Üzleti tippek

Munkában a munkaügyi felügyelők

admin

2004. 03. 04. 00:00

A munkaügyi felügyelők ebben az évben számos kis- és középvállalkozást meglátogatnak, s a munkaügyi és munkabiztonsági szabályok megtartása mellett a foglalkoztatás jogszerűségét is vizsgálják – tudtuk meg Békés Andrástól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökétől.

Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től:


1993. évi XCIII. törvény a munkavédelem módosításáról

– Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tapasztalatai szerint javultak-e a hazai munkakörülmények az elmúlt évek ellenőrzései hatására?

– A munkakörülményeken az ellenőrzés csak mérsékelten javíthat, hiszen alig kétszáz munkabiztonsági felügyelő ellenőriz több százezer munkáltatót. A tájékoztatás, tanácsadás egyaránt jelentős szerepet játszik, és legalább ilyen fontos lenne a szakszervezetek konkrét és hatásos fellépése a jobb, biztonságosabb munkahelyekért. A munkakörülmények nem javultak az elmúlt években, noha a szabályrendszer sokat korszerűsödött.

– Az idei ellenőrzések során mely gazdasági ágazatoknak szentel nagyobb figyelmet a főfelügyelőség?

– A 2004-re tervezett célvizsgálataink során nem bizonyos ágazatokat, hanem egyes munkajogi szabálycsoportok érvényesülését szeretnénk vizsgálni a gazdaság minden területén. Különösen figyelemmel kísérjük a munkáltató által megfogalmazott teljesítménykövetelményeket, ezek elkészítését és közlését, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére, valamint a rendkívüli munkavégzés, készenlét, és ügyelet rendjére vonatkozó szabályok betartását. Az országos célvizsgálatok mellett napi ellenőrzéseket is tartunk. Mivel viszonylag kevés a nagyvállalat, a felügyelők többségében kis- és középvállalkozásokat látogatnak meg. A komplex ellenőrzések során a munkaügyi és munkabiztonsági szabályok megtartását, a foglalkoztatás jogszerűségét is vizsgálják.

– Milyen területeken tapasztalták az elmúlt évben a legtöbb szabálytalanságot?

– A munkabiztonságban a legtöbb szabálytalanságot a munkaeszközök, gépek biztonsága terén tapasztaljuk. Legtöbbször a védőberendezések hiánya, vagy nem megfelelő állapota miatt kell intézkednünk. Tavaly több mint 21 ezer munkaeszköz használatát függesztettük fel azonnali hatállyal. Komoly elmaradásokat a munkabiztonságban a kockázatértékeléssel kapcsolatban tapasztaltunk. A munkáltatók vagy egyáltalán nem végezték el a kockázatértékelést, vagy pedig hiányosan foglalták írásba. A legalább két főt foglalkoztató vállalkozásokat a munkavédelemről szóló törvény kötelezi a veszélyforrások és a veszélyek megelőzéséhez szükséges óvintézkedések áttekintésére, a kockázatok mérséklésére, kockázatértékelési dokumentáció vezetésére, annak legalább évenkénti felülvizsgálatára és értékelésére. A hazai ellenőrző szervezetek ellenőrizhetik a dokumentáció meglétét és a benne foglaltak helyességét. Ha az ellenőrzéskor derül fény arra, hogy a cég elmulasztotta az értékelést, első körben csak új határidőt kap, ha ekkora sem készíti vagy készítteti el, százezer forint végrehajtási bírságot szabhatnak ki az ellenőrök új határidővel. A bírság mindaddig kiróható, amíg el nem készül a dokumentum.

– A hazai munkahelyek biztonsága, és a munkáltatók jogkövetése tehát még hagy maga után kívánnivalót. Mit tapasztaltak az elmúlt évben a munkaügyben?

– A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályokat sértik meg a leggyakrabban, aminek oka legtöbbször a tájékozatlanság. Az is gyakran előfordul, hogy a kis- és középvállalkozások a versenyhelyzetre hivatkozással „kényszerítik” alkalmazottaikat a törvényben megengedetten túli munkavégzésre. Tipikus példa erre, amikor egy bevásárló központ területén működő kisvállalkozás a bérleti szerződésben vállalja a hétvégi nyitva tartást is, de a munkaidő-beosztás megfelelő kialakításához nincs elég alkalmazottja. A munkaidő-pihenőidő szabályainak megsértése szinte valamennyi ágazatra jellemző, de a feketemunka, a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás is sok gondot okoz. E téren a tudatos jogsértés sokkal gyakoribb, mivel írásba foglalt munkaszerződés nélkül senkit nem lehet foglalkoztatni. Ezzel a problémával négy ágazatban – az építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban – küzdünk.

– A munkáltatók, munkavállalók tájékoztatása érdekében hozták létre tavaly tavasszal az ellenőrző hatóságok az ingyenes információs rendszert. A zöld számokon a telefonálók név nélkül is érdeklődhetnek munkavédelmi kérdésekben. Hogyan értékeli az információs vonal eddigi működését?

