes munkaidős beosztást jelenti. Ezt az átlagot elsősorban az északi országok nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatásával éri el Európa.
A tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az Európai Unióban az új munkahelyek 80 százalékát a kis- és közepes méretű vállalatok kínálják, s e vállalati méret lehetőségei a rugalmas munkavégzésben sokkal korlátozottabbak. Az új megoldások bevezetésében általában a nagyvállalatok, és a közszolgálatok játszanak lényegi szerepet.
Egy a múlt évben elfogadott jogszabály szerint például a görög kormány bejelentette, hogy a közszolgálatba több mint 10 ezer részmunkaidős dolgozó felvételét tervezi. A helyi, regionális és megyei hatóságoknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy részmunkaidős munkavállalókat toborozzanak, határozott időre szóló munkaszerződést kössenek velük.
A részmunkaidős alkalmazottakra elsősorban olyan területeken számítanak, mint az idősek otthoni gondozása, az iskolákban és környékükön a biztonsági szolgálat, a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a kulturális rendezvények intézése és egyéb nonprofit tevékenységek. A részmunkaidős foglalkoztatás közszolgálati bevezetésével a görög kormány a magánszektor munkaadói számára kíván követendő példát mutatni – utal rá a hírlevél.

„Ez nem olyan, mint a gyülekezési jog korlátozása, ami sok embert megmozgat és sokakat érint”
Az egyik gyógyszer 2,5 millióba kerül, a másik több mint egymilliárd forintba. Az előbbi lassítja, a másik megállíthatja a betegséget. Mindkettőre szüksége lenne azoknak a gyerekeknek, akik Duchenne-szindrómában szenvednek. A szülők az állam segítségére várnak.