– Tapasztalataink szerint a tájékoztató szolgálat hiánypótlónak bizonyult. Sok területen hiányosak a munkavédelmi ismeretek. Az érdeklődők között a munkaadók vannak többségben, csaknem ezernégyszázan kértek segítséget a szakértőktől. A munkavállalók is kezdik felfedezni az anonim szolgáltatás előnyeit: csaknem ezren hívták a szolgálatot, és sok hívás érkezett az érdekképviseletektől, valamint aggódó szülőktől, rokonoktól. A kockázatértékelés, a munkabalesetek, – bejelentés, nyilvántartás, kivizsgálás – és a védőruhák témakörében a legnagyobb az érdeklődés, de sokan voltak kíváncsiak az üzembe helyezés, a munkavédelmi szakemberek alkalmazásának, valamint a képernyő előtti munkavégzés előírásaira is. Konkrét jogszabály- és szabványszámokról is gyakran kérnek felvilágosítást. Ez arra utal, hogy fokozódik az igény az előírások megismerésére és betartására. A telefonálók többsége ragaszkodik névtelenségéhez, mindössze 43 százalékuk vállalta a hangrögzítést.

– Az utóbbi időben sok szó esik a színlelt, úgynevezett kényszervállalkozói szerződésekről. Mire és mikortól számíthatnak azok, akiknél a felügyelők színlelt szerződésre bukkannak?

– Mivel a januári munkabéreket februárban számfejtik, ezért ekkortól számíthattak a színlelt szerződéseket firtató kérdésekre a munkaadók. Ha az ellenőrök ilyen szerződéssel leplezett munkaviszonyra bukkannak, akkor szankciókat alkalmaznak. Ha emiatt munkaügyi bírságot kell kiszabni, akkor első ízben ötvenezer és kétmillió forint közti összeggel számolhat a munkáltató. Emellett a felügyelők az adott szerződést munkajogviszonnyá minősítik. A munkaügyi bírságként kiszabható legnagyobb összeg egyébként hatmillió forintra emelkedett 2003-ban. Ez természetesen csak lehetőség, hiszen a törvény a kisvállalkozók érdekeire is tekintettel van, esetükben alacsonyabb a felső határ. Nagyobb bírságra azok számíthatnak, akik a jogszabályokat több ponton és több alkalmazottat érintve szegik meg. A megemelkedett bírsághatárok elsősorban az elmúlt évek inflációemelkedését követték, hatásuk csak az idén lesz mérhető. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy ennek az emelésnek nem lesz jelentősebb elrettentő ereje.

– Az APEH tervei szerint június 30-ától fokozottan ellenőrizni fogja a vállalkozási szerződések minősítését munkajogi és társadalombiztosítási szempontból. Együttműködnek-e majd az adóhatósággal e téren?

– Közös akciókat nem tervezünk, az állami hivataloknak azonban törvényi kötelezettsége, hogy tájékoztassák egymást a másik hatóság hatáskörébe is tartozó kérdésekben.

A munkavédelmi törvény módosításának fő elemei:
– pontosítja, és részletesen meghatározza az azonos munkahelyen különböző munkáltatók által foglalkoztatott dolgozók tevékenysége összehangolásának szabályait, azt, hogy a munkáltatónak mely esetekben miről kell tájékoztatnia alkalmazottait, a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelmére vonatkozó általános előírásokat,
– a tervezet beemeli a törvénybe a munkáltatót terhelő személyi, szervezési, intézkedési kötelezettségeket,
– általános munkáltatói kötelességgé teszi, hogy a kijelölt vagy szerződött munkavédelmi szakember rendelkezésre álljon,
– szabályozza a munkavédelmi képviselők képzését is: ezen túl munkaidőben is módot ad rá, külső oktatási vagy gyakorlati helyszínen, emellett alanyi jogon évente legalább nyolcórás továbbképzésre biztosít.

A munkavédelmi törvény módosítása milyen változásokat hoz a felügyelőség munkájában?

– A mostani változások inkább a munkáltatókat érintik majd, így a felügyelőség munkájában túl sok változást nem okoz. Az egyik változás a munkavédelmi bírsággal kapcsolatos: e szerint a bírság már akkor is kiszabható, ha a munkaadó csak egy munkavállaló egészségét veszélyezteti súlyosan. Ezzel szigorodott a dolgozók védelmét szolgáló szabályozás. A módosítás minimumszabályként meghatározza a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető legfontosabb tényállásokat is. Ettől remélhetőleg hatékonyabbá válik a dolgozók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme.

– Befejeződött-e a magyar munkavédelmi jogszabályok uniós jogharmonizációja?

– A munkavédelmet érintő uniós előírások magyar jogrendbe való átemelése 1998 óta folyamatosan zajlik, és az 1993-as munkavédelmi törvény az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt módosításával fejeződik be. A hatályos – vagy a csatlakozással egyidejűleg azzá váló – törvényi szabályozás már most megegyezik az Európai Unió joganyagával, a munkáltatók megismerhették ezeket az előírásokat, és elegendő időt kaptak a kötelezettségek végrehajtására. A mostani módosítás a teljes szövegegyezőséget biztosítja. Remélem, hogy az új jogszabályok bevezetésével Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kap a munkavédelem, és csökkenni fog a munkabalesetek és a munkával összefüggő megbetegedések száma.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

(FILES)(COMBO) This combination of file pictures created on May 10, 2018 shows US President Donald Trump during a rally at Total Sports Park in Washington, Michigan on April 28, 2018, and a photo released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on April 21, 2018 of North Korean leader Kim Jong-Un delivering a speech while attending the Third Plenary Meeting of the Seventh Central Committee of the Workers' Party of Korea in Pyongyang.

US President Donald Trump told North Korean leader Kim Jong-Un on May 24, 2018, in letter that the Singapore summit will not take place. / AFP PHOTO / AFP PHOTO AND KCNA VIA KNS / Mandel Ngan AND - /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.